Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)

TANULMÁNYOK / ESSAYS - MENRÁTH PÉTER-HERNÁDY SZILVIA: M S mester Vizitáció-képének restaurálása

eredeti, hanem valamilyen másodlagos felállításhoz szükséges megerősítés céljából készültek. A Vizitáció­tábla hátoldalának feltárásakor is találtunk keresztme­revítőre utaló felszögelési nyomokat. Megállapíthattuk tehát, hogy az esztergomi mozgószárnyakon és a bu­dapesti táblán azonos jellegű későbbi beavatkozás tör­tént: hasonló módon tették alkalmassá őket valamilyen másodlagos felhasználás céljára, ami ugyancsak egya­zon helyről való származásukat valószínűsíti. A mere­vítők szögelési nyomainak szabálytalan, nem szimmet­rikus elhelyezkedése a Vizitáció-képen azonban arra utal, hogy a tábla felső részét az eredeti oltár szétbon­tása után még egyszer - az elsőnél ugyan kisebb mér­tékben - megcsonkították. Ekkorra azonban e kép tör­ténete már különvált a jelenleg a Keresztény Múzeum­ban őrzöttekétől. Az M S mesternek tulajdonított többi ismert kép összevetése, illetve ezeknek elméleti oltárrekonstrukci­ónkba való illesztése még további vizsgálatokat igényel. A két ismert, merevszárnyhoz tartozó tábla - a Krisz­tus az Olajfák hegyén- és a Feltámadás-jelenet - mére­tei alapján szintén igazolni látszik feltételezésünket, míg ezek technikai összehasonlító vizsgálata, éppúgy, mint a mozgószárnyakétól szemmel láthatóan eltérő festés­technikai sajátosságaik pontos feltárása, még további ku­tatásokat igényel. JEGYZETEK 1 voss 1907, X. 2 DIVALD 1910, 55. 3 I/o., 26. 4 A parkettarendszer részletes leírását, valamint a készítésének datálásáról szóló adatot lásd az erről szóló fejezetben. 5 Az állapotellenőrzési jegyzőkönyv 1975. december 2-án ké­szült. Megtalálható a Magyar Nemzeti Galéria Régi Magyar Gyűjteményében. 6 A tábla korábbi javításaira vonatkozó adatok ismertetésénél tá­maszkodtam Szentkirályi Miklós restaurátor 1990. január 14­én készített ilyen tárgyú összefoglalására. A képet az 1960-as években ismét Kákay Szabó György és Móré Miklós restaurá­torok kezelték. 1974-ben Eisenmayer Tiborné restaurátor javí­totta. 1977-ben, a raktár beázása után Szentkirályi Miklós vé­gezte a javításokat, a vasalást és a lakkregenerálást. 1981-ben Horn Zsuzsa és Szentkirályi Miklós készítették elő a képet az 1982-ben megnyíló tróntermi kiállítás számára, majd 1986-ban ismét Szentkirályi Miklós javította azt. 7 Az 1937-es parkettarendszerben a 12 darab szálirányban, enyv­vel ragasztott merevítő jó része a deszkák illesztésén volt. Bal­ról jobb irányba haladva a hét illesztés közül a második, a ne­gyedik és a hatodik volt „szabadon". A középső (negvedik) il­lesztés ún. fecskefarkos csapolásokkal volt megerősítve. A füg­gőleges merevítők kb. 4 cm széles és 2,5 cm vastag fenyőfaléc­ből, a 12 darab csúszóheveder 3,9 cm széles és 1,2 cm vastag tölgvfalécből készült. A 132 dm 2 fafelület 1/5-e (25,6 dm 2 ) ra­gasztott, illetve 1/3 részen (44 dm 2 ) csúszóhevederrel fedett volt. A tábla hátoldalát a parkettarendszer elkészítése előtt ér­dessé tették, felborzolták, hogy azon a ragasztóanyag, az enyv tökéletesebben kössön. 8 Debye-Scherrer eljárás. A vizsgálatokat Kriston László fizikus végezte. 9 Fourier transzformációs infravörös-spektroszkópia. A vizsgá­latokat dr. Gál Tamás vegyészszakértő végezte. 0 A vizsgálatokat Szálai Zoltán biológus, restaurátor végezte.

Next

/
Thumbnails
Contents