Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)
Sümegi György: A nagybányai Berger-cukrászda asztallapja
12. Grab er Margit: Gyümölcsszedők\e a művész egyik legkorábbi, Iványi Grünwald Béla tanítványaként először 1916-ban megfogalmazott, kedvelt kompozícióját ismétli meg: a gyümölcsöt a fáról, illetve a földről magas kosárba szedő figurák változatos együttese jellegzetesen későszecessziós, Iványi Grünwaldtól átvett kompozíció-típus. 16 13. Deli Antal: Szüret című képének sötét modellálású rajza témájával szervesen illeszkedik az alkotó 1924-es müvei körébe. 17 A zsúfolt figurális kompozíció fölmagasodó dombos hátterében átlós út vezet alakokkal. A magasra emelt horizontra fák tömege s fehérfalú ház rajzolódik föl. A nyitott szín előterében hordót mosó, szőlőt hozó és préselő figurák állnak kettős csoportokba fűzve, a nehéz fizikai munka mozdulat-koreográfiájának bilincseiben. 14. Szolnay Sándor: Hídon című kompozíciójához a tizenhatok közül többekkel együtt nagybányai témájú rajzot választott. Az alsó harmadban, a kép vízszintes síkjával párhuzamos Zazar-hídon két támaszkodó alak áll. Jobbra geometriai formáira egyszerűsített ház tömege húzódik, hátul a finom ceruza-satírozással megidézett nagybányai hegyek hajlatai közül a református templom jellegzetes torony-motívuma bukkan ki. ízigvérig nagybányai mű ez; gyors lejegyzés, de a legismertebb városképi motívumok (Zazar-híd, Pénzverő, hegyek, torony) leltárszerű, szerkesztettségében cézanne-i tanulságokat adaptáló kompozíciója. Ahogy ezidőben készült művein, itt is „erőteljesen foglalkoztatja a tér, s nemcsak a felszínt, hanem a tektonikát is megpróbálja éreztetni". 18 15. Boldizsár István A&í-kompozícióján az átlósan elhelyezett, sötét háttérből kibomló figura mellett gyümölcsöstál fekszik a kép előterében. Boldizsár e munkája kissé kesernyés-nyugtalanító hangulatot áraszt. Ezidőbeli művei - a sokszorosított grafikák és festmények - közül egyediségével is kiemelkedik ez az aktrajz, 19 melynek festmény-változata nagybányai magángyűjteményben van (Akt, o.v., 46,5 x 68 cm., j.j.l.: Boldizsár. Dr. Pohl Antal gyűjteménye). 16. Hofman Elemér: Vízen című képe vízparton halászó, horgászó, csónakázó figurákat ábrázol. A víztükröt - a rajz fölső harmadában horizontálisan - hegyvonulat zárja le. (Valószínűleg valamelyik Nagybányakörnyéki tisztavizű hegyi tavat látjuk e finoman halovány rajzkompozíción.) A fenti mű-halmaz különössége, egyedisége abban áll, hogy a tizenhat rajz tizenhatféle kompozíciót mutat fel: ahány alkotó, annyiféle fölfogást és stílust, egyéni modort jelent. Vagyis a művek nem illeszkednek, nem harmonizálnak egymással, inkább csak eltűrik az egymásmellettiséget, az egy műegészbe tartozást. Egységességet csupán a műméretek megközelítő azonossága, valamint az összefogó fehér alapozás - amely keretként, műlezáróként viselkedik - jelent. A művek sokfélesége ellenére azonban közös nevezőjük a nagybányaiság, az „egyidejű nagybányaiság". A művészek többsége a nagybányai motívumokból merít (2, 4, 5, 6, 7, 14). Boldizsár István megfogalmazásában: „A három közkedvelt motívumot számozottan emlegették: az elA Berger-cukrászda hirdetése Die Werbung der Konditorei Berger / An Advertisement of the Berger Patisserie (Repr.: Országos Széchényi Könyvtár) ső számú motívum a nagybányai városkép volt a Klastromrétról nézve, a másik a Zazar-parti táj, a harmadik a híd környéke". 20 Akt és figurális kompozíciók (15, 4, 10, 11), önarckép és csendélet (9, 8) táj- és városképek (2, 7, 14, 16, 2, 5, 6, 14), fizikai munkát megjelenítő munkaképek (1, 3, 12, 13) együttese a mozaik-kép. A városkép, a városképi motívumok meghatározó jelenléte is a művésztelephez, a városhoz kötöttség erejét bizonyítja. Ha a nagybányai művésztelep története, művészettörténeti jelentősége, a korszak magyar és román művészetében elfoglalt helye s esztétikai fontossága szerint szeretnénk vizsgálni a műveket - sok bizonytalanságba ütközünk. 1918 után a nagybányai művésztelep levált a magyarországi művészet szerves fejlődéséről - s csak a belső viszonyai, az 1920-as évek első felének külső és belső koordinátái, önfejlődése, öntisztulása szerint lenne mérlegre tehető. 21 A magyar nyelvű művészettörténet az utóbbi években vállalkozott a két világháború közötti nagybányai művésztelep magyar vonatkozásainak szisztematikus földolgozására 22 - Réti István alapműve óta. Korda Vince: Társaság (Az asztallap részlete) Vince Korda: Gesellschaft (Teilansicht des Tisches) Company (Detail of the table top)
