Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

TANULMÁNYOK / ESSAYS - ORVÁTH János: A Róma-villa egykor és ma

HORVÁTH JÁNOS Rippl-Rónai művészetének egyik meghatározó tényezője mindenkori otthona. Stílusújító látásmódjának közvetlen, lényegre törekvő természete abban a művészi magatartásban is tetten érhető, hogy a festéshez nem akkurátusan, nem a műtermébe elvonultan kezdett hozzá. Megvolt az a ritka képessége, hogy bármilyen társasági szituációt kihasználjon egy-egy művének nemcsak az eltervezéséhez, de a kivitelezéséhez is. Ez a két mozzanat nála természetesen kapcsolódott eggyé: nélkülözte a mű vajúdásának nehézségeit. Kétféle virtus is lakozott benne, egy dunántúli patriarchális és egy polgári individuális - a maga egyfelől zárt, másfelől nyitott szellemiségével. A két tény időbeli sorrendje fordított, mert Rippl köztudottan mesébe illő karrierje lényegében arról szól, hogy a vidékről jött, vagyontalan, ismeretlen vizeken kalandozó „RipplJózsi" másoló-festősegéddé degradált fiatalember szindbádi bolyongásai közben szellemi tőkét kovácsol, üj horizontja új emberré formálja őt, s felvesz hozzá egy magyarul hangzó nevet: Rónai. Amikor hosszú idő múltán hazalátogat anyja és atyja színe elé, kételkedve méregetik hozott kincseit. A hazai műértékelési konvenció ellenében azonban a szellemi kincs lassan konvertálódik. Talán azért, hogy mindenki szemében bizonyos legyen a győzelme, birtokra és jószágra kezdi váltani festőforradalmári babérjait. Rippl-Rónai József birtoka a kaposvári Róma-hegyen nem volt nagy, de a művészet terén igen jól jövedelmezett. A birtok „csodamalma", a Róma-villa, egykor ideális művészotthon - ma emlékmúzeum. Az utókor szemében elválaszthatatlanná vált Rippl-Rónai József személyétől a Róma-villa. Van olyan lelkes beszámoló, amely ezt az objektumot is a festő műalkotásának véli. Ám semmit sem csorbít az otthonkultusz-teremtő Rippl érdemein az a tény, hogy neki nem kellett fáradnia a ház és környékének építésével. Az 1908 nyarán történt beköltözésekor nyomban teljes pompájában élvezhette a városon kívül eső szőlőhegy tetején viruló árnyas ligetet és annak közepén - egy festőművész számára védettséget és nyitottságot egyaránt biztosító - otthonát. Az alaprajzában barokk, de homlokzata szerint eklektikus, „T" alaprajzú, egyemeletes nyaraló jellegű ház építésében két korábbi tulajdonosa játszott fő szerepet. Elsőként Breil Frigyes neve merül fel,

1 aki egy 1865-ös telekkönyvi kimutatás szerint vályogfalú, földszintes házat épített oda. Néhány hasonló még ma is található a környéken, roskadozó állapotban, mint egykori szőlősgazdák pincéi. A térség nem nagy múltú szőlőművelésre tekint vissza, mert korábban, mint a zselici dombvidék részét, erdő borította. Kaposvár a Balatontól délre hullámzó dunántúli dombos vidéket nyugat-keleti irányban átszelő Kapós patak völgyében fekszik. Az 1800-as évek közepéig mocsaras árterű folyó - néha patak - a várost északi és déli részre felezi. Az északi fél többnyire síkság, a 18. században kezdett kiépülni herceg Esterházy Pál birtokaként. Arrafelé sűrűn lakott város bontakozott ki, amíg a Kapóstól délre kimagasló hét dombra csak száz évvel később kezdtek építkezni. A dombok mindegyike hegy elnevezésű. A Róma-hegyet a Kaposhegy, a Lonka-hegy és az Ivánfa-hegy fogja közre. Az 1732-ben készült hercegi uradalmi összeírásban

2 a Róma-hegy mint szőlő még nem szerepelt. Az 1784-ben elkészült II. József-féle katonai térkép már világosan szőlőnek tünteti fel. Földrajzi megnevezése csak száz évvel később bukkant elő. A hegy lábánál kanyargó út mentén egy oszlopra épített fülkében „szenvedő Krisztus" szobor maradt fenn 1721es évszámmal jelölve. A népnyelv „gugyuló Jézus" névvel illette. E szobor mellett egy kis horhos út ágazik el, a Csalogány-utca, amely meredek kaptatóval vezet fel a tetőre. A Róma-hegy elnevezéséről csak találgatások vannak. Esetleg Rómáról, a szintén hét halomra települt városról, vagy talán a roma (cigány) jelzőtől származik a neve. Régi térképeken a Róma-hegy és a Kis-Rómaicser elnevezések is olvashatók, ezért inkább az „örök várositól kapott megtisztelő titulus a valószínűbb. A dombtetőről szép panoráma nyílik a városra. Lélekemelő voltát a múlt századi Kaposvár egyik elszármazott, de visszatért híres művész személyisége fedezte fel a saját részére. Gundy György Kaposvár szülötte, énekes színészként utazta be a Monarchiát és a külföldet. Wroclawban volt önálló társulata, majd a Pesti Német Színház igazgatója lett. Nem szakadt el a szülővárosától, sőt 1868-ban „terjedelmes birtokot vásárolt, melyen egy ízléssel renovált lakot, valóban keleti fényűzéssel és ízléssel rendezett be, a helyiség neve: villa Roma".

3 Gundy György

4 végrendeletében a Róma-hegyi birtokának felét, 45 katasztrális holdat alapítványul tette le a kaposvári gimnázium tanulóinak jutalmazására.

5 Az érte kapott 75 ezer koronából évente 18 tanuló részesült. A villa épületét János nevű testvérének gyermekeire hagyta. A színigazgatónak nem volt családja, de hosszú, békés hátralévő életet készített elő magának, amikor a Rómahegyet „átrendezte". A meglévő vályogházat az alaprajzA Roma-villa egykor és ma