Nagy Ildikó szerk.: Rippl-Rónai József gyűjteményes kiállítása (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1998/1)

TANULMÁNYOK / ESSAYS - PLESZNIVY Edit: Örömök és szenvedések földjén. Rippl-Rónai József franciaországi helyszíneinek és képi motívumainak nyomában

JEGYZETEK 1 A címadás Rippl-Rónai idézete alapján: „Neuilly sur Seine, 65 rue de Villiers 65: ez a francia szokás szerint kétszer leírt házszám sok emlékezetes élményt jelöl az én hosszas külföldön tartózkodásom idejéből s mintha először leírva az örömök, másodszor leírva a szenvedések emlékeztető jele volna." Rippl-Rónai 1957. 58. 2 Kroó András rendezésében TV-film készült Rippl-Rónai Józsefről. A film szaktanácsadójaként, a stáb tagjaként kereshettem fel a festő életének franciaországi helyszíneit. 3 Vaszary János: Rippl-Rónai József művészete és jelentősége. Pesti Napló, 1928. február 4. 9. 4 Rippl-Rónai 1957. 58., 60. 5 Rippl-Rónai levelei édesanyjának Neuillyből, 1895. november 10. és november 24. Genthon 1969. 143., 144. 6 „Kint Neuillyben úgy él, ahogy gondolkozik. Si licet - Tolstojhoz hasonlítanám. Egy régi, kastélyszerü épület földszintjén vannak a fehér szobái. Ablakaira egy terebélyes vén zofora japonica lombjai hajlanak. Mines semmi fölösleges a szobáiban, az a néhány darab bútora, melyekre elkerülhetetlenül szüksége van egy civilizált embernek, egyszerű és szép (... )A dolgozó szobájában még csak egy ócska gitár sincsen a szokott művészi czafrangból, néhány cserép virág van az ablakdeszkán és iszonyú rendben állnak a pemzlijei meg a festékei." Malonyay Dezső: Rippl-Rónai József. In: Rippl-Rónai József impressziói. Kiállítási katalógus. Budapest, 1900. 18. „Néztem a falakat, ahol ezek a képek lógtak, a falak alját, ahol sorakoztak abban a sivár szobában, mely pedig egy kertre nyílt, de micsoda kertre búbánatosságban, egyetlen fával, egy keserű fűzfával, mely villámsújtottnak látszott (...) Körülnéztem a kertben, megint csalódás nélkül, mint olyan kertben, ahol nincs egy szál virág, s azon az egyetlen fán is , ami van a kertben, fehérneműt szárítanak. Amerre csak néztem a távolban körös-körül, a fortifikációk kőmasszái álltak kietlen házfalak alatt, amelyek tetejében a megszámlálhatatlan kéménycső, mint egy fekete népség füstölgött az égnek." Szomory Dezső: A párizsi regény. Budapest, 1969. 255-257. „Majd egy tekintetet vetünk az ő otthonába, kíváncsi, kissé irigy tekintetet. Szabadságtól, szellemtől aranyos, bohém háztartás! Hárman laknak együtt: Rippl-Rónai, egy francia s egy skót. A fészke e három bohémiennek elég nagy: hét szoba Neuillyben, egy ódon vadászkastélyban. Tulajdonképpeni atelier-jök nincs, mindhárman együtt festenek, nagy világos teremben, melynek a fala olyan, mintha nap sütné. Következik az ebédlő. A bútor kevés benne, semmi vásári munka, mindössze egy pár remek darab, mit utazásaikból hoztak magukkal." Szalay Fruzsina: Rippl-Rónai. (Magyar festők Párizsban III.) A Hét, 1897. június 6. 23. sz. 368. 7 Pewny 1940. 24. 8 Rippl-Rónai 1957. 83-84. 9 „Az osztrák nagykövetség palotájában rendezte ezt az első kiállítást. Azért mondom, hogy osztrák nagykövetség, mert a magas diplomácia és mondain hivatal, mindig csak mint Ambassade d'Autriche szerepelt a meghívókon és a nyilvánosságban. Az épület (...) Ferenc József jó királyunk magántulajdona volt, miután Galliera hercegnő királyunkra hagyta végrendeletében. Ide költözött be műveivel, a kerti rész üvegtermeibe Rippl-Rónai mint szegény, ismeretlen festő, á mint hóditó azt kell mondani. A közönség tódult a kiállításra, mint a nagykövetség művészi ünnepére s micsoda közönség. Nem is mertünk elvegyülni közéjük, olyan főúri nők és oligarchák voltak!" Szomory Dezső: Az első kiállítás. Rippl-Rónai Párizsban. Pesti Napló, 1937. december 5. 30. A Rue de Babylon-i épületegyüttesben - Hôtel de Matignon -, mely a Saint Germain negyed egyik legelegánsabb palotája ma is, napjainkban a miniszterelnöki rezidencia működik, ezért nem volt lehetőségem a kerti pavilon megtekintésére, fotózására. 10 1893, Párizs, SNBA; 1894 SNBA " „Rendkívül el vagyunk foglalva ez idő szerint, Bing a Goncourt japáni collectiójával, annak kiállításával és eladásával, én pedig a magam kiállításával; t.i. a jövő hó végén Bingnél mintegy 50-60 művet állítok ki az újabb termékekből. Vagy 20 magyar tájkép - éjjel -, hímzések, nagy, életnagyságú portrék, olaj és pasztell, aquarellek és végül néhány majolikaszerű email dekorációk. Elképzelheti, hogy mindent elkövetek, csak hogy tisztességes kiállítást rendezhessek." Lyka 1949. 33. „Kedves szüleim - kiállításom tegnap nyílt meg - óriási közönség látogatta, a legszebb és legokosabb része a párizsi világnak (...) a »Figaro« a »Temps« és más újságok gyönyörűen emlékeznek meg. Egyik a legzseniálisabb, másik a legeredetibb jelenkori művésznek tart (...) A művek nevei catalogus könyvbe vannak beiktatva - Öreg mama arczképe folyton elismerésben részesül." Rippl-Rónai József levele szüleinek. 1897. május 16. Genthon 1969. 144. 12 ifj. Szikszay Ferenc: Rippl-Rónai kiállítása. Egyetértés, 1897. május 24. |J Az épület archív fotóiról a saint-germain-en-laye-i múzeum könyvtárában volt módomban reprodukciót készíteni (Musée Départemental Maurice Denis „le Prieuré", Saint-Germain-en-Laye). 14 „Maillolról nekem sok szépet beszélt (...) ő vitt el engem hozzá (...) Maillol pedig azután igen gyakran látogatott el hozzámkésőbb ő vett rá arra, hogy Banyulsba, az ő szűkebb hazájába elmenjek vele. Mikor már évekig csak hárman tartottunk össze - mi csak egymást kultiváltuk és nagyon törekedtünk - mindegyik a maga zsánerében az ízlés és a szép dolgok megteremtésére - egy kicsit el is bizakodtunk - azt hittük, hogy igen kevés, talán 3-4 embert kivéve mindenki banális, ízléstelen és méghozzá érdekhajszoló is. Knowles abban az időben symbolikus dolgokat rajzolt és nagyon érdekes, szép fametszeteket csinált - még Maillol kis faszobrokat faragott igen nagy Ízléssel - de a kutyának se kellett, mi bátorítottuk, ő pedig bennünket. Maillol például nem egyszer hangoztatta, hogy az én dolgaim oly revelálag (sic) hatottak rá, mint Manet művei." Rippl-Rónai József levele Lázár Bélához. 1907. augusztus 31. MNG Adattár, ltsz.: 3651/1939/19; MTA MKCS-C-I. 36/560 15 Maillol e korai korszakából származó festményeinek és textiljeinek legjavát a párizsi Dina Vierny Alapítvány-Maillol Múzeum őrzi (LHôtel Bouchardon, rue de Grenelle 59-61.). Dina Vierny a szobrász utolsó tíz évének (1934-1944) egyedüli modellje volt. Neves gyűjtő és mecénás, az alapítvány létrehozója, Maillol hagyatékának gondozója. Dina Vierny ottjártunk alkalmával, 1997. július 1 1-én adott interjújában megjegyezte, hogy Maillol gyakran emlegette a magyar festőművészt, Rippl-Rónai Józsefet, akit Matisse mellett a legjobb barátjaként tartott számon. Sajnos a Maillol Múzeum archívumában nem található Ripplvel kapcsolatos dokumentum. 16 „Azt gondoltam, hogy a telet Párizsban tölti majd és eljön Banyuls-be, ahol ragyogó napsütésben vagyunk. Micsoda gyönyörű vidék - folyton sétálunk, a lehető legkevesebbet dolgozom és főleg a hasamat süttetem a nappal. Nagyon bánkódunk, hogy nem láthatjuk már magukat (...) Itt rendbe hozattuk a műtermet, megcsináltattuk a mennyezetet, egy nagy ablakot sok kis táblával, kilátással a tengerre - magam csináltam egy nagy faragott kandallót - nagyon tetszene magának." Maillol levele 1902. november. In: Wertheimer 1953. 114. „Levele éppen aznap érkezett Banyulsbe, amikor én magam és nagy örömet szerzett -jól teszi, hogy nem nyugtalankodik miattam. Én még mindig a legjobb barátja vagyok - mindig fájlalom, hogy olyan messze van tőlem - és még reményt sem nyújt arra, hogy viszontláthassam (...) Gyakran beszélünk magáról és sajnáljuk, hogy olyan messze van, de távol vagy közel, mindig az marad, akire testvéri érzéssel gondolok és a hegyeken keresztül baráti kezemet nyújtom." Maillol levele évszám nélkül, valószínűleg 1902-ből. In: Wertheimer 1953. 1 14-115. „öregem Rippl Minthogy, öreg tökfej, maga egy levelet óhajt, ime egy levél, amelyik remélem 3 évre kielégíti - igenis, nagyon szeretnék eljönni, feleségem, jómagam és Lucien is, hogy megegyük a maga csirkéit, teheneit, disznait, szamarait és minden egyebet - mert pokolian éhesek vagyunk, de magát és Lazarinet is látni akarjuk (...) Mindig nézegetem azt a szép fényképet magáról, ott van a szalonomban bekeretezve." Maillol levele Rippl-Rónainak Marly le Roy-ból. 1911. szeptember. In: Cifka 1983. 240-241. 17 Rippl levele Banyulsból Ödön öccsének. 1899. szeptember 10. MNG Adattár, ltsz.: 200408/1979.7.g.; MTA MKCS-C-I. 36/42 18 (íjra közölve: Lyka Károly: Kis könyv a művészetről. Budapest, 1904. 76., 78., 79. 19 Rippl-Rónai József: Aristide Maillol, 1899. kat. sz.: 56. 20 Rippl-Rónai: Tájkép, 1899. Olaj, karton, 31 x 49,5 cm. MNG ltsz.: 2438 21 Maillol szülőházában ottjártamkor renoválási munkálatok folytak, a helyreállítást a Dina Vierny Alapítvány finanszírozza. A házban a szobrász dédunokaöccse, Yvon Berta (dédnagyanyja volt Maillol testvére) kalauzolt végig, aki a Maillol ősökhöz és a hely adottságaihoz hűen borászattal foglalkozik. A Maillol nevet viselő borozója a város egyik legkedveltebb pincéje. Nagy • lelkesedéssel beszélt dédnagybátyjáról, emlékezetes családi eseményeket, legendákat elevenítve fel. A Maillol-hagyaték egyik lelkes ápolója ő is, privát archívumában sajnos Rippl-Rónaival kap-