Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Bakó Zsuzsanna: A történelmi téma jelentkezése és alakulása a nagybányai festők munkásságában

sokszor feldolgozott témához nyúlt. 1895-ben megbízást kapott TV. Béla király visszatérése a tatárjárás után című kép megfestésére. A téma az országépítő, kővárakat emelő király példázatával az erőskezű, építő uralkodó szimbóluma. A téma igen kedvelt volt a 19. század folyamán, többek között J.N. Geiger, id. Marko Károly és Than Mór is feldolgozta. Iványi a leíró naturalizmus eszközeivel, a romantika érzelmességétől sem mentesen meséli el a király és a nép találkozását, az elvadult állapotok szomorú konstatálását. A lírai, melankolikus hangvételű alkotáson a többalakos kompozíció ellenére is a hangsúly a tájképi részeken van, s ezt a kritika is érezte, mert elmarasztalta a képet. Talán a sikertelenség egyik oka lehetett az is, hogy Iványi, társaival ellentétben, nem érzelmektől fűtötten, igazi érdeklődésből festette a képet, hanem anyagi meggondolások vezették, a honoráriummal a nagybányai művésztelep megalakítását kívánta segíteni.

19 Életművét áttekintve mindössze még egy olyan alkotást találunk, amely valamelyest kapcsolatba hozható a történelmi festészetRéti István: Honvédtemetés, 1899 István Réti: Honvédbegrábnis / A Honvéd's Funeral. 1899 (MNG) tel, legalábbis annak aktuálpolitikai oldalával. Az anarchisták sorsot húznak című 1893-ban festett képe nem annyira a magyar piktúrával, mint inkább az orosz peredvizsnyikek működésével mutat rokon vonásokat. Az Isten kardja más néven Hadúr kardja című, két változatban is elkészített képe témáját tekintve a magyar mondakör feldolgozásaihoz sorolható. Tárgyalt témánkat tekintve a sort Csók István Báthory Erzsébet című képe zárja, amely legfeljebb annyiban sorolható ide, hogy a festő az 1895-ben kiírt történelmi festménypályázatra festette, és bemutatta a millenniumi kiállításon is. A mű témája és megfogalmazása meglehetősen bizarr, hiszen a szadista hajlamairól ismert asszonyt örökíti meg, és voltaképpen nem más, mint kosztümös zsánerkép.

20 Csók István művészetében a történelmi téma nem játszott szerepet, éppen úgy, ahogy Ferenczy Károly és Glatz Oszkár életművében sem. Áttekintve a nagybányaiak történelmi festészetét, szembetűnő témaválasztásaik sokfélesége a történelmi műfajon belül is. A szigorúan vett történeti esemény