Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Szatmári Gizella: Külföldi növendékek Nagybányán

Stanislaus Stückgold: Önarckép, 1908 Stanislaus Stückgold: Selbstbildnis / Self-portrait. 1908 (MNG Adattár I Archiv I Archives) Valószínűleg az 1880-as évek elején született, mivel Réti feljegyzései szerint - 1902-ben részt vett a szabadiskola munkájában. Busse mindössze annyit ír róla, hogy tájképeket festett. Sabljak (Srecko), Peter (Zimony 1892. november 19. - ?) Az 1902-13 ill. 1913-14-es tanévben Zemplényi Tivadar növendéke volt a Budapesti Képzőművészeti Főiskolán. 1914-ben Nagybányán dolgozott. Fafaragással is foglalkozott. Stückgold, Stanislaus (Varsó 1880 - Párizs 1933. január 11.) Festő, szobrász, grafikus. 1905-1906-ban Varsóban tanult. Életrajzírója, Clemens Weiler szerint, mikor 1908-ban megismerte Nagybányán későbbi feleségét, Veress Erzsébetet, már két éve Hollósy-növendék volt. Réti szerint 1908-ban, a Thieme-Becker lexikon adata szerint 1911-12-ben tartózkodott Nagybányán. Ismeretesek 1908-as évszámot viselő Falusi utca, illetve Magyarországi falu című képei, melyek minden kétséget kizáróan Nagybányán készültek. Jelentős műveket festett felesége szüleinek nagy-ilondai birtokán (Nagyapa portréja; Mosónők NagyIlondán, 1908. Kert Magyarországon [Nagy-Honda], 1912). Részt vesz az 1912-es nagybányai kiállításon (kat. 85. old.). Párizsban telepedett le. Tscharner, Johann Wilhelm von (Lemberg 1886. május 12. - Zürich 1946. június 20.) Krakkói tanulmányok után 1907-ben ment Münchenbe Hollósyhoz. Ugyanezen a nyáron Nagybányára utazott, ott megnősült, feleségül vette Spiegelhalter Ilonát, egy vasúti tisztviselő leányát, aki szintén a szabadiskola látogatója volt. Ettől kezdve 1914-ig minden nyarat itt töltött, télen Párizsban élt. A Nagybányai Festők Társasága megalakulásakor (1911) meghívták törzstagként. 1914 után Párizsban H. Matisse-nál is tanult, majd 1926-ban Zürichben telepedett le, s itt élt haláláig. 1910-ben Falurészlet című műve a Művészház zsűrimentes kiállításán szerepelt. Részt vett a nagybányai művésztelep 1912-es kiállításán. Korai művei - egy Nagybányát ábrázoló tájkép kivételével - ismeretlenek. Ez utóbbit reprodukcióban a Kultúra (Sopron) 191 l-es évfolyama közölte. Zürichben a Dada első kiállításán de Chirico, Hans Arp, Hans Richter és mások társaságában, majd a két világháború közötti időszakra jellemző párizsi iskola keretei közt találta meg művészi kifejezőeszközeit. Zamkowsky, Tatjána (? - ?) Orosz szobrásznő, Csáktornyai Zoltán festő felesége. Párizsban ismerkedtek meg. 1912-13-ban dolgozott Nagybányán. Részt vett az 1912-es nagybányai retrospektív kiállításon is. KÜLFÖLDI NÖVENDÉKEK NAGYBÁNYÁN 1896 Asten, Jan Antonin Buri, Max Eichler, Reinhold Max Kardorff, Konrad von Leibmann, Alexander Lottermoser, Ulrich 1897 Aichinger, Albert Bengelj, Emil Braz, Joszif Buri, Max Emenegger, Hans Goldstein, Lajos Götz, Ferdinand Jagerspacher, Gustav Kamir-Kaufmann, Leo Kardorff, Konrad von Laurant, Edward Liebmann, Alexander Loose, Max Marek, Ignacy 1898 Band,Mihajlo Volodimirovics Goldstein, Lajos Goldstein, Lázár Graetzer, Alfred Greiner, Otto Grschebin, Simon Jagerspacher, Gustav Kogan, Moissej Krzyzanowski, Konrad Nussbaum, Jakob Scharff, Victor Schwarz, Georg Weil, Adolf Verona-Gargouromin, Artur Multerer, Franz Nussbaum, Jakob Okun, Edward Pottner, Emil Queck, Walter, Ratzka, Artur Scharff, Victor Schiemensohn, Georg Schwarz, Georg Szereszewski, Vladimir Uhl, Emil Weil, Adolf Verona-Gargouromin, Artur Kubricki, Benedykt Laurant, Edward Marek, Ignacy Malicky, Teofil Adam Szadkovszkij, Stanislaus Szereszewski, Vladimir