Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)
TANULMÁNYOK / ESSAYS - CSORBA Csilla: Előhívás. Rippl-Rónai József és a fényképezés
4. „Mon secrétaire", 1895-96. Rippl-Rónai József felvétele. MNG Adattár, ltsz.: 5134/1950.1 I "Mon secrétaire", 1895-96. Photo by József Rippl-Rónai. Hungarian National Gallery, Archives, inv.no.: 5134/1950.1 fotókiállítást rendezett intézményében, a grafikai kabinetek pedig fényképeket vásároltak. 17 Az 1880-as évek végétől speciális, életlen rajzolatot adó objektívek, lágyító előtétek kerültek forgalomba, divatba jöttek a bemozdult, életlen képek, guminyomatok, amelyek elmosódott kontúrt, szfumátós, atmoszférikus, pasztellre emlékeztető hatást kölcsönöztek a fényképnek. A fekete-fehér, szépia-barna monokróm pozitívek mellett, az ún. nemes eljárású technikákkal zöldes, kékes, rőt színezésű, grafikára emlékeztető fotókat állítottak elő Angliában, Franciaországban, később Németországban is. A fotótörténeti analógiák ismertetésével Rippl-Rónai fotóhasználatának nemzetközi hátterét, időbeliségét kívánom érzékeltetni. így azon két hiteles írásos forrással is, melyek arról tanúskodnak, hogy Rippl5. „Autre vu de la cheminée", 1895-96. Rippl-Rónai József felvétele. MNG Adattár, ltsz.: 5134/1950.2 / "Autre vue de la cheminée", 1895-96. Photo by József Rippl-Rónai. Hungarian National Gallery, Archives, inv.no.: 5134/1950.2 Rónai fényképezett, véleménye szerint „jóval" Degas előtt kezdett elrontott „lemezeket" „csinálni és csináltatni". Bár emlékezéseiben az idősíkok néha összecsúsznak, a cikkben Munkácsy nevének szerepeltetése mégis hitelesen azt sugallja, hogy Munkácsy mellett kezdhetett el fotózni. Amennyiben ezt elfogadjuk, úgy korai, színredukciósnak nevezett korszakában keletkezett művei elemzésénél a továbbiakban nem hagyhatjuk figyelmen kívül a fotó érezhető hatását. Ingres festészetének elemzői a dagerrotípia megjelenésével gyakoribbnak érzik a szürke-barna, monokróm felé hajló képek születését. Robert James Bantens Eugène Carrière monokróm barna színben tartott képeit a kor albumin eljárásával készült fotográfiáihoz hasonlítja, s Carrière művészetére való hatását elemzi. 18 Edvard Munch az általa fotózott momentumok, portrék komor feketében tartott színvilágát festményeire is transzponálta. Rippl-Rónai színredukciós, fekete-szürke képei esetében Whistler, Carrière hatása mellett a korabeli fotó „szín" hatását is figyelembe kell vennünk. Egy további részletes elemzés hivatott feltárni e korai, franciaországi festmények esetleg a fotóval is összefüggő eszközhasználatát. {Anélkül, hogy konkrét fotó-előképeket feltételeznénk, úgy érezzük, hogy Rippl a Nő fehérpettyes ruhában című képéhez a fotón szabad szemmel is jól látható bemozdulást, a tovaröppenő mozdulat rögzítését, a Kalitkás nő-nél a lámpafénynél végzett fotókísérleteket építette be mesterien. Az Alföldi temető síkszerű ábrázolásmódja, szokatlan képkivágása, felülről fókuszált nézőpontja a japán művészet ismerete mellett a fényképezésben való jártasságot is feltételezi. A Kuglizok szürkés-fekete leheletfinoman felvitt festékrétege az elnagyolt háttérrel olyan, mint egy festmény korabeli monokróm fotóreprodukciója. A kuglit gurító alak bemozduló hátsó lába éppúgy a fotózás akkori legújabb eredményeinek nyomon követését jelenti, mint a Párizsi útkaparók című akvarell is.) Az amerikai Eadweard Muybridge mozgástanulmányai, majd Jules-Etienne Marey francia tudós chromofotográfiái az 1880-as évek végétől nagy visszhangot váltottak ki a párizsi művészkörökben. Degas és Seurat műveikkel hamarosan reagáltak az emberi szemmel nem rögzíthető fotófelfedezésre. Ripplnél a Párizsi útkaparók megsokszorozó csákánymozdulata éppúgy, mint Munch 1893-ban keletkező rajzain a lábak többszörözése az új találmány ismeretét tükrözi. 19 Rippl-Rónai Franciaországban és a későbbiekben is kedvére fényképezhetett és megadott motívumokkal fotókat csináltatott, vásárolt. Gyűjteményéből sajnos rendkívül kevés maradt fent, azt megrostálta az idő és a tudatos szortírozás. 1895-96-ban Neuillyben készült intérieurfotóit sorra véve, a falakon, a kandallón, s különösen az írószekreter tetején, (4. kép) polcán, lapján számos ismeretlen személyt ábrázoló fényképpel találkozhatunk. Tanulságos összevetni a fotókon látottakat az anyjának, 1895. november 24-én kelt levelében írottakkal. A sorok az újonnan berendezett lakás, az új életforma örömét, nyugalmát, kiegyensúlyozottságát sugallják. „Ezeken a falakon függ egy (kis egyszerű rámában) érdekes photographia, 1/2 életnagyságú fej egy kropfos beteg nő arczéle után" „a másik falon egy kisebb olajfestményem, egy photographia" stb. Az intérieurfotók közepesen jó minőségű