Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

TANULMÁNYOK / ESSAYS - CSORBA Csilla: Előhívás. Rippl-Rónai József és a fényképezés

18. Rippl-Rónai József, 1910. Máté Olga felvétele. MNG Adattár, ltsz.: 9315/1958 / József Rippl-Rónai, 1910. Photo by Olga Máté. Hungarian National Gallery, Archives, inv.no.: 9315/1958 lenül átmásolva, de időnként használt fotót Courbet, Degas, Munch, Gauguin stb., s maga Rippl-Rónai sem mentes ettől az eljárástól. 1902-ben A Hét egyik címoldalán megpillantja Miss Isadora Duncan három táncos mozdulatát megörökítő, egymás mellé illesztett fotóját (15. kép). A táncosnő bája, a kar- és a lábmozgások harmóniája úgy megragadja, hogy akkor, vagy később Miss Duncan címmel eleven, mozgalmas, feszültséget árasztó, ragyogó pasztellképet alkot (16. kép) a fotók figyelembevételével.

34 Feltehetően nem kívánta beavatni a közönséget műhelytitkaiba, s ennek a folyamatnak estek áldozatul azok a fényképei , amelyeket ő valamilyen módon, anyagot gyűjtve felhasznált művészetében. Az 1904-es cikket követően e kérdésre nem tért többet vissza még az Emlékezéseiben sem, csak a már sokat idézett (Nyugat, 1917) írásában tesz egy súlytalan félmondattal említést róla: „Magam is csináltam." A magyar fotótörténet egyik legaktívabb, a korábbihoz képest legtöbb változást hozó periódusában, a század első két évtizedében Rippl-Rónai színes egyéniségét, érdekes megjelenését, mély barna szemeit valamennyi neves fotóművész megörökítette. A sort Székely Aladár kezdte, aki 1909-ben Ady Endre barátsága révén kerülhetett kapcsolatba Rippl-Rónaival. Az írók és művészek című albumához éveken át anyagot gyűjtő Székely Aladár Ripplben a Prófétát, az igaz művészi hitet terjesztő, pillantásával ható zsenit ábrázolta (17. kép). A szürke-fekete mély tónusértékekkel rendelkező fotókon a festői „attribútum" kap szerepet: a szem és a kéz. Másik felvételén Székely Rippl lágy érzelmességét, magára koncentráló lényét hangsúlyozta.

35 A festő alkatának, a fotóval szembeni elvárásainak az őt fényképező fotóművészek közül Máté Olga felelt meg a legjobban. Megismerkedésük időpontja, körülménye nem ismert. Máté Olgának nyolc felvételét ismerjük a festőről, e képek készülését a Nyugat kiadásában megjelenő Emlékezéseinek közzététele előttre, 1910-re tesszük. Máté Olga neve és címe a Rippl feljegyzéseit tartalmazó noteszben közvetlenül Fenella Lowellé után következik.

36 Máté Olga a festő Kelenhegyi úti műtermében Rippl rendezői utasításai mellett dolgozott. Az évek során elnehezült testű, de még fiatalos festő hanyag eleganciával - félrecsapott barett, kócos haj, félig begombolt kabát - áll a fotográfusnő gépe elé. A Máté-portrék különlegessége, hogy háttérként Rippl odavarázsolta egy-egy főművét, pontosabban önmagát applikálta a megfestett alakok közé: az álló formátumú fotón szinte utánalép a festmény vázával tovalibbenő alakjának, szülei kettős képe előtt állva „közéjük" helyezkedik, a Petro-