Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)

KATALÓGUS / CATALOGUE - POSZLER GYÖRGYI, URBACH ZSUZSA: Rajzok és metszetek / Drawings and Engravings (1-20.)

szereplőhöz igen hasonló arcú fiatal tanítvány a kétségbeesett, kezeit könyörgően összekulcsoló Máriát támogatja ezzel a gesztussal. A kézmozdulat közvetítette tartalom ugyanaz, mint a Kálvária-jelenet (VI.) Mária-János csoportja esetében, ahol az Evangélista a leroskadó anya csuklóját tartja hasonlóan gyengéd mozdulattal. A szeretett személyt könyökénél támogató gesztus, valamint a kifordított kézfejnek a síró szemeket törülgető, takaró mozdulata Veit Stoß krakkói Mária-oltárának Kálvária-jelenetén is megtalálható. A dombormű bal oldalán álló, sirató Mária emeli balját a metszethez igen hasonlóan arcához, míg jobbjával a metszet Jánosának jelzésszerűen könnyed mozdulatától eltérően, a Keresztvitel-képhez viszont igen közeli, határozott, valóban alátámasztó gesztussal segíti behajlított könyökénél támogatva Jézus anyját. Az elemzett kézmozdulatok mindhárom esetben Krisztus Passiójának bemutatásához és ugyanahhoz a három személyhez, a Megváltóhoz, Máriához és a leghűségesebb tanítványhoz kötődnek. A kapcsolat közöttük, elsősorban a gesztusoknak mint jelentéshordozó elemeknek motivikus átvételében, és a hasonlóan felfokozott érzelmekkel telített tartalmak közvetítésére való felhasználásában, nyilvánvaló. Az elemzést ezen a ponton a Vizitáció-táblára (I.) is érdemes kiterjeszteni. Más az összefüggés, más a kép témája és mások a szereplők is. Sőt a kézmozdulat sem ugyanaz. Erzsébet nem támasztja meg Mária könyökét, amint azt a kép restaurálása előtt Mojzer Miklós vélte.

1 Bal kezének behajlított ujjaival Mária előredomborodó hasát érinti meg. A kéz lebegően könnyed tartása azonban a metszet Jánosáéhoz, formálása a Keresztvitel evangélistájának kezéhez igen közel áll. Ha Erzsébet kézmozdulata valószínűleg nem is közvetlen utalás a Vizitációképen az eljövendő Passióra, ez a gesztus mind formai hasonlóságánál fogva, mind hangsúlyos jelentéshordozó motívumként, szorosan a fent elemzett sorba illeszkedik. Schongauer metszetén ezen egymásra vonatkoztatott kézmozdulatokban jut kifejezésre az a mély érzelmi telítettség, pátosz, melynek alapján Max Lehrs a „fájdalom lelki trilógiájának" nevezte a lapot.

2 PGy. 1 A kézmozdulatok és azok összefüggéseinek elemzését lásd MOJZER 1980, 149., 150. Ezt az észrevételt Menráth Péternek köszönöm. 2 LEHRS 1925,11. IRODALOM BARTSCH VI, Nr. 69.1; LEHRS 1925, Nr. 34; SHESTACK 1969, 2.; MINOTT 1971, Nr. 34; The Illustrated Bartsch 8, 274. Nr. 69.1. Martin Schoiigauer. Das Kupferstichwerk. Katalog bearb. FALK, T-HIRTHE, Th. Staatliche Graphische Sammlung, München 1991, Kat. Nr. 34; Schongauer (Paris), 100. Nr. 2; Schongauer (Colmar), 270. Nr. 11; MOJZER 1974,155.; MOJZER 1980,149-150. Nürnberg, Germanisches Nationalmuseum Ltsz.: K 20049.