Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)

KATALÓGUS / CATALOGUE - POSZLER GYÖRGYI: Táblaképek / Panels (I-VII.)

önállóan értelmezhető, elsősorban a történés rendkívüliségét, érzelmi felfokozottságát kifejező elem, mint a hozzá formájában és szerepében is nagyon hasonló kendő, amely a Vizitáció Máriájának fejéről omlik alá. E két, nemcsak a formai megoldásokat, hanem az oly fontos jelentéshordozó elemeket tekintve is igen közeli párhuzam ismét a szenvedéstörténetből, illetve a közvetlenül azt követő eseményekből kiragadott, nem örömteli szereplő. A Vizitáció-tábla Máriájának szomorúságához ezek a közvetítések is hozzájárulhatnak. Ugyanígy a szenvedéstörténetre utalnak az alakokhoz képest igen nagy méretű virágok.

3 A bal oldalon, természethűen megfestett zöld levelekkel, egy gyönyörűen kinyílt - éppen Mária fejkendőjének sziromforma drapériája és ruhájának hátranyúló redői közé beillesztett - kék virággal és bimbókkal ábrázolt írisz látható (iris germanica). Sötétebb vonalakkal jelezte a festő a virág léggyökereit. Fontos jellemzője ez a növénynek, hiszen gyökeréből az ókor óta készítettek balzsamokat és gyógyszereket. Jelentése a középkori virágszimbolikáI. írisz Iris I. Pünkösdirózsa Poeny ban sokrétű. A Vizitáció-táblán a virág kék színe a szűzies anyaság kifejezője. Az írisz azonban Mária fájdalmára, a szenvedéstörténetre is utal. A Mária hét fájdalmát a szívébe hatoló tőrökkel megjelenítő, naturalisztikus, metaforikus ábrázolások egy csoportján ugyanis a tőrök helyét, az azokkal azonos értelemben használt írisz vette át. Az azonosítást, felcserélhetőséget a virág kardforma, hegyes, keskeny levelei inspirálták. Az írisz utal Keresztelő Szent Jánosra mint Jézus megkeresztelőjére is. János megújította, megerősítette e tettével az Isten emberrel kötött - sok esetben, irodalmi szövegekben és képi ábrázolásokon is a szivárvánnyal, itt a szivárvánnyal azonos nevű virággal jelképezett - szerződését, összeköttetést teremtve ezzel az O- és Újszövetség között. Az írisznek nagyságban, kompozíciós szerepében és jelentésében is pontos megfelelője a jobb oldalon, Erzsébet mögött ábrázolt pünkösdirózsa (vaeonia officinalis). Első ismert megjelenése magyarországi táblaképen ez ennek a virágnak. Tüskétlen szára tette méltóvá e virágot Mária-szimbólumként való felhasználásra. A középkori költészetben ugyanis gyakran illetik Máriát a „rosa spina carens", vagy „pulcherrima rosa de spina" elnevezéssel. A két magas növény között középen az alacsonyabb, fehér virágú, piros gyümölcsöket termő szamóca