Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)
KATALÓGUS / CATALOGUE - A „fekete" korszak
1. Rippl-Rónai József: Somogyi parasztok a görgetegi kocsmában. Vázlat, 1891. MNG / Peasants from Somogy in the pub of Görgeteg. Sketch, 1891. Hungarian National Gallery 2. Paul Cézanne: Kártyázók, 1892-95. Párizs, Musée d'Orsay I Card players, 1892-95. Paris, Musée d'Orsay 3. Rippl-Rónai József: A Práterben, 1894. MNG Grafikai Osztály I In the Prater, 1894. Budapest, Hungarian National Gallery, Collection of Drawings and Prints halad. Rippl-Rónait japán fametszetek hatása 21 és a tükörkép iránti érdeklődése, illetve feltehetően a saját grafikai és fotográfiai tapasztalatai is befolyásolták, ahol a fadúc és a fotónegatív a kép tükörfordítottját hordozza. Az egyenrangúan kezelt képfelület, amit Rippl-Rónai az egyszerre festés elvének nevezett, itt ugyanúgy megvalósul, ahogy az 1890 utáni tusrajzokon vagy korai olajrajzokon. 22 A képi értelem egyenértékű motívuma a nagy pohár, a két üres székfelület, vagy a borozgatok alakja. A kompozíció ácsszerkezetét az előtér erőteljes horizontálisa és a benyíló ajtó vertikálisa adja. 23 A teret a sík tagolása, a képek a falon és a székek rácsának ritmusa, 24 a vaskos vonalak érzékeltetik; ez később is jellemző Rippl-Rónai műveire. A párizsi kocsmajelenet összefoglalója az új látásmódnak, és fordulópontot is jelez. Talán itt alkalmazza először Rippl-Rónai a falon elhelyezett festmények téralakító eszközét, amit később egyre differenciáltabb problémaként vet fel. A képi teret sűríti, ahogy az elő- és középteret egymáshoz közelíti, és a képsíkot több horizont alkalmazásával teszi hangsúlyossá. Ezen a síkon újabb tereket nyit: későbbi intérieurjeihez képest itt még alig feltűnően, az ablak és a falra akasztott festmények formájában. Majd az 191 l-l2-ben festett kerti jelenetein a festő vásznának négyszöge már egy új ablakot, egy másik dimenziót nyit a képen. I. Gy. ' A noteszben Petrovics Elek neve került a cím mellé, de más adat nincs a mü magántulajdonba kerüléséről. 2 Rippl-Rónai 1957. 40., 61. I Rippl-Rónai 1957. 40. Bizonytalan, hogy 1905-ben Velencében az ún. butéliás kép volt Bistro Parisien, illetve La Taverna Parigiana címen kiállítva, vagy pedig képünk. 4 1911 Művészház II. terem 26.: Bontelliák [sic!] francia csendélet, olajrajz (1893). Feltehetően ezt a művet láthatjuk Rippl Emlékezéseinek első, 191 l-es kiadásában. Vö. Szinyei Merse Anna tanulmányának 14. képét. 5 Az első idei Szalon Parisban. Durand Ruel. In: Budapesti Napló, 1899. április 13. sz. 99. A Művészet tárcája szerint: „Rippl-Rónai szintén párisi motívumokat mutat be mély tónusokban és színekben, erős rajzzal. Tiz képét látjuk itt. Geffroy, a híres kritikus igen nagybecsűnek tartja az összes képek közt azt, amelyet a művész ilyenformán cimez: Des bouteilles dans un cabaret. (A korcsma boros üvegei.) Tanulmány, amely egyszersmind dokumentuma a párisi külvárosi kis korcsmák belső képének." 6 MMG Adattár, ltsz.: 5118. 1-115. 7 Rippl-Rónai 1957. 61. 8 Rippl-Rónai 1957. 58-59. James Pitcairn Knowles a Julian-akadémián Jean-Paul Laurens festészeti osztályát látogatta. 9 Ma a kaposvári Róma-villában berendezett kiállításon látható egy fametszete. 10 Munkácsy Mihály gratulált Rippl-Rónainak sikereihez, pl. 1891-ben, amikor két pasztelljével sikert aratott a Champ de Marson. Vö. 6. sz. jegyzetben i. m. 19. II Vö. kat. sz.: 17, 11, 25. 12 Rippl-Rónai 1957. 58-59. 13 Rippl-Rónai 1957. 55. 14 Adriani, Götz: Cézanne Gemälde. Ausstellungskatalog. Tübingen, Kunsthalle, 16. Januar bis 2. Mai 1993. Köln, 1993. 291. 15 191 3-ig Mernes Marcell, majd br. Hatvány Ferenc gyűjteményében, aki 1917-ben a Szépművészeti Múzeumnak adományozta. 16 Pl. Courtauld Institute Galleries, Courtauld Gift 1932, London; illetve Musée d'Orsay, Inv.Mr.: R.F 1969. Paris. Vö. Adriani i. m. kat. sz.: 65-66. 17 Rippl-Rónai 1957. 54-55. 18 A kiállítás Ambroise Vollard (1865-1939) Rue Lafitte-i Galériájában 1895 novemberétől december közepéig tartott nyitva. Az előző évben már vásárolt Vollard Cézanne-tól képeket. Vö. Adriani, i. m. 291.
