Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Claudia Müller: Jakob Nussbaum és a nagybányai művésztelep

Jakob Nussbaum és a nagybányai művésztelep CLAUDIA MÜLLER J

akob Nussbaum 1873ban született Kassel megye egyik kis helységében, Rhinában, az akkori császári Németországban. Szüleinek szeszfőzdéje volt. A család gazdasági okokból az 1880-as években Frankfurtba költözött, ahol a művész apja sókereskedéssel foglalkozott. Kereskedelmi tanulmányai befejeztével az ifjú Nussbaum húszévesen otthagyta zsidó-ortodox szülőházát és Bajorországba ment, hogy festészetet tanuljon. Münchenben Hollósy Simonnál, majd az akadémián tanult. Háromszor járt Nagybányán: 1896-ban, 1897-ben, és 1906-ban. Művészetének alakulása szempontjából az első két utazás volt jelentős. HOLLÓSY ÉS NUSSBAUM MÜNCHENBEN Hermann Uhde-Bernays a müncheni művészéletről szóló visszaemlékezéseiben

1 a Hollósy-iskola vonzerejéről és népszerűségéről ír, az azonban máig is nyitott kérdés maradt, vajon Nussbaum az intézményt céltudatosan kereste-e fel, vagy csak tájékozódásai során ismerkedett meg vele és akkor döntött úgy, hogy ott is folytat tanulmányokat. Mindenesetre érdekes és fontos tény, hogy Nussbaum Münchenben ugyanabban az utcában telepedett le, amelyben Hollósy is lakott. A tanítvány a Zieblandstraße l-ben, mestere a 43-as

2 számú házban élt. Evekkel később Nussbaum kézírással lejegyzett életrajzában

3 az 1893/94-es évhez a következőket írta: „München, Felső-Bajorország, Hollósy". Nussbaum új tanárának pedagógiai képességei figyelemre méltóak lehettek. Buzdító lelkesedése diákjai számára legalább olyan fontos volt, mint az a támogatás, amit a művészetek terén nyújtott. Nussbaum 1894 októberében beiratkozott az akadémiára, Gabriel von Hackl

4 természettudományi óráira. Ebből a korai időszakból nem maradt fenn semmi olyan írása, amely a művészethez való viszonyáról vagy művészi céljairól árulkodna. Hackl történelmi és vallási témák iránti vonzalma nem talált visszhangra nála. Életművében nem maradtak fenn ilyen témájú munkák, sokkal inkább kötődött az emberhez és a tájhoz. Természet iránti érdeklődésének gyökerei ifjúkorára vezethetők vissza, azonban csak a következő években mutatkozott meg, milyen fontos téma lesz számára a természet és annak művészi adaptálása. Ezt a fejlődési folyamatot egyéb impulzusok is erősítették. A kilencvenes évek elején Münchenben elsősorban portrék és zsánerjelenetek foglalkoztatták. Korai alkotói periódusából származó vázlatkönyvében kellemes pillanatokat örökít meg: emberek ülnek a kávéházban, újságot olvasnak, beszélgetnek, zenélnek vagy szundikálnak... Főleg az évtized közepéről maradt fenn számos kávéházi jelenet. A művész nagyon ritkán ábrázolta szemből az embereket és ez a portréira is érvényes volt. Nussbaum mindig kontrasztokkal dolgozott, a fény-árnyék viszonyok szerves alkotóelemei a képnek; a fejeket méltóságos, sötét háttér keretezi, a téralkotás eszköze az egy irányból érkező fény, s ez teremti meg a mű atmoszféráját is. Festő a szabadban (Jakob Nussbaum), 1890-es évek Der Künstler beim Malen im Freien (Jakob Nussbaum), 1890er Jahren The Artist Painting Outdoors (Jakob Nussbaum). 1890s (Mgt. I Privatbesitz I private collection)