Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

KATALÓGUS / CATALOGUE - A „fekete" korszak

lenszerűnek tűnő beállításában karjai csak könyökig látszanak, kézfejei teljesen lemaradtak, bal karját a kép széle átvágja. Kissé jobbra tolt, átlós elhelyezése izgatott ecsetkezeléssel párosul. A karton magába szívta a vékonyan felvitt festéket, az elmosódott árnyékolású, puha felületek más műveinél erősebben térillúziót keltők. A Nabis csoport egyik első monográfusa szerint „Nabi testvéréről, Pierre Bonnard-ról is festett arcképet, testileg-lelkileg élőt. Sikerült vele eltalálnia annyira jellemző tekintetét, mely meglepődik annak a barátságnak, vagy csodálatnak láttán, melyet a festő maga körül mindenütt éleszt."

3 A világot átható szemmel figyelő, vibráló egyéniségű cvikkeres Bonnard jelenik meg valószínűleg Rippl egy másik, immár pasztell portréján is, mely Hatvány Lajos özvegyétől került a MNG tulajdonába

4 (1. kép). Sz. M. A. 1 Petrovics 1906. 113. 2 Rippl-Rónai 1957. 78-79. 3 Humbert 1954. 48. 4 Pasztell, karton; 50x31 cm, j. b. f.: Rónai. MNG ltsz: 75.128 T. 36. Ibolyát szagoló nő, 1896 körül (Mme Villeneuve grófnő; Villeneuve grófné; V grófné; Villeneuve-Albucerque grófnő; La confessa di Villeneuve; Nő ibolyával) Woman smelling violets, about 1896 Pasztell, papír; 60,5x46,3 cm J. b. f.: Rónai hátoldalon a művész kézírásával: Rippl Rónai Volupté Mme Villeneuve comtesse Magántulajdon Proueniencia: első tulajdonosa Kernstok Károly volt, özvegyétől vette meg Pátzay Pálné. Kiállítva: 1900 Rippl 189. (Villeneuue grófné); 1902 Rippl 252. (V. grófné); 1915 Rippl 122. (Villeneuve-Albucerque grófnő); 1924 Velence 31. (La contessa di Villeneuve); 1926 KÚT 3. 96.; 1928 Rippl 126.; 1937 Rippl 50.; 1952 Rippl 68. (Nő ibolyával); 1961 Rippl MNG 41. Irodalom: Rippl 1911. R.: 15.; Pewny 1940. 118.; Haits Géza: Centenáris Rippl-Rónai kiállítás a Nemzeti Galériában. Vigília, 1961. 499.; Genthon MTA MKCS-C-1-36/1291 és 1453 Az arckép stilárisan az 1890-es évek második felében készült, kissé sejtelmes hangulatot árasztó pasztellportréinak sorába tartozik. Az ábrázolt személy Villeneuve-Albucerque Irma grófnő, akit Wiesbadenben ismert meg Rippl, valószínűleg Knowles édesanyja közvetítésével.

1 Genthon István még két különböző alkotásnak gondolta az Ibolyát szagoló nő és a Villeneuve grófné című képeket.

2 A kép hátoldalán RipplRónai saját írásával szerepel az ábrázolt személy neve, tehát egyazon műről van szó. A datálás már nehezebb feladat. Pewny Denis 1900 körűire teszi a kép készülési idejét. Rippl-Rónai a 90-es években azonban többször járt Wiesbadenben, részint, mert Knowles családja ott élt, részint pedig az Andrássy-ebédlő üvegtárgyai ott készültek. 1911-ben a Művészházban ki volt állítva egy rajz Willeneuve grófné után címmel, 1896-os dátummal.

3 Valószínűleg a két mű, a rajz és a pasztellfestmény azonos időben készülhetett, a kép stilárisan is inkább ehhez a dátumhoz köthető. A hátoldalon található egy, az 1900-1901 Téli kiállításra utaló cédula, azonban a jelzett kiállítás katalógusában a mű nem szerepelt. Bernáth Mária Rippl-Rónai OMKT-hoz fűződő kapcsolatait tárgyaló tanulmányában a fenti kiállításról elutasított művek között említ egy Villamere grófnő című képet, amely valószínűleg azonos a tárgyalt művel és csak arról lehet szó, hogy a forrásanyagban a név hibásan szerepelt.

4 Az ibolya mint motívum a művész több alkotásán is előfordul, így pl.: Öreg hölgy ibolyával, Merengő nő, Agyban fekvő nő stb. Nem valószínű, hogy az ibolya Rippl-Rónainál szimbolikus jelentésű - bár a kor kedvelte a virágszimbolikát -, inkább csak üde színfoltot jelentett egyébként monochrom képein. J. Zs. ' Rippl-Rónai címfüzetében szerepel a grófnő pontos címe: Wiesbaden, ühlandstrasse 12. Knowles édesanyja az Clhlandstrasse 6-ban lakott. MNG Adattár, ltsz.: 5119. 2 Az Ibolyát szagoló nő Genthon MTAMKCS-C-l-36/1453, Villeneuve grófné Genthon MTA MKCS-C-l-36/1291. 3 A grófnőről készült rajz 16. kat. számmal volt kiállítva. Később Térey Gábor vette meg. MNG Adattár, ltsz.: 4895/11. 4 Bernáth Mária: Rippl-Rónai József kapcsolata az Országos Magyar Képzőművészeti Társulattal. Somogyi Múzeumok Közleményei, VIII. Kaposvár, 1987. 160. Bernáth Mária a tanulmány elején említi, hogy a levéltári anyag 1956-os pusztulása miatt csak az ötvenes évek elején készült annotált mutatócédulák maradtak fenn, így képzelhető el a névelírás.