Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)
TANULMÁNYOK / ESSAYS - MIKÓ ÁRPÁD: Misztériumjáték. A táblák sorsa: források és feltevések
ket számlált. 26 Barokk templomát csak a szlovák műemléki topográfia írja le, 27 a legkorábbi magyar műemlékjegyzék nem tartotta érdemesnek megemlíteni. 28 A Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt templomocskáról vannak régi adataink. 1715-ben Selmecbánya filiája volt. 29 1744-ben a sacellumot renoválni kellett. 3 " Az 1754ben felvett canonica visitatio szerint a jezsuiták építették 1745-ben. Ekkor egyetlen oltára volt két képpel, a nagyobbik Krisztus színeváltozását, a fölső, a kisebb, Keresztelő Szent Jánost ábrázolta. 31 Az 1774-ben kelt conscriptio szerint is a jezsuita atyák építették 1745-ben. 32 1779-ben az oltár két oldalán Szent Isidorus és Szent Notburga szobra állt, felső részét pedig a már említett Keresztelő Szent János-kép díszítette. 33 Az 1811. évi szűkszavú - canonica visitatio szerint a helyzet változatlan volt; ekkor úgy tudták, hogy a templomot 1740 körül építtették a jezsuiták. 34 A Vizitáció-táblát a leltár egyetlen tételével sem lehet azonosítani. Hontszentantal (ma Antol) nagyobb hely volt mindig. 33 A Selmecbányára délről vivő fő útvonal rajta vezetett keresztül. Nyilvánvalóan volt temploma a középkorban is, egyházát említik már 1276-ban. 36 1455-ből ismerjük plébánosa nevét. 37 A templom állt a 16. században is. Az 1561. évi canonica visitatio szerint a falu Csábrághoz tartozott, a plébános - mellesleg nős ember -, bizonyos Bartholomaeus Petj már 1559-ben lutheránus volt. A templom egyetlen kehellyel rendelkezett. 38 Az a Divald által is idézett adat, amely szerint a falu „első" templomát csak 1592-ben építették, leginkább átépítésre vagy renoválásra vonatkozhat. 39 A következő - szerencsére igen részletes - canonica visitatio 1697-ben készült. 40 Ekkor még a templomnak igen gazdag volt a berendezése; a tárgyak java része középkori lehetett. Állt két középkori szárnyasoltára: a főoltár a Boldogságos Szűznek és Szent Antal apátnak volt szentelve, felül (az oromzaton?) a magyar szent királyok szobrai álltak (Szent István, Szent László és Szent Imre), a másik oltárt Szent Anna tiszteletére szentelték. Voltak a templomnak zászlói, antependiumai, gyertyatartói, kelyhei: sok-sok értékes klenódiuma. Volt még kőből készült keresztelőmedencéje is. Az 1713-ban megtartott canonica visitatio is sokat felsorol a fentiekből. 41 Eszerint a főoltáron Mária, Szent Katalin és Szent Antal szobra volt látható, valamint a magyar szent királyoké. Az 1731-évben tartott visitatio is leírta az oltárokat. 42 Ekkor már változott a kép: a főoltáron Mária szobra mellett Szent Rókusé és Szent Sebestyéné állott, valamint Szent Kataliné és Szent Antalé, felül pedig Szent László mellett Szent István protomártír és Szent Lőrinc alakja volt látható. A mellékoltárnak a titulusa is megváltozott: Gyümölcsoltó Boldogasszony tiszteletére szentelték, Szent Péter és Szent Pál figurája, valamint fölül Szent Györgyé díszítette. Megvolt még a kő keresztelőmedence és sok klenódium. A bevezetésből kiderül, hogy a templomot 1725-ben javították, s itt olvasható az az adat, miszerint az épületet 1592-ben emeltette Illésházy Szaniszló. 1754-ben a vizitátorok az igen régen - ante annos 500 - épült templomot szűknek és sötétnek találták; úgy tudták, hogy harminc évvel azelőtt boltozták be. 43 Regisztráltak egy boltozott kápolnát is a templom bal oldalán, jobb oldalon pedig a szintén boltozatos sekrestye állt. Három oltára volt már ekkor: a főoltáron Remete Szent Antal képe volt látható, oldalt pedig (a falak mentén ?) szobrok álltak: Szent Józsefé, Keresztelő Szent Jánosé, Szent Rókusé és Szent Sebestyéné, az oltár oromképe Szent Annát ábrázolta, kétoldalt pedig Szent István és Szent Adalbert alakja állt. A második oltáron egyetlen szobor volt, a sasvári Pietá másolata, a harmadikat Szent Miklós püspök képe díszítette, kétoldalt Szent Péter és Szent Pál apostolok szobraival. 1761ben a vizitátorok a templom állapotát jónak tartották (csupán két oltárt írtak össze). 44 A templom azonban 1772-ben összedőlt, amint ezt az 1774. évi vizitációból megtudjuk. 45 Az új templomot néhány év múlva építették fel. 46 A Batthyány érsek által 1779-ben tartott canonica visitatio igen részletesen írta le az új templom berendezését. 47 Ennek is két oltára volt, mindkettőt a korábbi templomból hozták át ide. A főoltárt - a korábbi összeírásoknak megfelelően - a tituláris szentnek, Remete Szent Antalnak dedikálták, az ő képe volt az építmény közepén. Két oldalán aranyozott szobrok álltak: Szent József és Keresztelő Szent János. Az oltár oromzatán Szent Anna képe volt látható, kétoldalt pedig Szent István király és Szent Adalbert figurái. Az építmény meglehetősen rossz állapotban volt. A kisebbik oltár jobbra, a hajó kezdeténél állt. Ezt Máriának szentelték, s egyedül a Szent Szűz festett-aranyozott szobra állt rajta. Valószínű, hogy a templomban ma is látható középkori alaposan átfaragott-átaranyozott - Madonna-szobor ennek a kisebbik oltárnak a maradványa. 48 A 17. század végén még meglévő középkori szárnyasoltárokból száz esztendő alatt szinte semmi sem maradt. Ami M S mester képeit illeti, az bizonyos, hogy a 18. században nem voltak a hontszentantali templomban. Nem voltak ott a 19. század elején sem. Az 1811. évi canonica visitatio hetvenhét tételben minden mozdíthatót felsorolt a templomban. Ekkor már három (fából készült) oltára volt, de nem részletezték, mifélék. M S mester tábláját nem lehet a szentantali templomban azonosítani; ekkor még valószínűleg - nem volt itt. Akkor hol lehetett? Az az ismertetett adatok alapján szinte biztosra vehető, hogy Selmecbányáról nem kerülhettek el a táblák sem Kolpachra, sem Szentantalra már a 16. században. Legfeljebb később, méghozzá jóval később. Felvetődött, hogy talán csak a 19. század elején. 49 A Selmecbányái Mária mennybe vitele-templom 50 1779. évi canonica visitatiója a legrészletesebb összeírása a templom berendezésének. 51 Ehhez csatlakozik egy jegyzék, amelyben a város magisztrátusa írta össze a templomhoz tartozó klenódiumokat. Ebben olvasható a következő tétel: „Nagyobb méretű képek, Szent Terézé,
