Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Zwickl András: Nagybánya és a aktfestészet

A század első évtizedében, az 1906-os neós forradalmat követően minden évben született egy-egy új művészeti tömörülés, amelyekben a nagybányai indulású művészek fontos szerepet játszottak. Szablya Frischaufék egy évvel később, 1907-ben alapították meg művészegyesületüket, a Kévét (Magyar Képzőművészek és Iparművészek Egyesülete), amelynek tagjai közt számos nagybányai tanultságú művész is volt, kiállításaik ugyancsak jól reprezentálják az akt megnövekedett szerepét.

79 A Kéve után 1908-ban megalakult a MIÉNK (Magyar Impresszionisták És Naturalisták Köre), és noha 1910-ben már megszűnt, a modern törekvéseket elsőként összefoglaló nagyjelentőségű kör tagjai között a nagybányai művészek több generációja is szép számmal képviseltette magát.

80 1909-ben rendezték meg második kiállításukat, amelyről A Ház számos aktot reprodukált. Az év végén egy csoport kivált a MIÉNKből. Az Új képek-kel bemutatkozó Nyolcak tagjai közül hárman - Czóbel Béla, Czigány Dezső és Tihanyi Lajos - voltak nagybányai iskolázottságúak. Az 1900 óta a telepre látogató Czigány inkább cézanne-i ihletésű csendéleteiről és portréiról ismert. Művészetében azonban hangsúlyos szerepet kapnak az aktok is, főleg tájba helyezett alakjai klasszikus nyugalmú, visszafogott koloritú festményeken tűnnek fel.

81 Jóval erősebben érezhető a neós stílus hatása Tihanyi Lajos munkáin, amelyeken jól nyomon követhető az aktokban végbemenő' változás. A kezdetben darabos megformálású rajzokon fokozatosan geometrikus ívekké egyszerűsödnek a dekoratív körvonalak, az árnyékolás rovátkái függetlenednek a konkrét téri értékektől, és dinamikus erővonalakká sűrűsödnek.

82 A tájba helyezett kompozíciók is sokszínű képet mutatnak, az emberalakok lehetnek síkszerűek, amelyeknek felületét szecessziós stilizáltságú körvonalak rajzolják körül, de feltűnnek hangsúlyozott testiségű, szerkesztettebb figurák is. Közös bennük, hogy a formák belső logikája fokozatosan feldarabolja, megszünteti az összefüggő, egyre önkényesebb anatómiájú testeket. A nagybányai periódus után készült művek között előfordulnak műtermi környezetben ábrázolt, fekvő női aktok, de mitológiai asszociációkat ébresztő, tájba helyezett kompozíciók is.

83 A festmények tartalmi oldala a Nyolcak más tagjainál sokkal hangsúlyosabb, Kernstokra vagy Pórra jellemzőek a szimbolikus-allegorikus jellegű aktkompozíciók. Kernstok dekoratív vonalvezetésű alakjaival szemben Pór erőtől duzzadó figuráin főleg a plasztikus értékek dominálnak. Képeik címadása stílusukkal ellentétben sokszor hagyományos mintákat követ, a biblikus vagy allegorikus kompozíciók viszont már nem a múltba való visszavágyódás, hanem az optimista jövőkép Árkádiáját jelenítik meg.

84 A Nyolcak utolsó kiállításának évében, 1912-ben rendezték meg Nagybányán a Szabadiskola jubileumi kiállítását. A katalógus bevezetőjében Réti kronológiai áttekintést ad az iskola történetéről és a kortárs művészetben lezajló változásokról: a kecskeméti művésztelep megalakulásáról, a Kévé-ról és a MIÉNK-ról. Cézanne kultuszáról is ír, és hangsúlyozza Nagybánya úttörő szerepét a modern magyar művészet alakulásáPerlrott Csaba Vilmos: Fürdés után. 1914 körül Csaba Vilmos Perlrott: Nach dem Bad / After the Bath. ca. 1914 (Kat. sz. I Kat. Nr. I Cat. No. 373.) ban.

85 A neós forradalom eredményei jól érzékelhetőek a kiállítás anyagában is. A címek alapján az idősebb generációból Ferenczy és Csók több aktos képpel szerepelt, a fiatalok közül bizonyosan aktokat állított ki Perlrott, Benkhard Ágost és Hatvány Ferenc, akinek festményét a katalógusban reprodukálták is. Lehetséges viszont, hogy Korner Sophie és Fejérvári Erzsi cigányasszonyt ábrázoló képei is aktok voltak, mint Dénes Valéria Cigánylány-ítstmény ti. O egyébként szintén egy női akttal vett részt a jubileumi tárlaton.

86 Az aktképek számaránya azonban a kiállítás anyagán belül még így is meglehetősen csekély volt. A tízes évek közepén a Nyolcak monumentális aktfestészetét egy új csoportosulás folytatta, amelynek tagjai között szintén találunk nagybányai tanultságú művészeket. Az 1916-ban a Nemzeti Szalonban kiállító Fiatalok között ott van Perlrott Csaba Vilmos és Nemes Lampérth József, az egy évvel későbbi kiállításon pedig Erős Andor és Schönberger Armand. Közülük Perlrott munkáiban kapnak kiemelt szerepet az aktok, amelyek inkább a plaszticitást hangsúlyozó típust testesítik meg. Egyik korai festményén a félhomályos szobabelsóben felderengő ülő-álló aktok még a hagyományos nagybányai stúdiumokat idézik, de tájba helyezett fiúaktján már a jellegzetes neós stílus érvényesül. Fürdőző fiúalakjainak folyóparti csoportja pedig dekoratív dinamizmussal és világító színekkel tölti ki a képfelületet. A tízes években az aktok ismét műterembe kerülnek, és kialakul a Perlrottra jellemző sötét tónusú, a formák plaszticitását és tömörségét hangsúlyozó stílus.