Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)
Bajkay Éva: A kubizmus és expresszionizmus nagybányai szimbiózisa: Dömötör Gizella és Mund Hugó
A kubizmus és expresszionizmus nagybányai szimbiózisa: Dömötör Gizella és Mund Hugó BAJKAY ÉVA L étre jöhet-e a 19. századi empirikus valóságszemléletből kiinduló, a beleérzéssel és egyéni formaszintetizálással frissített kolorisztikus naturalizmusból a látványtól elvonatkoztató, a szubjektum kifejezésére törekvő, metafizikai törvényszerűségeket sugalló forma- és színredukciós modern művészet? A nagybányai festők első generációjának válasza, még a közöttük legmodernebb Ferenczy Károlynak koncepciója szerint is, nyilvánvalóan nem. A neósok fellépése felvillantott egy új formateremtési kísérletet 1906-tól. Vagyis éppen akkor, amikor Picasso megtette Párizsban a kubizmus első lépéseit, és megindultak az expresszionizmus francia és német művészeti kezdeményezései. Mégis, 1914-ben, amikor a Képzőművészeti Főiskoláról érkező növendékek között Dömötör Gizella és Mund Hugó is a nyarat a Nagybányai Szabadiskolán töltötte, Ziffer Sándort leszámítva a modern szemléletnek kevés nyomát találták ott. A fiatalok egy része, köztük Mund Hugó is mesterüket, Ferenczy Károlyt követte. 1 Dömötör Gizella 1914 és 1915 nyara után elszakadt egy időre Nagybányától és a budapesti művészeti életben tájékozódva kezdte kialakítani egyéni stílusát. Amikor 1916-ban összeházasodtak, már folyt az első világháború és reményük sem lehetett, hogy Párizsba utazzanak. 2 Igaz, nekik már megvolt a lehetőségük, hogy láthatták Budapesten a Nyolcak képeit és 1913-ban az izmusok eredményeit felmutató nemzetközi kiállításokat, Galimbertiék és az aktivisták első jelentkezését. 3 Dömötör Gizella mint minden újra fogékony, szuverén egyéniség jelent meg a Nemzeti Szalon 1915-16-os tárlatain. 4 Ennek bizonysága, hogy Kassák Lajos felfigyelt rá és avantgárd folyóiratában, a MA-ban reprodukálta a 22 éves festőnő két művét. 5 Ezek az aktkompozíciók valóban újszerűek voltak. Az első az álló, azaz dinamikus és a fekvő, azaz statikus alakok ellentétére épült szénrajz. A második egy festmény, amely a természeti látvány helyett az autonóm képfelületkezelés új elvét sugallta. Mund a „kis Ferenczyk" stílusát nehezebben vetkőzte le. Levétel a keresztről 6 című olajkompozíciója ugyan jelzi majd, hogy megpróbált kapcsolódni az első világháború idején a bibliai tematikát aktualizáló expreszszívebb törekvésekhez. 7 Hadifestői munkássága nem ismert, mégis a háborús élmények pszichológiai hatását 1920 után a drámaibb, expresszív klasszicizáló tendenciához köthető, kisméretű Sirató k-képén vitte tovább. A nagybányai hegyek előterében megjelenő, kétségbeesetten gesztikuláló asszonyok alakja misztikus megvilágításban, bár kissé modorosan, de nála is a háborús élmények pszichológiai kivetítését adja. Utat keresett az egyre inkább beszűkülő budapesti művészéletből. Mivel műveiket a Tanácsköztársaság idején a modernek legjava alkotásai között a Direktórium megvásárolta, és Dömötör Gizella, ha szerény szálakkal is, de kötődött a Kassák-körhöz, külföld felé orientálódtak. Míg számos művész, a kisebbségi létet nem vállalva, elhagyta Erdélyt és áttelepült Magyarországra, ők az ellenkező utat követték, meghívást kapva a nagyváradi püspöktől. 8 A megrendelt portré és restaurálási feladatok közepette félő volt, hogy az indulásuknál, főleg Dömötör Gizella esetében, értékes avantgárd kezdeményezések megtorpannak. Nem ez történt! A romániai magyar városokban, így Aradon, Kolozsvárott, sőt a Nagybányai Művésztelepen is szaporodott a szabadabb légkört kereső modernisták száma. Mundék baráti kötődései - Jándi Dávid, Pászk Jenő Mund Hugó: Nagybányai tájkép I., 1922 körül Hugó Mund: Landschaft bei Nagybánya I. / Nagybánya Landscape I. ca. 1922 (MNG)
