Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)

KATALÓGUS / CATALOGUE - POSZLER GYÖRGYI: Táblaképek / Panels (I-VII.)

KATALÓGUS i. M S mester Vizitáció 1506 hársfa, tojástempera 139,5 x 94,7 cm A Szépművészeti Múzeum 1902-ben vásárolta Krauze Józseftől. Master M S The Visitation 1506 Lime wood, tempera 139,5 x 94,7 cm Purchased from József Krauze in 1902 by the Budapest Museum of Fine Arts. „Azokban a napokban Mária útrakelt és a hegyek közé, Júda egyik városába sietett. Zakariás házába érkezve köszöntötte Erzsébetet. Alighogy Erzsébet meghallotta Mária köszöntését, fölujjongott méhében a magzat és Erzsébetet eltöltötte a Szentlélek. Hangos szóval fölkiáltott: » Áldottabb vagy te minden asszonynál és áldott a te méhednek gyümölcse! Amint fölhangzott fülemben köszöntésed szava, örömtől repesett a magzat méhemben. Boldog vagy, mert hitted, hogy beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neked.« Erre Mária így szólt: »Magasztalja lelkem az Urat, És ujjongjon szívem üdvözítő Istenemben. Hiszen tekintetre méltatta alázatos szolgáló leányát: Mily nagy dolgot művelt velem O, a Hatalmas és a Szent! Irgalma az istenfélőkre száll Nemzedékről nemzedékre. Nagyszerű dolgokat művel karja erejével: Szétszórja a szívük szándékában gőgösködőket. Uralkodókat taszít le trónjukról, De fölemeli az alázatosakat. Éhezőket tölt be minden jóval, De üres kézzel bocsátja el a gazdagokat. Fölkarolja szolgáját, Izraelt, S amint megígérte atyáinknak, Nem feledi irgalmasságát Ábrahám és utódai iránt mindörökre.« Mária mintegy három hónapig maradt nála, aztán visszatért otthonába." (Lk 1, 39-56) A Vizitáció-kép teljességgel megfelel az evangéliumi szövegnek. Nem részleteiben pontos, a szöveghez szó szerint kötődő ábrázolás, hanem szellemében, tartalmában, érzésvilágában azonos vele. A festményen minden, a két szent nő, a növények, a táj és a tárgyak együtt - miként Mária mondja - az Urat magasztalják. Ez a festmény tartalma, legbensőbb mondanivalója. E tartalom kifejezésének, árnyalt, érzelemmel telített, a konkrét történéshez igazított bemutatásának eszközei a testtartások, taglejtések, pillantások, a felhevültén lebbenő drapériák éppúgy, mint a szemet gyönyörködtetően megfestett virágok és zöld növények, a kényszeredetten tekeredő kopár fák, vagy a háttér építményei és a távolban kéklő hegyek. Mária és Erzsébet nem a városban, Zakariás házában, hanem a természetben, mintegy útközben találkoznak. A karcsú, magas Mária kecses S-vonalban hajló testtel áll Erzsébet előtt. A mell vonaláig szűk, onnan a bal oldalon párhuzamos, a jobb oldalon a behajlított térdnek megfelelően megtört redőkben leomló rózsaszín ruhát visel. Derekán arannyal átszőtt öv, mely áldott állapotát hangsúlyozza. Kék köpenye válláról lecsúszott. A bal oldalon könyökével hóna alá szorítja azt, jobb karján bő redőket vetve emeli fel. A fején körbetekert, leheletfinom lilával árnyékolt fehér fejkendő feje mögül előre, majd karja alatt átvezetve hosszan, hullámzó redőkben lebben lendületesen hátra. Nem szél lebbenti azt, nem is Mária mozgását követi. Önmagáért való, a lelkiekre, a találkozás okozta érzelmi felindultságra utaló dekoratív motívum. A kendő alól göndör fürtökben hátraomló aranyszőke haj az ártatlan, tiszta szépség megjelenítője. Erzsébet kissé meghajolva lép a Megváltó anyja elé. Válláról lecsúszott piros köpenyét bal könyökével fogja fel. Szürkés tónusú ruhát visel, amely alól dekoratívan redőzött, arannyal festett bő ruhaujjak látszanak ki. A hajat egészen eltakaró, barnával modellált fejkendő itt is hosszan, a vállon megtörve omlik hátra. Erzsébet kézmozdulatai a bibliai elbeszélést megjelenítő képi metaforák. Értelmezői a külső, epikus értelemben vett történésnek, és tükrözői a lelki folyamatoknak. Keresztelő Szent János ugyancsak áldott állapotban lévő, Máriánál idősebb anyja, jobb kezének természetes könnyedségű mozdulatával emeli csókra Mária bal kezét. Kecsesen hosszúra nyújtott mutatóujjával szinte alátámasztja az ernyedten előrehajló csuklót, míg a kezet szinte csak behajlított ujjainak hegyével érinti. Az ernyedt kéztar-