Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)
TANULMÁNYOK / ESSAYS - URBACH ZSUZSA: Marginális megjegyzések M S mester művészetéhez
péről ismerős, fején hatalmas bálát vivő asszony jelenik meg. Hogy Lót menekülésének története bizonyos értelemben összefügghet Mária Erzsébetnél tett látogatásával, az Bernhard Strigel schussenriedi oltárának Vizitáció-jelenetével jól bizonyítható: a háttérben ugyanis itt Lót menekülésének jelenete látható, a kép felirata pedig ezt Máriának a hegyeken át megtett útjával veti össze. 40 A Vizitáció-kép tájháttere tehát 1500 körül általánosan használt, közkedvelt motívumokból áll. A konstrukció kompozicionális rokonait megtaláltuk a DürerCranach-Altdorfer-Wolf Huber körben, elsősorban a rajzokon. Nem találtunk azonban olyat, amely M S mester közvetlen mintaképe lehetett volna. E nagy anyagból szeretnék még egy - eddig figyelemre nem méltatott - rajzot kiemelni. 41 A müncheni lapon a repousso/rként ábrázolt fa törzse mögül tárul fel a táj, melyben az 1500-as évek elejének szinte teljes motívumtára megjelenik. A hirtelen leszakadó sziklás hegy magas tömbje különösen jellegzetes forma, de ugyanilyen a szikla konkáv formájú meredek oldala is. Tetején kéttornyos vár emelkedik. A völgyben vízimalom, olyan, amilyeneket Dürer is rajzolt. Jobbra alpesi sziklákat idéző csúcsos hegyek. Az előtérből kissé ügyetlenül, egyetlen vonallal rajzolt út vezet a malomhoz. Tőle jobbra egy különös, kapuszerű építmény áll. Amennyiben kapu, úgy a bokrok alján lévő vízpartot zárja el. De lehet 27. Délnémet mester: Hegyvidéki táj vízimalommal. Tollrajz, 16. század második harmada. München, Staatliche Graphische Sammlung South-German Master: Mountainous Landscape with Water Mill. Ink drawing, the first third of the 16th century. München, Staatliche Graphische Sammlung akasztófa is. Bruegel darmstadti Szarka az akasztófánképéről ismerjük például, hogy milyen egyszerű, ácsolt formájú volt. A müncheni német rajz valószínűleg egy festmény tájképi hátterének a 16. század második harmadában készült, elég közepes kvalitású másolata. Másolat voltára utal nemcsak az előtérben lévő fa, hanem a domb vonulata is. A rajz M S mesterrel, vagy a Vizitáció-képpel semmilyen közvetlen összefüggésben nem áll ugyan, mégis figyelmünkre érdemes. Tájábrázolása ugyanis rengeteg motivikus egyezést mutat a Vizitáció-tábláéval. A rajz minden bizonnyal abban a délnémet közegben, a dunai iskola azon körében készült tehát, amelyben ezek a kompozíciós formulák igen közkedveltek voltak és amely M S mester számára is bizonyosan ismerős volt. Hogy M S mester jól ismerte kortársai modern és újszerű rajzművészetét - talán maga is készített rajzokat -, arra egyértelműen utal néhány jellegzetes mesterfogás. Az a mód például, ahogyan a sziklák plasztikus formáját, belső rajzát fehér ecsetvonásokkal kontúrozta, emlékeztet Hans Dürer prágai Szent Jeromos-képének hátterére, vagy Cranach 1503-1504 körül készített Szent János a pusztában-rajzára, amely - Winzinger szerint nagy hatást gyakorolhatott Huberre és a dunai iskola mestereire. 42 A nürnbergi Frauenkirchebeli epitáfium és a müncheni rajz közlése ugyan nem viszi sokkal előbbre M S mester művészetének kutatását, mégis szükségesnek tartottam ezek bemutatását. Amíg a levéltári és történeti anyag teljes felderítése és publikációja nem történik meg, addig csupán a stíluskritika és az ikonográfia hagyományos módszerei állnak a kutató rendelkezésére. Mojzer Miklós idős mester művét véli felfedezni a Selmecbányái főoltárban. Feltehető, hogy a fiatal mester Augsburgban vagy Nürnbergben tanult, ám - ahogyan ezt Mojzer Miklós megfogalmazta - „ereiben düreri vér folyik". 42 Mojzer szerint már 1470 után eljött Nürnbergből, szerintem azonban tovább, talán a 16. század első éveiig szoros szálak fűzték a Dürer-körhöz. Hiszen a képein levő viseletek is jellegzetesen nürnbergiek - ezek részletes bemutatására azonban most nem vállalkozom. Csupán utalni szeretnék a Vizitáció Madonnájának fehér ingvállára, amely elöl nyitott, csak a nyaknál fogja össze egy gomb vagy szalag. Ilyet visel annak a - több kutató által a fiatal Dürernek tulajdonított - női képmásnak modellje is, aki feltehetően Dürer anyja, Barbara Holper volt. 44 De hasonlóval találkozunk Dürer 1503-as bécsi Madonna-képén és a lipcsei Fürlegerin-portrén is. M S mestert - feltételezésem szerint - olyan mecénás, donátor vagy megrendelő hívhatta Nürnbergből Észak-Magyarországra, akinek a bányavárosokban valamilyen üzleti érdekeltsége volt. Egyik megrendelőjét talán a lille-i Királyok imádása-kép határozott tekintetű világi hatalmasságával azonosíthatjuk. A pompás viselet, a Netzhaube, inkább gazdag kereskedőre utalhat, nem pedig művészönarcképre. Akkor jobb felé fordulna.
