Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

TANULMÁNYOK / ESSAYS - PANDCJR József: Rippl-Rónai Ödön (1865-1921)

va tanácsokkal látta el az itthoniakat, s Párizsból irányította a kaposvári intérieurök formálását.

5 Ödön, bátyja kérésére képkereteket csináltatott, képeket szállított, feljegyzéseket készített az eladott és a meglévő Rippl-képekről. Ezekkel egy időben ajándékokat vitt budapesti barátaiknak. Megfordult az Iparművészeti Múzeumban, a Nemzeti Szalonban, s ha kellett, csomagolta az Andrássy-ebédlő számára készített Zsolnay-porcelánokat. Ödön a megbízható, szerető testvér, a hű barát, akire a vészes időkben bátyja rá merte bízni végakaratának teljesítési tervét is.

6 Fárasztó útjai haszonnal is jártak. Kitágult a világ előtte, sok neves, művészeti közéletben jeleskedő emberrel ismerkedett meg, kiállításokat és múzeumokat látogatott, s magángyűjtemények titkaiba is belelátott. Nemcsak végrehajtó volt, ha kellett, perlekedett is, s védelembe vette testvérét. Lassan átformálódott, kritikus szemmel nézte saját világát és testvére munkálkodását is. „Ripplnek festészeti pályája indulásától kezdve egyetlen biztos híve, föltétlen támogatója öccse, Ödön volt. A vasutas testvér az egyetlen valódi társ, az egyetlen értő és biztos pont életében. Bátyja iránt érzett rajongása és az az igyekezet, hogy képes legyen pontosan eligazodni azon a tekervényes úton, amelyre József lépett, szükségszerűvé tette számára, hogy olyan képzőművészeti műveltségre és áttekintőképességre tegyen szert, mint bizton mondhatjuk - akkortájt Magyarországon nem túl sokan."

7 Az utazások élményei, a művekkel való találkozások, bátyjától kapott kortárs művészeti alkotások is átformálták látásmódját, ízlését. Egyik levelében ezt írja: „Én már tudod, magamévá tettem a te felfogásod, s teérted meg is barátkoztam azzal, de az minő idegenszerűen hatott rám a régmúltban, a kezdet kezdetén - olyképp kellemetlen lett rám az idegenek véleménye most."

8 Ennek a látásmódnak birtokában ő lett az első, aki felismerte testvére kiválóságát és hitt benne. Ezt írásban is kinyilvánította: „Gyűjtő meg van győződve, hogy az utókor - a festő nem létekor - elismerőleg fog adózni a művészről, - kinek puritán jelleme, anyagiasságtól távol álló művészetért rajongó lelke, fáradhatatlan vas szorgalma, az ő sajátos eszménye - melyet erős meggyőződés jellemez, s mely eszmény mindenkor szívmelegével jövő önállósággal összeforrva domborodik ki minden alkotásában - érvényesülni fog - halhatatlanságban."

9 Ezt Görgetegen írta le, ott kezdte elrendezni 1895ben a testvérével kapcsolatos írásos dokumentumokat. Első „könyvének" címlapjára felírta: „Rippl-Rónai József, Critikák". A 149 oldalas gyűjteményt követte a második könyv: „International Critika" címmel. Ennek 283 oldalas anyaga 1914-ig vezeti olvasóját. A harmadik könyvben „Rippl-Rónai József" címmel az 1900-tól összegyűjtött egyéb anyagok szerepeltek, 113 oldal terjedelemben. A gyűjteményt a festő is látta, javította, pontosította. Azon is tanakodtak, hogy kiadhatnák levelezésüket, így az hozzáférhető lett volna bárki számára.

10 1898-ban Rónai Ödönt a Kaposvárhoz közeli Somodor-Somogyaszalói állomásra helyezték. Ez időben bátyja számára Párizs már veszített varázsából. Hazavágyott, s Wiesbadenből írta: „Sokkal szebb lesz nálad a te 1. Rónai Ödön 1900 körül. Kaposvár, Rippl-Rónai Múzeum I Ödön Rónai around 1900. Kaposvár, Rippl-Rónai Museum művészi hajlékodban - meleg kandalló mellett - jó könyvvel és derült kedélyben élni (...) a két kulacsos életet nem kedvelem, nekem szív, nekem meleg otthoniasság kell."

11 1901 tavaszától 1902-ig az aszalói állomás épületében talált otthont a festő és élettársa, Lazarine. Az ebben a békességes világban eltöltött hónapok, Ödön közelsége, „aki érdeklődni tud és szeret",

12 a parasztokkal, intézőkkel való diskurálások, a somogyi táj szépsége munkára serkentették. Jól ismert képek születtek itt, többek között a Somodoraszalói raktárak, Lazarine a tükör előtt című festmények. Az utóbbi bizonyítéka annak, hogy Ödön otthonában felsorakoztak a korábbi években összegyűjtött szép tárgyak, bútorok, régiségek. Innen küldött újsághirdetéseket, felkínálva régiségeit cseretárgyakért, modern, eredeti festményekért. Ödönnek itt sincs maradása. József vitte kérelmét Budapestre, s kapcsolatai révén sikerült elintéznie, hogy 1903-ban öccsét Fiúméba helyezzék, ahová elkísérték. Megérkezése után hamarosan a helyi újságok, a Fiumei Hírlap, a Tengerpart híreket röppentenek fel. írnak a neves festő vasutas öccsének érkezéséről és annak értékes gyűjteményéről.

13 Az erőteljes gyűjtőmunka ekkor vette kezdetét. Sokat utazott, kolostorpadlásokon keresgélt és hajósokkal kötött üzletet. A testvérek igényelték egymás társaságát, ha Ödön nem jöhetett, bátyja utazott hozzá Fiúméba. Egy ilyen találkozás dokumentuma