Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Gergely Mariann: Huszár Vilmos és Nagybánya

1880-1930. Budapest, 1930; Csáky József: Emlékek a modern művészet nagy évtizedéből (1904-14). Budapest 1972, 20-22. 16 Konkrét adatunk nincs arra vonatkozóan, hogy Huszár 1904 előtt járt volna Nagybányán. De mivel a Hollósy-iskola 1900190l-es növendéknévsora hiányos, és Réti István is többnyire fotók alapján, emlékezetből rekonstruálta a résztvevőket, nem kizárt, hogy Huszár esetleg járt Nagybányán. Az 1902-es, 1903as és 1905-ös növendéklistán nem szerepel. 17 Huszár Hollandiában található hagyatékából ismert egy vázlatos kézírásos életrajzi feljegyzés, mely szerint 1904-ben Hollósynál tanult Münchenben. A dokumentum a budapesti Huszár életműkiállításon látható volt. 18 Reménnyel töltheti el a kutatót az a tény, hogy a tíz évvel ezelőtt rendezett budapesti kiállítás óta jónéhány lappangó festmény előkerült. Bízhatunk abban, hogy Huszár korai munkásságának alaposabb megismerése további műveket hív elő, és tesz azonosíthatóvá. 19 Hollandiába érkezése után Huszár sokáig kötődött H. P. Bremmer művészetkritikushoz, aki a kortárs művészeti élet jól ismert alakja volt. Kiállításokat szervezett és neves gyűjtők, így Kröller-Müller asszony, művészeti tanácsadójaként is dolgozott. Művészetelemző kurzusokat tartott, melyeknek Huszár is állandó résztvevője volt. Itt találkozott fiatal művészekkel, itt hallott a legmodernebb hazai és külföldi irányzatokról. Bremmer figyelemmel kísérte Huszár pályafutását, tanácsokkal látta el, sokáig leveleztek. Valószínű, hogy a De Stijl későbbi alapító tagjaival is ő ismertette össze Huszárt. 20 Huszár hagyatékában találhatók olyan korai festményekró'l készült fekete-fehér fotók - így a Kalapos önarcképről is -, amelyek holléte jelenleg ismeretlen. In: Sjarel Ex-Els Hoek: Vilmos Huszár. Utrecht 1985, 12. 21 Réti István: A nagybányai művésztelep. Budapest 1954, 326. 1904 nyarán, Huszárral egy ideiben, a nagybányai iskolában dolgoztak, többek között, Boromisza Tibor, Bornemisza Géza, Czóbel Béla, Galimberti Sándor, Lehel Ferenc, Maticska Jenő, Perlrott Csaba Vilmos. 22 Réti István feljegyzései. MNG Adattár ltsz. 2016/1979-15/38. 23 Kézimunkázó asszonyok, 1904, o.v. 90 x 120 cm, j.j.l.: Huszár Vilmos Nagybánya 1904. Mgt. A budapesti életműkiállítás után bukkant fel magántulajdonból. 24 Réti István: Öregasszonyok, 1900, o.v. 80 x 65 cm, j.j.l.: Réti, MNG ltsz. 1952; Réti István: Anyám, 1902, o.v. 100 x 87 cm, j.b.l.: Réti 1902, MNG ltsz. FK 2023; Ferenczy Károly: Cigányok, 1901, o.v. 122 x 122 cm, j.n., MNG ltsz. 1998; Ferenczy Károly: Férfi arckép (Önarckép), 1903, o.v. 106,3 x 116,7 cm, j.n. MNG ltsz. 2473; Ferenczy Károly: Malonyai Dezső arcképe, 1904, o.v. 104,5 x 80 cm, j.j.f.: Ferenczy Károly 1904, MNG ltsz. 5081. 25 Jozef Israels (Groningen 1824 -Hága 1911) holland festő. Életképeket, bibliai és történeti jeleneteket, tájképeket és portrékat festett. Huszár valószínűleg érzékletesen megfestett érzelemgazdag portréit csodálta. 26 Országos Magyar Képzőművészeti Társulat (Műcsarnok) Téli Nemzetközi Kiállítás. Budapest 1898. Jozef Israels Egyedül című művével 1891-ben elnyerte az Állami nagy aranyérmet. 27 A látogatásról a már említett kéziratos életrajzban írt. Lásd 17. sz. jegyzet. 28 Ld. 19. sz. jegyzet. Bremmer két fontos művészeti lapot szerkesztett: Moderne Kunstwerken (1903-10); Beeidende Kunst (1914-38). 1906-ban jelent meg jelentős munkája: Een inleiding hot het zien van Beeidende Kunst (Bevezetés a képzőművészet szemléletébe) és 1909-ben ennek második kiadása: Practisch aesthetische studies (Gyakorlati esztétikai tanulmányok). 29 Huszár hagyatékában található egy 190l-es lipcsei kiadású Nietzsche kötet (Also sprach Zarathustra), melyet Jeanne van Teylingennek dedikált 1906. március 5-én. In: Sjarel Ex-Els Hoek: i. m. 13. 30 A kép holléte sajnos ismeretlen. Mivel azonban Huszár portréfestőként a későbbiekben is szívesen alkalmazta a Hollósy-iskolából hozott finom naturalista stílust, biztosra vehetjük, hogy a szülők kettős portréjánál is hasonló szellemben dolgozott. Ezt jól példázza Önportréja feleségével (3. kép) 1910-bóJ (o.v. 71 x 61 cm, j.b.l.: Huszár 1910, Haags Gemeenremuseum, Hága). 31 Téli Nemzetközi Kiállítás. Országos Magyar Képzőművészeti Társulat (Műcsarnok). Budapest 1906-07, X. terem, 463. 32 Réti István feljegyzései szerint 1906 nyarán Huszár Nagybányán, az iskolán kívül dolgozott. MNG Adattár ltsz. 2016/1979-15/27. 33 Kéziratos életrajzi feljegyzés a hagyatékban. Lásd 17. sz. jegyzet. 34 Philipp Clarisse: Czóbel Béla fiatalkori képei. In: Magyar Nemzeti Galéria közleményei, PV. Budapest 1963, 125-129. 35 Bremmer és Huszár kapcsolata nem volt mindig konfliktusmentes. Bremmer észrevette és nehezményezte, hogy Huszár egyszerre többféle festői modorban dolgozik, és nem konzekvens megoldásaiban. Huszár sértett hiúságában valószínűleg érezte mestere igazát, önálló, biztos stílusának kialakításában azonban a kísérletezgetés átmeneti fázisát elengedhetetlenül szükségesnek tartotta. - Huszár Vilmos levele Bremmernek, 1911. febr. 21. In: Sjarel Ex-Els Hoek: i. m. 189. 36 Reggeli a kertben, 1906, o.v. 73 x 87,7 cm, j.j.l.: Huszár V 1906. Coll. J. P Smid, Kunsthandel Monet, Amsterdam. 37 Kertben, 1906, o.v. 90 x 112 cm, j.b.l.: Huszár V 1906. JPM ltsz. 8849. 38 Huszár hagyatékában található. In: Sjarel Ex-Els Hoek: i. m. 12. 39 Mezei Ottó: Nagybánya. A hazai szabadiskolák múltjából. Budapest é.n. [1983] 90. 40 Ajtay Gábor: Festőink körünkben. In: Nagybánya és Vidéke, 1906. július 22.; Plány Ervin: A nagybányai festők kiállítása. In: Nagybánya és Vidéke 1906. szeptember 2. In: Mezei Ottó: i. m. 46, 90. 41 Öregasszony gyerekkocsival, 1906, o. farost, 37 x 48 cm, j.j.l.: H.V MNG ltsz. 86.23 T. 42 Margó Ede (Budapest 1872-Budapest 1946) szobrász. Megrendelésre portrékat készített, valamint a magyar történelem jeles alakjait mintázta meg. 43 Lányi Dezső (Baán 1879 - Hollywood 1951) szobrász. Bécsben, Párizsban, Brüsszelben tanult. 1904-től a Műcsarnokban és az Ernst Múzeumban állított ki. Főként portrékat készített. Legnagyobb sikereit karikatúraszobraíval aratta. A harmincas évektől az USA-ban élt. Felesége Herz Anna, Huszár Vilmos nővére volt. 44 1909-ben feleségül vette Jeanne van Teylingent. 45 Kállai Ernő: Új magyar piktúra 1900-1925. Budapest 1925, 127-130; Forgács Éva: Huszár Vilmos esete a De Stijl mozgalommal. 1986. In: Forgács Éva: Az ellopott pillanat. Pécs 1994, 77-83.