Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)

TANULMÁNYOK / ESSAYS - URBACH ZSUZSA: Marginális megjegyzések M S mester művészetéhez

péről ismerős, fején hatalmas bálát vivő asszony jelenik meg. Hogy Lót menekülésének története bizonyos ér­telemben összefügghet Mária Erzsébetnél tett látogatá­sával, az Bernhard Strigel schussenriedi oltárának Vizi­táció-jelenetével jól bizonyítható: a háttérben ugyanis itt Lót menekülésének jelenete látható, a kép felirata pedig ezt Máriának a hegyeken át megtett útjával veti össze. 40 A Vizitáció-kép tájháttere tehát 1500 körül általáno­san használt, közkedvelt motívumokból áll. A konstruk­ció kompozicionális rokonait megtaláltuk a Dürer­Cranach-Altdorfer-Wolf Huber körben, elsősorban a rajzokon. Nem találtunk azonban olyat, amely M S mes­ter közvetlen mintaképe lehetett volna. E nagy anyag­ból szeretnék még egy - eddig figyelemre nem mélta­tott - rajzot kiemelni. 41 A müncheni lapon a repous­so/rként ábrázolt fa törzse mögül tárul fel a táj, mely­ben az 1500-as évek elejének szinte teljes motívumtára megjelenik. A hirtelen leszakadó sziklás hegy magas tömbje különösen jellegzetes forma, de ugyanilyen a szikla konkáv formájú meredek oldala is. Tetején két­tornyos vár emelkedik. A völgyben vízimalom, olyan, amilyeneket Dürer is rajzolt. Jobbra alpesi sziklákat idé­ző csúcsos hegyek. Az előtérből kissé ügyetlenül, egyet­len vonallal rajzolt út vezet a malomhoz. Tőle jobbra egy különös, kapuszerű építmény áll. Amennyiben kapu, úgy a bokrok alján lévő vízpartot zárja el. De lehet 27. Délnémet mester: Hegyvidéki táj vízimalommal. Tollrajz, 16. század második harmada. München, Staatliche Graphische Sammlung South-German Master: Mountainous Landscape with Water Mill. Ink drawing, the first third of the 16th century. München, Staatliche Graphische Sammlung akasztófa is. Bruegel darmstadti Szarka az akasztófán­képéről ismerjük például, hogy milyen egyszerű, ácsolt formájú volt. A müncheni német rajz valószínűleg egy festmény tájképi hátterének a 16. század második harmadában készült, elég közepes kvalitású másolata. Másolat vol­tára utal nemcsak az előtérben lévő fa, hanem a domb vonulata is. A rajz M S mesterrel, vagy a Vizitáció-kép­pel semmilyen közvetlen összefüggésben nem áll ugyan, mégis figyelmünkre érdemes. Tájábrázolása ugyanis rengeteg motivikus egyezést mutat a Vizitáció-tábláéval. A rajz minden bizonnyal abban a délnémet közegben, a dunai iskola azon körében készült tehát, amelyben ezek a kompozíciós formulák igen közkedveltek voltak és amely M S mester számára is bizonyosan ismerős volt. Hogy M S mester jól ismerte kortársai modern és új­szerű rajzművészetét - talán maga is készített rajzokat -, arra egyértelműen utal néhány jellegzetes mesterfo­gás. Az a mód például, ahogyan a sziklák plasztikus for­máját, belső rajzát fehér ecsetvonásokkal kontúrozta, emlékeztet Hans Dürer prágai Szent Jeromos-képének hátterére, vagy Cranach 1503-1504 körül készített Szent János a pusztában-rajzára, amely - Winzinger szerint ­nagy hatást gyakorolhatott Huberre és a dunai iskola mestereire. 42 A nürnbergi Frauenkirchebeli epitáfium és a münche­ni rajz közlése ugyan nem viszi sokkal előbbre M S mes­ter művészetének kutatását, mégis szükségesnek tartot­tam ezek bemutatását. Amíg a levéltári és történeti anyag teljes felderítése és publikációja nem történik meg, addig csupán a stíluskritika és az ikonográfia ha­gyományos módszerei állnak a kutató rendelkezésére. Mojzer Miklós idős mester művét véli felfedezni a Selmecbányái főoltárban. Feltehető, hogy a fiatal mes­ter Augsburgban vagy Nürnbergben tanult, ám - aho­gyan ezt Mojzer Miklós megfogalmazta - „ereiben düreri vér folyik". 42 Mojzer szerint már 1470 után eljött Nürnbergből, szerintem azonban tovább, talán a 16. szá­zad első éveiig szoros szálak fűzték a Dürer-körhöz. Hi­szen a képein levő viseletek is jellegzetesen nürnbergi­ek - ezek részletes bemutatására azonban most nem vállalkozom. Csupán utalni szeretnék a Vizitáció Ma­donnájának fehér ingvállára, amely elöl nyitott, csak a nyaknál fogja össze egy gomb vagy szalag. Ilyet visel annak a - több kutató által a fiatal Dürernek tulajdoní­tott - női képmásnak modellje is, aki feltehetően Dürer anyja, Barbara Holper volt. 44 De hasonlóval találkozunk Dürer 1503-as bécsi Madonna-képén és a lipcsei Für­legerin-portrén is. M S mestert - feltételezésem szerint - olyan mecé­nás, donátor vagy megrendelő hívhatta Nürnbergből Észak-Magyarországra, akinek a bányavárosokban va­lamilyen üzleti érdekeltsége volt. Egyik megrendelőjét talán a lille-i Királyok imádása-kép határozott tekintetű világi hatalmasságával azonosíthatjuk. A pompás vise­let, a Netzhaube, inkább gazdag kereskedőre utalhat, nem pedig művészönarcképre. Akkor jobb felé fordulna.

Next

/
Thumbnails
Contents