Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Gulyás Gizella: Pechán József

Pechán József GULYÁS GIZELLA P

echán József 1875. február 21-én Dunacsében született. Nem sokkal később családjával Németpalánkára költözött. Környezete korán felfigyelt rajztehetségére és a szintén palánkai Eisenhut Ferenc festőművész figyelmébe ajánlotta.

1 1889-ben, tizennégy éves korában kezdte meg festészeti tanulmányait Münchenben Eisenhut támogatásával, Friedrich Fehr festőiskolájában.

2 1890-ben felvették a müncheni Képzőművészeti Akadémiára, Nikolaus Gysis növendékeként.

3 1892-ben elhagyta Münchent és két évre Bécsbe ment. Különböző lapokba rajzolt és szakítani akart a festészettel, hogy színész lehessen. Hazatérve Újverbászra (ma: Novi Vrbas, Jugoszlávia) költözött és fényképészeti műtermet nyitott. 1898ban festette meg Az utolsó gyufaszál című kompozícióját, amelyet Budapesten, az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat Tavaszi Nemzetközi tárlatán állított ki.

4 A kép a müncheni akadémia zsánerkép-festészetének részletező modorában készült, ezért a kritika elmarasztalta.

5 A festő képének sikertelensége miatt újból csak 1903-ban állított ki a Műcsarnokban: A póttartalékos című festményével Rima József álnév alatt jelentkePechán József: Falusi utca, 1910 körül József Pechán: Dorfstraße / Village Street, ca. 1910 (Mgt. I Privatbesitz I private collection} zett.

6 Ezúttal elismerően írtak róla a műbírálók és méltányolták a tehetségét.

7 1904-ben Pechán újból visszatért Münchenbe, de most Hollósy Simon magániskoláját látogatta.

8 Önéletrajzában Hollósynál folytatott tanulmányaival kapcsolatban megállapította: „Hollósy rendkívüli adottsága, amellyel tanítványait a dolgok lényegének megismerésére rá tudta vezetni, énnálam sem maradt eredmény nélkül, és minden erőm megfeszítésével meg tudtam szabadulni az eddigi helytelen elméletek hatása alól, hogy arra az útra térhessek, amely azokhoz a célokhoz vezet, amelyek alapját igazi művészi irányzatok és megismerések képezik."

9 Ezzel az 1904-es esztendővel lezárult festészetének első szakasza. Pechán már Hollósy tanítványa lett annak kései, ún. técsői korszaka kezdetén (1904).

10 Pechán az új út és a művészi igazság keresésében első igazi mesterének Hollósyt tekintette.

11 München és Hollósy közvetítésével megismerte az új modern festészeti irányzatokat, és Párizs után vágyakozott, de feltehetően előbb látogatta meg Nagybányát, mint a francia fővárost. Még ma is vitás kérdés Pechán nagybányai tartózkodásának pontos időpontja: a Réti-féle névsorban neve nem szerepel. E talány megfejtéséhez szükséges tudnunk azt, hogy Pechán a müncheni Hollósy-iskolában megismerkedett Ziffer Sándorral, Egry Józseffel, Szigeti Jenővel és másokkal. Idővel őszinte, mély barátság fűzte össze őket. 1904 nyarán Hollósy Técsőre vitte tanítványait, vele ment Ziffer is. Nincs adatunk Pechán látogatásáról, de hogy Técsőn is festett, arról a Técsői utca című festménye tanúskodik (1913-ban Verbászon állította ki). Pechán nagybányai tartózkodására a rendelkezésünkre álló dokumentumok alapján próbálunk fényt deríteni. Szigeti Jenó'Nagybányáról 1907. június elején - Pechán levelére válaszolva - sürgeti, hogy minél előbb jöjjön el Nagybányára, ismerteti az ottani kedvező megélhetési lehetőségeket és gyakorlati tanácsokkal látja el.

12 Lehetséges, hogy Pechán még ezen a nyáron, de ha mégsem, akkor a következő évben bizonyosan megfordult Nagybányán, mivel 1908 szeptemberében maga Pechán számolt be bányai élményeiről a Nagybányai impresszók című német nyelvű színes riportjában.

13 Ebből egyértelműen kiderül, hogy 1908ban meglátogatta a művésztelepet. Fennmaradt Ziffer Sándornak egy keltezés nélküli levele is a „festők városából", melyet feltehetően 1908. szeptember végén ír-