Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Plesznivy Edit: A nagybányai szellem továbbélése: a Gundel család művésztagjai

töttem... A harmadik héten a munkámat óvatosabban kezdtem el és összeszorított fogakkal fegyelmeztem ma­gam, és mentem lépésről-lépésre elóre. Az új benyomá­sok tisztultak bennem, és nemsokára konstatáltam, hogy most már nem másolok, hanem az előttem levő termé­szetet igyekszem felfogni és az előttem lévő papíron lé­vő képzelt térben újra megalkotni". 5 A hosszas küzdelemmel megérlelt és magáévá tett új­fajta látásmód továbbépítésére Szablya követni kívánta Hollósyt müncheni iskolájába is. A diákjaitól a munká­ban maximális fegyelmet és odaadást követelő mester azonban, félreértve néhány hetes kimaradását, elutasí­totta. 6 „Örömmel gondoltam arra, hogy az ősszel Mün­chenbe megyek. Fel is készültem és Hollósy műtermébe kopogtattam be, hogy megköszönjem velem való fára­dozását és bejelentsem neki, hogy milyen örömmel me­gyek ki hozzá Münchenbe. Hollósy azonban semmi örömöt nem mutatott, hanem bandzsa szemével rám nézett és szárazon mondotta, hogy jobban teszem, ha nem megyek ki Münchenbe, mert az ilyen iskolakerülő embereket nem szívesen látja iskolájában..." 7 A félreértések tisztázása után Hollósy természetesen örömmel fogadja tanítványai közé a tehetséges ifjút, akiben az évek folyamán az egyik leghasznosabb és leg­kedveltebb diákját találja meg. 8 Szablya, Hollósy ob­manjaként az iskola adminisztratív feladatainak ellátá­sát is végzi, nehéz anyagi helyzetében a mester szerez számára ösztöndíjat. 9 Frischauf és későbbi felesége, Lohwag Ernesztin, akit Hollósy müncheni iskolájában ismer meg, rendszeresen szerepel a nagybányai telep kiállításain. 10 Mikor a Hollósy-iskola 1902-ben az egy­re élesedő művészi ellentétek, a polarizálódás és a meg­romlott személyes kapcsolatok következtében elhagyja Nagybányát, Szablyát bízzák meg, hogy Fonyódon he­lyet találjon az oktatásnak. 11 A kettőjük között lévő ro­kon szellemiség következtében, melyet később Szablya pedagógiai munkássága is igazol, Hollósy művészi örö­kösét látta tanítványában. „Hollósy megmondta nekem, hogy engem szemelt ki utódjának, egyelőre közösen korrigálnánk, később aztán társként vett volna magához és végül nekem adta volna át az ő világhírű iskoláját". 12 Szablya azonban személyes gondok, egzisztenciális problémák miatt nem tudja vállalni a feladatot. 1902­ben elbúcsúzik a számára meghatározó inspirációkat adó, művészi látásmódját éretté formáló iskolától és immár kiforrott pedagógiai elképzelésekkel saját festő­iskolát nyit Budapesten a Rottenbiller, majd a Dohány utcában, amely 1902-től 1912-ig működött. Szablya Frischauf Ferenc tanítási módszerében a Hollósytól átvett és magáévá tett metódusokat követ­te. 13 Tiszteletben tartva tanítványai egyéniségét, kor­rektúrájával nem dolgozott bele az iskola-munkákba. Elsősorban fej- és alaktanulmányokkal, az ember és a táj festői kapcsolatának keresésével és a plein air-prob­lémák körüljárásával fejlesztette növendékei rajzkész­ségét, piktúrájuk érzékenységét. 14 Szablya nagy érde­me, hogy a Nagybányán tanultakat, a kolónia szellemi­ségét átplántálta a fővárosi keretek közé és a merev, konzervatív, akadémikus oktatói gyakorlattal szemben Budapesten először és egyedülálló módon egy új szem­Máté Ilona: Akt Ilona Máté: Akt / Nude (Repr.: Kéve. Nemzeti Szalon 1909) Szablya Frischauf Ferenc: Beretvás Hugó zeneszerző arcképe Ferenc Szablya Frischauf: The Porträt des Komponisten Hugó Beretvás The Portrait of Composer Hugó Beretvás (Repr.: Kéve. Nemzeti Szalon 1909)

Next

/
Thumbnails
Contents