Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)
Bincsik Mónika: Hollósy József
Hollósy József és Simon: Atyjuk halála, 1880 József und Simon Hollósy: Der Tod ihres Vaters. / The Death of Their Father. 1880 (MNG) tett csendélet a máramarosszigeti református lyceum könyvtárában - ez az épület azóta leégett. A volt Hollósy-lakásban őrzött képek Münchenből Budapestre kerültek és itt pusztultak el az 1945-ös ostrom alatt a Lloyd-palotával együtt. 15 Az általam is ismert egyetlen Hollósy József-festmény egy Simonnal közösen festett olajkép. 16 1879 őszén halt meg édesapjuk, s ezt a szomorú eseményt örökíti meg az Atyjuk halála című kép. 17 A festmény nagy része József ecsetjétől származik, a háttérben lévő két szekrényt Simon festette. A képet sokáig Hollósy Simonnak tulajdonították, habár a kép jobb alsó sarkában ott van a szignó - Hollósy József - örmény betűkkel. 18 A festmény a müncheni iskola hagyományait mutatja. A tárgyilagosan megfestett jelenet szereplői a szoba két sarkában, két hármas csoportba komponálva vannak megörökítve, a köztük lévő teret három szekrény és egy nyitott ajtó tölti ki. A haldokló édesapa és a zongora körül megilletődötten álló testvérek távolsága szimbolikus, a zongorán játszó István apjuk utolsó kívánságát teljesíti. 19 Nagyon érdekes, hogy a most Hollósy Simon festményeként nyilvántartott Temető (Meditáló szerzetes) című kép (1883) egy korábbi felvételi jegyzőkönyv 20 tanúsága szerint Hollósy József munkája. Ugyanaz a személy, Alexander Bernát vette fel ezt a képet is, mint aki az Atyjuk halála című művet, amelyet helyesen Hollósy József neve alatt jegyzett be. Elképzelhető, hogy az előző bejegyzés is helytálló, habár a Temető^ című képen a szignó: Hollósy Simon, München. 21 Figyelemre méltó gondolati párhuzam fedezhető fel a két kompozíció között, amennyiben mindkettő az elmúlás-továbbélés alapkérdéseivel foglalkozik. A „Hová megyünk? Mivé leszünk?" örök problémájára Hollósy József a buddhizmusban és az aszkéta életmódban keresett választ. A nyitott kapu, illetve ajtó motívuma mindkét képen igen hangsúlyos, mintha az élet és a halál „választóvonala" lenne a távozók és a továbbélők között, de ez a határ nem teljesen lezárt; az élőkben valahol folytatódik a holtak élete is, a lét örök körforgásában. Létezik még egy Hollósy Józsefnek tulajdonított kis olajkép, 22 mely egy idős pipázó férfit ábrázol, jellegzetes sapkában. A kép szignója „Hollós I.", s ez kétségessé teszi a kép szerzőségét. Alaposan körüljárva a kérdést, a Hollósy fivérek arra a következtetésre jutottak, hogy ha a „tiszta vízhez" akarnak eljutni, Münchenből sürgősen távozniuk kell. 23 József ekkor Olaszországba utazott, ahol a műemlékeket tanulmányozta, de amikor 1884-ben betegeskedése miatt szülőföldjére visszatérni kényszerült, 24 már nem az ígéretes tehetségű ifjú festő érkezett haza, hanem az indus filozófiában elmélyedt bölcs, aki egy anekdota tanúsága szerint bátyja egyik képét - Krisztus levétele a keresztről - heves indulatában, keresztény tárgya miatt szétvagdalta. 25 A buddhizmussal Hollósy József valószínűleg Münchenben ismerkedhetett meg, itt már korábban számottevő buddhista közösség alakult ki. (Erre utal az is, hogy németből fordított.) Első megjelent munkája: Buddhista Káté, bevezetésül Gótamó Buddha tanához. A délvidéki buddhisták szent iratai után az európaiak használatára összeállította és jegyzetekkel ellátta Szubhádra Bhiksu. 26
