Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)

KATALÓGUS / CATALOGUE - POSZLER GYÖRGYI, URBACH ZSUZSA: Rajzok és metszetek / Drawings and Engravings (1-20.)

tálások. Mojzer Miklós a metszetet az 1502-1503-as évekre keltezi, amikor a Selmecbányái főoltár elkészültére vonatkozó 1506-os évszámot hordozó Feltámadás-tábla már javában munkában lehetett. Nem gondolhatunk arra, hogy az egyik táblakép hátoldalára felvázolt képi ötlet közvetlen előzménye, mintája lehetett volna a rézmetszet aprólékosan kidolgozott ábrázolásának. Ha azonban a metszetről készített vázlatos másolatot látnánk benne, akkor a tükörképes fordítás lenne nehezen értelmezhető. A metszet és a rajz közvetlen kapcsolata tehát ebben az esetben feltehetően nem az előkép, minta és felhasználás viszonyát jelenti. Egy olyan, az oltárkészítő műhelyben ismert kompozíció-vázlatot kell látnunk benne, melyet ugyanígy, azaz a képi ötlet formájában ismerhetett a metsző is. Az esztergomi Feltámadás-kép hátoldalán felfedezett rajz ezért minden bizonnyal fontos adalék M S mester és M Z mester viszonyának - esetleges műhelykapcsolatának - további kutatásához. E Gy. 1 A rajzot Menráth Péter fedezte fel. IRODALOM TÖRÖK GY: „Ujabb ismeretek az oltárépítő műhelyek munkamódszereiről." in: AH 23 (1995), 181., 31. kép. Ltsz.: A Feltámadás-tábláéval (VII.) azonos. 20. Délnémet mester Hegyvidéki táj vízimalommal 16. század első harmada papír, fekete és szürke tintával készített tollrajz 177 x 171 mm Vétel W Spielmayertől, Brémából. South German Master Mountainous Landscape with Water Mills The first third of the 16th century Pen drawing using black and grey ink on paper 177x171 mm Purchased from W Spielmayer of Bremen Üres előtér mögött a feltáruló tájban balra magas sziklatömb látszik épületekkel, a völgyben vízimalom, ahova kanyargó út vezet. A jobb oldali háttérben kúpos sziklában végződő stilizált hegy. A bal előtérben fatörzs jelenik meg repoussoirként Jobboldalt a kapu (vagy akasztófa ?) alatt felirat: was[ser] vagy wa[gen]. A rajz gyenge kvalitása miatt inkább másolatnak tekinthető; feltehetően egy festmény tájképi részlete után készült és nem természettanulmány. Tilman Falk festmény után készült másolatnak, Gerszi Teréz inkább egy rajz másolatának véli, Mojzer Miklós szerint talán mintarajz. Az tény, hogy 67 másik darabbal együtt egy brémai gyűjteményből származó convolutum egyik darabja, amely 16. századi német rajzokat tartalmaz és P Halm szerint egy délnémet műhely vagy gyűjtemény része volt. Ebben vázlatok, tervek, műhelyrajzok vannak és építőművészek, festők vagy iparművészek használták.

1 Tilman Falk a rajzot 1530-1540 körűire datálja; a vízjel Briquet 99089909-hoz való hasonlósága alapján (kis horgony pajzsban) és Augsburg - vagy környéke - tájára lokalizálja az ismeretlen mestert. A rajz motívumai közhelyszerűen ismétlik a német festészet és rajzművészet motívumait, amelyek a dunai iskolában is állandó staffázsmotívumokká váltak. Pontos előképét nem ismerjük, egyes motívumai Wolf Huber, Hans Leu motívumaival vethetők össze. Keménységében már Erhard Altdorferre emlékeztet a rajzstílus (illetve az eredeti, amiről másolhatták). Mivel itt nem volt célunk magának a rajznak a részletes feldolgozása, M S mester Vizitációjával (I.) való összevetésünk sem közvetlen kapcsolatra utal, hanem sok áttétel révén annyiban érdekes, hogy a 16. század elején épp azokat a tájképi motívumait ismétli, amelyek képünkön is megjelennek A rajz talán egy ismeretlen festmény tájképi hátterét őrizte meg, mely tájkép közel állhatott M S mester tájképi ábrázolásaihoz. U. Zs. 1 Münchener Jahrbuch der bildenden Kunst 14 (1963), 254. és Münchener Jahrbuch der bildenden Kunst 15 (1964), 254—255. München, Staatliche Graphische Sammlung Ltsz.: 1963:268.