Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)
Csorba Géza: A Nagybánya-kép száz éve
is. 73 Nem követhettük nyomon külön-külön még a kolónia legfontosabb művészeire vonatkozó egykorú és későbbi vélekedéseket sem, két esetben azonban kivételt kellett tennünk: Hollósyval azért, mert az ő személyének megítélése a leginkább vitatott, vissza-visszatérő és sok más momentumot is magában foglaló szemléleti kérdésként merül fel, Ferenczy Károllyal pedig, mivel ő az a nagybányai festő, akinek a legkülönfélébb, egymással polemizáló, egymásnak nem egyszer homlokegyenest ellentmondó Nagybánya-értékelések, noha esetenként más-más koncepcióba beépítve, egyaránt megkülönböztetett helyet biztosítanak, s akinek alakja ily módon kezdettől fogva osztatlan elismeréstől övezve emelkedik ki a mindenkori Nagybánya-képből. A Magyar Nemzeti Galéria, centenáriumi kiállításának előkészítése során, a kutatás máig felhalmozódott tanulságait kísérelte meg összegezni. Maguk a művek, három nemzedék munkásságának produktumai, mára rendkívüli mértékben szétszóródtak, a hazai múzeumok és magángyűjtemények mellett jelentékeny részük különféle külföldi kollekciókban található és egyáltalán nem elhanyagolható azoknak a festményeknek hosszú sora sem, amelyek az utóbbi években a megélénkült műkereskedelem révén bukkantak elő. A kiállítás rendezői arra törekedtek, hogy a Nemzeti Galéria gazdag gyűjteményén kívül a lelőhelyek mennél szélesebb körére támaszkodva, egy képzőművészeti tárlat mindig is korlátozott keretei között, de a művek semmi mással nem pótolható, eleven meggyőző erejével mai és kellőképpen árnyalt Nagybánya-képet mutassanak meg a közönségnek. Reméljük, hogy a kiállítás e kép továbbfejlesztéséhez is segítséget nyújthat. Jegyzetek 1 A közhasználatban utóbb általánosan elterjedt, a szakirodalomban ritkábban alkalmazott „Nagybányai iskola" elnevezés egyikkel sem azonos és jelentése máig sem teljesen tisztázott: az alapító nemzedék mozgalmára leszűkített, és annál tágabb értelmű használatával is találkozhatunk. 2 A nagybányai művészeti intézményekre és eseményekre vonatkozó, mindmáig alapvető kronológia Réti István: A nagybányai művésztelep című könyvében található (első kiadás: szerk. Aradi Nóra, Budapest 1954; második, teljes szövegű kiadás: szerk.: Csorba Géza, jegyzetekkel és bibliográfiával ellátta Szűcs György, Budapest 1994 2 . Ezentúl: Réti 1994 2 .) Az újabb kutatás ezt további szempontokkal és adatokkal gazdagította. A legújabb, részletkutatásokkal feltárt dokumentumokra támaszkodó eseménytörténeti összefoglalást Murádin Jenő adja A nagybányai művésztelep 1919-1944 között című tanulmányában. In: Nagybánya. Nagybányai festészet a neósok fellépésétől 1944-ig. Kiállítási katalógus. Szerk.: Jurecskó László-Kishonthy Zsolt. MissionArt Galéria, Miskolc 1992, (ezentúl: Nagybánya 1992) 67-96. A függelékben a nagybányai művészek kiállításainak jegyzékével és a művésztelepen dolgozó alkotók évekre bontott jegyzékével kiegészítve. 3 A „magyar impresszionizmus" szóhasználat, különösen a régebbi szakirodalomban, általánosan elterjedt. Jelenleg vitatott kérdés, hogy lehet-e a magyar festészetben impresszionizmusról beszélni. A szóval a továbbiakban is az impresszionizmus sajátosan magyar formáját jelöljük. 4 „Nem kapott egyáltalán súlyt a magyar művészet történetében a kolónia utolsó negyedszázadának története és stílustörténete. Mi játszódik le a festőtelepen 1918 és 1944 között. Hogyan tör be ide a húszas-harmincas évek fordulóján az európai avantgárd szelleme, a párizsi iskola modern művészete." Vö.: Murádin Jenő: Nagybánya forradalmai. In: Tanulmányok a nagybányai művészet köréből. Miskolc 1994, 27. 5 Lyka Károly: A Hollósy iskola itthon. Művésztelep Nagybányán. In: Pesti Napló 1896. április 15. 6 A nagybányai kolónia első csoportos kiállításai: 1. 1897. december 15. - 1898. január 15., a régi Műcsarnokban, a Hollósy iskolával együtt; 2. 1898. december 15. - 1899. január 15., u.o. a Hollósy iskolával együtt; 3. 1899. december 15. - 1900. február 15., a Műcsarnok téli tárlata keretében, külön „nagybányai teremben", a Hollósy-iskola külön állított ki a Nemzeti Szalonban. Lyka Károly cikkei: A nagybányaiak. In: Budapesti Napló 1897. december 15.; A nagybányaiak. In: Új Idők 1897, 537-538, A nagybányaiak. In: Budapesti Napló 1898, december 18.; Új képek (A Nemzeti Szalon és a Hollósy-iskola kiállítása.) In: Budapesti Napló 1899. december 7. Az első nagybányai kiállításokat támogató recenzensek a korszak progresszív írói és kritikusai voltak: Ignotus, Bródy Sándor, Ambrus Zoltán, Nyitray József, Lázár Béla, Szana Tamás stb. 7 Lyka Károly: Nagybánya jubileuma. In: Művészet 1912, 251-255. (Ezentúl: Lyka 1912.) 8 „...soha senki nem kapott tőlük (t.i. a mesterektől) rossz szót azért, mert festése más irányú volt, mint az övék...(ezen a kiállításon is) látni a tanítványok némelyikének egy-egy olyan munkáját, amely bizonyára gyökeresen ellenkezik a többi nagybányai művészi meggyőződésével." Vö.: Lyka 1912: i. m. 255. 9 Lyka Károly: A nagybányaiak küldetése. In: Magyar Művészet 1925, 6-24. (Ezentúl: Lyka 1925.) 10 „A közvetlen természetszemléletből merített - írja Ferenczy Károly Háromkirályok című festményét elemezve -. De csak azért meríthetett belőle, mert közéje és a természet közé nem ékelődött egy rendszer, egy stílus ... Csak egy ily átvett rendszer híján adhatja magát teljes egészében, maradék nélkül a képeiben. Csak akkor ... ha a világ jelenségeit a saját érzéseinek s nem egy rendszernek szűrőjén át fogadja magába. Ez volt a nagybányaiak meggyőződése, ezt nevezték ők naturalizmusnak." Vö.: Lyka 1925: i. m. 20. 11 Lyka 1925: i. m. 22-23. 12 Lyka 1925: i. m. 24. 13 Lyka Károly: Festészeti életünk a Milleniumtól az első világháborúig. 1896-1914. Budapesr 1953. 14 „...Lyka Károlynak a századvég és a századelő művészetével foglalkozó, forrásértékű könyvei már 1945 után jelentek meg, szemléletük azonban megegyezett a századfordulón írt kritikái-
