Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Zwickl András: Nagybánya és a aktfestészet

Mgt. Repr.: Jurecskó-Kishonthy i. m. 238) Krisztust feltalálják a pásztorok, 1912 (o.v., 200 x 200 cm, j. a hátold.: Krisztust feltalálják a pásztorok NB 1912. szeptember Boromisza Tibor. A két szárny: o.v., 185 x 111 cm, j.n. Máramaros Megyei Múzeum, Nagybánya, ltsz. 2354). A kép Boromisza 1914-es Könyves Kálmán Társulat Szalonjában rendezett kiállításán A nagy Megújhodás címmel, bonyolult jelképi magyarázattal ellátva (az ifjú Eszme és a Múlt, stb.) volt kiállítva. Szecessziós stilizáltságú linómetszetei közül a Szüret című aktkompozíció (linómetszet, 181 x 223 mm, j.b.l.: BT. MNG ltsz. G.83.55/12) 1911-ben a Művészház által kiadott Modern magyar képtár I. című mappában szerepelt. 76 Ziffer Sándor: Férfiakt (grafit, p., 90 x 62,5 cm, j.b.l.: Ziffer Sándor. Mgt.), hasonló jellegű rajzok pl. Férfiakt (cer., p., 61,5 x 33 cm, j.n. Mgt.) vagy a feltehetőleg szintén önarcképi ihletésű Férfi akt (szén, p., 88 x 62 cm, j.n. Mgt. Repr.: Blitz Galéria Tavaszi aukció 1995, 63, 150. sz.). 77 Ziffer Sándor: Adám és Éva (o.v., kb. 100 x 80 cm, j.b.l.: Ziffer Sándor. Mgt.); Fürdőző fiúk (o.v., 120 x 142 cm, j.b.l.: Ziffer Sándor 1914. (?) Külföldi magántulajdonban, fotó az MNG Nyilvántartási Osztályán). A neós művek címadásáról Lyka a következőképpen ír: „A cím ugyan teljesen mellékes valami s ugyanannak a képnek egyforma joggal százféle címet lehetne adni. Itt csak azért említjük fel, mert vele jellemezni akarjuk e képek tartalmának időtől és helyről [sic!] való függetlenségét." Lyka: i. m. 87. Zifferhez hasonlóan 1906-ban jártak először Nagybányán olyan művészek, mint Gara Arnold vagy Lehel Mária, akiktől szintén ismerünk egy-egy álló formátumú, életnagyságú női aktot, amelyek erőteljes koloritjukkal és leegyszerűsített formáikkal az új stílus hatásáról tanúskodnak. Fennmaradtak neós felfogású aktok Huszár Vilmostól, Andorkó Gyulától, Kornai Józseftől, sőt Popper Leótól is, akik szintén Nagybányán töltötték az 1906-os nyarat. 78 Fülep Lajos: Szablya Frischauf Ferenc és tanítványai. In: Fülep Lajos: Egybegyűjtött írások I. Cikkek, tanulmányok 1902-1908. (Szerk.: Tímár Árpád.) Budapest 1988, 250. (eredetileg: Magyar Szemle 1906. március 22. (XVIIL, 12.) 189-190. Aláírás: Fra Filippo). Szép példa erre a fiatalon elhunyt Göröncsér Gundel János Cigánylány és akt című 1907-es festménye (o.v., 69 x 59 cm, j.n. MNG ltsz. 66.83 T). 79 A Ház című lap 1909-es második kiállításukról több aktot reprodukált. Pl. Máté Ilona (215. old.), Bálint Rezső (222. old.), Fejérváry Erzsi (225. old.). 80 A MIÉNK alapítótagjai közül „nagybányaiak" voltak: Csók, Ferenczy, Glatz, Iványi, Réti illetve Ferenczy Valér és Czóbel, de már az első kiállításon a meghívottak többsége is nagybányai tanultságú művész volt (Andorkó, Boromisza, Czigány, Feiks, Hatvány, Körmendy Frim, Perlrott, Ziffer), és körük a továbbiakban is bővült (Bornemisza, Galimberti, Mikola, Tihanyi). Az előző év júniusában a Könyves Kálmán Társulatnál bemutatkozó fiatal művészgeneráció „számottevő szereplője ... nagybányai fiú volt", írja Réti az 1912-es jubileumi kiállítás katalógusában, és kiemeli, hogy „a kritika nagy dicséretekkel jegyezte fel Mikola, Ferenczy Valér, Börtsök, Perlroth [sic!], Boromisza röbb Nagybányát évekig járt fiatal festő nevét." In: Nagybánya 1912, 50. 81 Czigány Dezső egyik korai férfi-félaktja (Férfi tanulmány, 1906, o.v., 87,5 x 68 cm, j.b.l.: Czigány 906. Katona József Múzeum, Kecskemét, ltsz. 56.48) még a hagyományos nagybányai stúdiumok stílusában készült. A MIÉNK második kiállításán szereplő hátaktja (Repr.: A Ház 1909, 69.) után a Nyolcak 191 l-es kiállításának katalógusában reprodukált rajz - a katalógusszöveg alapján valószínűleg az egyik kiállított festményhez készült vázlat - két tájban álló, vállukon korsót tartó női aktot ábrázol. 82 A rajzokban végbemenő változás jól megfigyelhető abban a konvolutumban, amely Tihanyi Lajos 81 aktrajzát tartalmazza. A lapok közül több Nagybányán (1907, 1909) készült, a datált rajzok 1907-től 1913-ig terjedő évszámokat viselnek (Aktvázlatok, 1907-13 között, különböző' technika és méret. MNG ltsz. F. 68.19/1-81). 83 Tihanyi Lajos: Fürdőzők, 1906 k. (o.v., 80 x 73 cm, j.n. MNG ltsz. 68.50 T); Táncoló aktok, 1910 (o.v., 57 x 49 cm, j.b.l.: Tihanyi. Mgt. Repr.: Jurecskó-Kishonthy i. m. 190.), a 10-es évekből származó műtermi környezetben ábrázolt női aktok: Akttanulmány, 1912 előtt (Lappang. Repr.: Passuth Krisztina: A Nyolcak festészete. Budapest 1967, 156, 113. kép); Akt, 1917 (o.v., 49 x 56 cm, j.b.f.: Tihanyi L. 1917. MNG ltsz. 5502). Többalakos kompozíciók: Falusi kentaur, 1912 (o.v., 77 x 85,5 cm, j.j.l.: 1912 Tihanyi. Repr.: Válogatás Füst Milán műgyűjteményéből. Kiállítási katalógus. Budapest 1992.); Nőies férfialak, 1912 k. (o.v., 100 x 78 cm, j.j.l: Tihanyi L. MNG ltsz. 70.151 T). 84 Jellemző címek: Pór Bertalan: Vágyódás a tiszta szerelemre; Hegyibeszéd illetve Kernstok Károly: Keresztelő Szent János; A béke és munka iszonya a háborútól. 85 Nagybánya 1912, 46^17, 50-51, 53-54, 56. 86 Galimbertiné Dénes Valy: Női akt. Olajf. In: Nagybánya 1912, 120, kat. sz. 373. Dénes Valéria: Ülő akt (Cigánylány), 1914 (o.v., 80 x 49 cm, j.n. JPM ltsz. 72.7). A Cigányakt (Intérieur és téli tájkép) című festményt reprodukálta a férjével közösen rendezett Nemzeti Szalonbeli kiállítás katalógusa. (Mivel a tárlatot februárban rendezték, valószínűbbnek tűnik a kép 1913ra történő datálása.) 87 Perlrott Csaba Vilmos: Alakok kályhánál, 1903-04 k. (o.v., 93 x 113,5 cm, j.b.f.: Perlrott. Mgt. Fotó az MNG Nyilvántartási Osztályán); Háttal álló fiúakt, 1906 k. (o.v., 115 x 34 cm, j. a hátoldalon: Perlrott Csaba Ende. Mgt. Repr.: Jurecskó-Kishonthy i. m. 276); Fürdőző fiúk, 1910-es évek (o.v., 77,5 x 91 cm, j.n. JPM ltsz. 76.259); Aktos kompozíció (Nyilvánosház), 1914 (o.v., 100 x 75 cm, j.b.f.: Perlrott Csaba 914. Katona József Múzeum, Kecskemét, ltsz. 72.218); Modellek, 1916 (o.fa, 100 x 119 cm, j.b.l: Perlrott Csaba V. MNG ltsz. FK 10.159); Önarckép modellel, 1910-12 között (o.v., 110 x 90 cm, j.j.f.: W. Perlrott Csaba. JPM ltsz. 73.118). 88 Perlrott több képén is megjelenik Giambologna Szabin nők elrablása szoborcsoportja, pl. egy törölköző akt hátterében (Fürdés után, 1914 k., o.v., 100 x 75 cm, j.n. Mgt.) vagy önálló csendéletként (Csendélet, 1916 k. o. fa, 118 x 95,8 cm, j.b.l: Perlrott Csaba V MNG ltsz. 4947). A testek „átalalakításáról" Lykának is hasonló asszociációi támadnak: „így keletkeznek oly alakok, amelyeken a festő ... az izmok funkcióját erősen kidomborodó, szinte anatómiai preparátumra emlékeztető formaadással fejezi ki." Lyka: i. m. 90-91. Ilyen művek pl. Tihanyi Lajos: Férfiakt tanulmány (lila tinta, p., 36,8 x 27,5 cm, j.n. JPM ltsz. 66.85), Bornemisza Géza: Csendélet (o.v., 69 x 64 cm, j.n. Katona József Múzeum, Kecskemét, ltsz. 56.47). A témával behatóan foglalkozik Szűcs György, aki doktori diszszertációját ebben a tárgykörben írja. 89 Perlrott Csaba Vilmos: Levétel a keresztről, 1912 (o.v., 92 x 72 cm, j.n. MNG ltsz. 5492). Perlrott 1903-09 között tanult Nagybányán, majd Iványit követve Kecskemétre költözött. Ennek ellenére kapcsolata Nagybányával nem szakadt meg, sőt 1912-ben, 1918-ban,