Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Plesznivy Edit: A nagybányai szellem továbbélése: a Gundel család művésztagjai

ő ellenállhatatlan vonzóerejének nyomait mindig meg fogjuk találni, amíg Nagybánya mint művészeti tényező létezni fog."

30 Nagybánya szellemisége a Szablya-iskolából kinövő Kéve művésztársulatban is tovább él Szablya Frischauf Ferenc meghatározó egyénisége és a nagybányai iskolázottságú alapító tagok révén, melyek között a legjelentősebbek a Gundel család képzőművészei voltak. Lohwag Ernesztin Nagybányán finom, érzékeny, a táj és az ember harmonikus kapcsolatát megörökítő plein air kompozíciókat festett. Ez a szemlélet határozta meg későbbi, e század első éveiben készült alkotásait is. A tízes évektől festészete a dekorativitás irányába mozdult, élénk színhasználat, dekoratív foltszerűség, lendületes vonalvezetés és az erős kontúrvonalak alkalmazása jellemezte képeit. 1918-tól súlyos betegsége tolókocsihoz kötötte. Ettől kezdve munkássága elsősorban akvarell portrék és miniatűrök készítésére korlátozódott. Testvére, Konstantin-Lohwag Frida 1905-től Szablya Frischauf festőiskoláját látogatta. 1908-ban a Kéve kiállításán bemutatott képeire felfigyelve hívták meg a Czóbel család lányai mellé rajztanárnak. Pedagógiai készségét bizonyítja, hogy a Szablya-iskolában is gyakran helyettesítette a mestert korrigálásban. Az év nagy részét a Czóbel család nagyőri kastélyában töltötte, ahol a táj és a szabad levegő fényei uralták plein air festményeit. „Úgy örülök, mint egy légy mikor süt a nap és a mező, a lég és a felhők színaranyból vannak. Hatkor kelek és sietek ki festeni egy idegen, fehér Bundással, aki követ amint megyek a kék hegyek felé" - írta.

31 Munkásságában kitüntetett helyet kapott az állatok ábrázolása. Fennmaradtak vázlatkönyvlapjai, melyeket a bécsi állatkertben készített az állatok mozgását figyelve, az Állatorvosi Intézetben pedig az anatómiát tanulmányozta. Szuggesztív Önarcképén is egy macskával örökítette meg magát. A plein air festőiségen túllépő, a posztimpresszionizmus dekorativitása felé közelítő, stilizáló képei mellett grafikai lapjai alkotják oeuvre-jének csúcspontjait.

32 A Kéve 1910-es bécsi kiállításán az osztrák főváros udvari rézkarcgyűjteménye (Hofbibliothek) több lapját is megvásárolta. A műfajban elért szép sikereinek állomása az 1918-as lipcsei nemzetközi grafikai és könyvművészeti kiállítás ezüstérme volt. A Kéve művésztársulat Konstantin Frida emléke előtt tisztelegve, 1922-ben a Kéve XIII. kiállításának keretében megrendezte hagyatéki tárlatát, melyen a művésznő 217 művét vonultatta fel.

33 A Gundel család művésztagjai között Göröncsér Gundel János volt a legegyénibb, legígéretesebb tehetség.

34 Korai halála megakadályozta életműve kiteljesedését, csonkán maradt oeuvre-jében mégis remekművekre bukkanunk. Képzőművészeti stúdiumait unokatestvére, Szablya Frischauf Ferenc iskolájában végezte 1903 és 1906 között. A nyarakat a Tolna megyei Cikón töltötte, itt készültek a klasszikus nagybányai kompozíciókat idéző plein air remekei. A harsogó, expresszív színvilágú, dekoratív festmények témái túlmutatnak az egyszerű látványfestészeten. A figurák kapcsolat nélküli egymásmellettisége, elrévült, befelé tekintő megjelenítése, a pillanat időtlensége szimbolikus jelentést kölcsönöz a kompozícióknak. A Kéve 1909-ben a társulat II. kiállításának keretei között megrendezte Göröncsér Gundel hagyatéki kiállítását. Máté Ilona, az ugyancsak tragikusan fiatalon elhunyt festőművésznő mintarajziskolai tanulmányai után 1904-ben Szablya Frischauf Ferenc festőiskolájába iratkozott be, ahol 1907-ig tanult, közben 1905 nyarát Hollósy técsői iskolájában töltötte. A sajnos csak reprodukciókról ismert kevés számú műve és a műkritikák elismerő hangja a nagybányai szellemiséget tovább építő ígéretes tehetséget sejtet. Hagyatéki kiállítását vőlegénye, Göröncsér Gundel János hagyatéki tárlatával együtt rendezte meg a Kéve 1909-ben. Az eló'dök előtt való tisztelgésként, a gyökerekhez való visszanyúlásként értékelhető a Kéve ama gesztusa, mellyel Szinyei Merse Pált, Hollósy Simont, Réti Istvánt és Lyka Károlyt tiszteletbeli művésztagnak hívta meg. Ugyancsak ezt a nagybányai kötődést igazolta és erősítette a két volt Hollósy-növendék, Lyka Károly és Rózsaffy Dezső műkritikusok kitüntető figyelme is, mellyel a Kéve működését követték és értékelték.

35 Jegyzetek 1 Réti István: A nagybányai művésztelep. Budapest 1954, 241. 2 A Gundel família családfája. In: Gundel Imre : A gasztronómiáról és a Gundelekről. Budapest 1987, 370-371. 3 Grünblatt-Mátéffy Ilonka 1908. június 13-án bekövetkezett tragikus haláláról a Pesti Hírlap 1908. október 6. száma is tudósított. „A halálon túl »egymasra találó«, balladai sorsú szerelmesek, Göröncsér Gundel János és Máté Ilona, Szablya Frischauf iskolájában ismerkedtek meg. Máté Ilona Grünblatt Lipót jómódú, de nem gazdag Lipótvárosi fakereskedö egyetlen leánya, igen művelt fekete hajú és szemű volt. Igazán szép és mély vonzalom alakult ki köztük, de amikor János szóba hozta házasság kötési szándékát, édesanyja kijelentette, ezt a gondolatot nem tudja elviselni és Gundel János is erősen tiltakozott. Távolról sem volt antiszemita, de úgy gondolta, ha családtagról van szó, az már más... A fiatal művész először menyasszonyát sebesítette meg, azután szájba lőtte magát, azonnal meghalt. Elkeseredésében előzőleg arra kérte a két Szablyát, hogy hamvait szórják a Dunába, nem óhajt a gyűlölt családi kriptába kerülni. Máté Ilona felépült, de kedélybetegségén nem segített a szülei társaságában megtett nyugat-európai körutazás sem. Néhány hónappal később ő is öngyilkos lett. Hogyhogy nem, mindketten a Kerepesi úti temető Gundel sírboltjába kerültek. Sőt, anyám halálakor 1961-ben helyhiány miatt közös koporsóba exhumálták földi maradványaikat." - Gundel Imre: i. m.