Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)
KATALÓGUS / CATALOGUE - POSZLER GYÖRGYI, URBACH ZSUZSA: Rajzok és metszetek / Drawings and Engravings (1-20.)
vége formailag a Vizitáció-tábláról és a Vanitas-metszetről (8.) is ismert, kibomló fátylakkal állítható párhuzamba. A szent alakja teremt kapcsolatot az előtérben, oldalt elhelyezkedő két, hármas figuracsoport között. Balra három férfialak: elöl a szűk ruhás hóhér, aki jobbjával teste előtt átnyúlva, éppen kardját húzza ki hüvelyéből; mögötte Maxentius császár: hosszú szakállú, elegánsan, gombos mentébe, szűk harisnyába, hosszú kabátba öltözött, jobbjával egy bárdra támaszkodó, fején magas turbánt viselő, tekintélyes férfialak; hátul, félig takarva, egy ugyancsak turbánt viselő szakállas lovag, aki jobbjában hosszú jogart tart. E három figura a legnagyobb a metszeten, alakjuk monumentalitást sugall. A törvény, a szigor, a kérlelhetetlenség megtestesítői ők 1 . Az alakok mögött, a hozzájuk tartozó, velük arányosan megrajzolt háttérben magas, töredezett, kopár szikla emelkedik, tetején tornyokkal, bástyákkal megerősített vár áll, mely - részleteiben és hangulatában is - a Vizitációtáblára és a Kálváriára (VI.) emlékeztet. De Veit Stoß krakkói főoltárának domborművein is számos, ugyanezen elemekből épített, hasonlóan megformált - faragott és festett - részlet jelenik meg. 2. Erődített vár a Krisztus sírbatétele jelenet-hátteréből, 14771489. Krakkó, Mária-templom, főoltár The fortified castle in the relief of the Entombment, 1477-1489. Krakow, Our Lady's Church, High Altar 3. Veit Stoß: Sziklára épített vár, a Jézus születése-dombormű részlete, 1477-1489. Krakkó, Mária-templom, főoltár Veit Stoß: The castle built on a rock in the relief of the Nativity, 1477-1489. Krakow, Our Lady's Church, High Altar A férfiak csoportjának a jobb oldalon három, Katalinhoz hasonlóan hosszú, bő ruhát viselő, szárnyatlan, térdelő angyal felel meg, akik a kiterített lepelben a szent lehulló fejét kívánják felfogni. Az angyalok a férfiak monumentalitást sugalló alakjainál és Katalinnál is kisebb léptékűek. Mögöttük, nem túl messzire, tavat látunk, melynek partján - a Vanitas- vagy a Szent Borbála lefejezését ábrázoló metszetről (16.) és a Vizitáció-tábla hátteréből is jól ismert motívum egy variációjaként erődített vár áll. Az angyalok csoportja ezzel a hozzájuk tartozó, velük azonos léptékben rajzolt háttérrel együtt válik a három férfi szerkezeti ellensúlyává, teszi kiegyensúlyozottá, szimmetrikussá a kompozíciót. A hegyi várnak pedig a jobb oldalon a felmagasodó épületekkel, kisebb településekkel benépesített dombos vidék felel meg, melyen festői hangulati elemként jelennek meg a fent említett metszetekről és táblaképekről is igen jól ismert, felnagyított, szikár, magányos fenyőfák. A hegyen alig kivehetően kicsinynek rajzolt angyalok - az epikus cselekményt mintegy folytatva - veszik körül a szent sírját. Katalin feje fölött a háttér messzi távlatokat nyit meg. A tó mögött kissé balra, az égi sugarak által szétrombolt kerék, mellette lovas fegyveresek csoportja - vél-
