Nagy Ildikó szerk.: Nagybánya művészete, Kiállítás a nagybányai művésztelep alapításának 100. évfordulója alkalmából (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1996/1)

Boros Judit: Hollósy Simon művészi hitvallása levelei tükrében

hogy kékes levegőben úszik rajtuk minden.

35 Ilyen például Az ország bajai

i6 című festmény első változata. Ekkor még nem merül fel a tematikai megújulás gondolata, bár 1892 után, Az ország bajai második változatán

37 kívül nem fest több népi zsanért. „Ez az irány, mint minden geniális újítás az irodalom és művészetben a franciáktól ered és itt Münchenben én viszem az akadémiával, illetve az akadémia ellen a lobogót."

38 Hogy képekkel vagy csak elméleti értekezésekkel vitte a lobogót, kérdéses. Ekkor festett egyetlen igazi plein air képe ugyanis, mai ismereteink szerint a Zöldkalapos kislány,^ amelyik eltér Hollósy minden 1890 körül készült munkájától. Sajnos egyetlen levélben sem találtam utalást keletkezésének körülményeire, és azt sem tudjuk, miért nem folytatta az itt elkezdett valeurfestést, amivel rövid idő alatt valami olyasféle stílust alakíthatott volna ki, mint Ferenczy ún. szintetikus kolorizmusa. Másik, ezúttal az impresszionizmus felé tett kísérlete a Kosztolányi Kann Gyula portré.

40 Ez 1894-95 körül készülhetett. Nyoma sincs rajta a zsánerképek finom atmoszférájának, de a Zöldkalapos kislány nagy színfoltjai is hiányoznak. Az erős fényben ábrázolt modell körvonalait, sőt, a fej egész felületét felbontják a fényhatást megragadó zaklatott ecsetvonások. A kép Hollósy stílusának fordulópontjaként értékelhető. (O maga ugyan azt írta róla, hogy ezt a „rongy dolgot" teljesen mellékesen festette, egy adósság fejében, azonban csak pár évvel később nyilatkozott ekként, amikor éppen dühös volt Kosztolányi Kann Gyulára, amiért saját vázlataival együtt Hollósy képét is beküldte a Nemzeti Szalon 1897-es téli kiállítására.)

41 Visszafogottabban, de lényegében az itt kipróbált impresszionisztikus festésmóddal dolgozik Hollósy Nagybányán a Rákóczi induló vázlatain. „OH, TERMÉSZET, OH DICSŐ TERMÉSZET!"

42 „A szabad természet és ebben nézni hogy él az ember, jobb minden régi, új és legújabb iskolánál. A még a legrégibbnél is régibb igazságot - és a legújabbnál is újabbat mutat nap nap után."

43 Ez az 1894-ből származó levélrészlet az első olyan dokumentum, amelyben Hollósy a lehetséges historizáló stílusminták mellőzése és a természetnek, mint a forma spontán megújítására egyedül alkalmas modellnek a követése mellett szól. Néhány sorral alább megfogalmazódik a későbbi nagybányai utazás helyhez még nem köthető' gondolata is: „Én magam meg lehetnék elégedve akkor, ha visszavonulhatnék a világ akármelyik szegletibe; a legegyszerűbb életmód nekem több nyugalmat adna minden csillogó külsőségnél. Erre törekszem és ha az Isten éltet egy pár év múlva reménylem el is érem ezt a czélomat. Bírok annyit szerezni, hogy az ehhez szükségeset félre tehessem."

44 Nem érdemes azon töprengeni, épp kinek a fejében született meg a Hollósy-iskola nagybányai nyári gyakorlatának ötlete. Ez végül is mindegy. Lehet, hogy Nagybányát a nagybányai Thorma és Réti javasolták; lehet, hogy Hollósynak jutott eszébe, a Huszt című kéHollósy Simon: Merengő. 1886 Simon Hollósy: Träumende / Day-dreamer. 1886 (Kat.sz. I Kat. Nr. I Cat. No. 190.) pe kapcsán. Tény, hogy Hollósyban már élt a természetbe való elvonulás eszméje, amikor 1894 folyamán a magyar kultuszminiszter nevében feltehetően K. Lippich Elek kérte fel Hollósyt egy létesítendő „privát'^?) szépművészeti akadémia koncepciójának kidolgozására.

45 Az 1894 decemberében Hollósy által megfogalmazott tervezet

46 központi gondolata szerint egy új művészgeneráció nevelésének egyetlen lehetséges módja: kitárulkozni a természet, mint legfőbb teremtőerő igazsága előtt. „Ismételten megjegyzem: ezek az emberek [Millet, Meissonnier, Neuville, Bastien-Lepage], épp úgy mint hajdan Homer, Rembrandt vagy Murillo nem a symbolumokból vagy más eféle kedvességekből éltek, de odamentek nyitott szemmel, bizalommal az őserőhöz, a természethez és kértek tőle őszinte szivet, igazságot!"

47 Ráadásul ez a nemzeti művészet megteremtésének legjobb útja is.

48 Taine milieu-elmélete értelmében ugyanis nemzeti művészet elsősorban nemzeti környezetben alakulhat ki, amiből egyenesen következik, hogy Budapesten szükség van egy szépművészeti akadémia létesítésére, amely megfelelő színvonalú oktatást nyújtva, megakadályozza, hogy a legtehetségesebb fiatalok külföldre menvén, elidegenedjenek a magyar művészettől. „Én tudnám az egyetlen módját megmutatni annak, hogy kellene a magyar nemzeti művészetet fejleszteni" - folytatja, nem kevés önbizalommal. „A most nevelődő fiatal nemzedékben van meg a garancia egyedül arra nézve, hogy nemzeti művészetről szó lehessen. Ezeknek a vezetésétől függ minden; a mai kész