Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)

TANULMÁNYOK / ESSAYS - POSZLER GYÖRGYI: Selmecbánya és a Mária-templom főoltára

tárának legtöbb darabját a 15. század utolsó éveiben Velencében nyomtatták.

24 Mátyás királlyal, II. Ulászlóval és II. Lajossal, valamint Beatrix és Anna királynékkal is szoros kapcsolatban állt. 1478-ban, Mátyás és Beatrix Selmecbányái látogatásakor ő köszöntötte a városi polgárság élén a királyi párt. A város legtekintélyesebb polgárai közé tartozó jegyző feltehetően elsősorban szerteágazó kereskedelmi tevékenységének köszönhette gazdagságát. Beatrix királynét is többször segítette hitelekkel. 1497-ben kelt levelében például 1264 forintot és 60 dénárt, cukrot, egy hordó bort, asztalneműt és vásznat kért tőle az özvegy.

25 Anna királyné pedig 1504. májusában kelt rendeletében, amelyben éppen Thurzó János körmöci főkamaragróf ajánlására a kincstári probator helyére a polgárok által választott városi kémlészt állított, e jól jövedelmező állásra a királyi udvarban már régóta ismert jegyzőt emelte.

26 A Thurzó János és Steck Boldizsár közti személyi összefonódottság nyilvánvaló. Selmecbánya tanácsa ugyanis éppen néhány hónappal ezt megelőzően, 1504. január elején vállalt kötelezettséget arra, hogy a bányaüzemhez szükséges ólmot négy évig csak Thurzó Jánostól vásárolja.

27 A 15. század második fele és a 16. század eleje Selmecbányán is a jelentős városi építkezések ideje. A városi polgárok gazdagságukhoz mérten, esetenként kiemelkedően nagy értékű adományokkal támogatták e munkálatokat. Ebben az időben bővítették a város főterén 1444-ben alapított Szent Katalin-kápolnát második, ún. alsó plébániatemplommá. 1489. április 2-án 100 napi búcsút nyertek mindazok, akik a templom berendezésében és felszerelésében részt vettek.

28 A templomot 1500. november 16-án nagy ünnepség keretében szentelték fel.

29 Ekkor már minden bizonnyal készen állt a főoltár is, melyre alapítói (fundator), Johannes Galer és Hillebrand András 700 napi búcsút nyertek 1496-ban.

30 Hillebrand András tekintélyes selmeci polgár volt, 1481ben városi jegyző. Bányavállalkozóként, a város képviselőjeként többször előfordul neve különböző városi iratokban.

31 Johannes Galert 1475 óta Selmecbányái prédikátorként, illetve plébánosként említik a források.

32 A főoltár építésére tett adományának összege nem ismert, a templom felszentelése alkalmával azonban 10 évre bérbe adott több malmának jövedelmét engedte át a plébánia javára. A 15. század második felében építették Selmecbányán, a völgy csaknem legalacsonyabb pontján az ispotály Szent Erzsébet tiszeteletére szentelt kápolnáját.

33 1475-ből tudunk pl. Sigmund Korndel városi polgár 400 forint értékű adományáról, melyet örökös misemondás céljából tett az ispotály Szent Erzsébet-oltára javára.

34 Gilg Korndel selmeci kamaragróf 1477-ben a domonkosok Szent Miklós-kolostora számára tett adományt. A templom 1442-ben leégett, a 400 magyar forinttal Korndel az újjáépítés költségeihez, illetve a kolostor egyéb kiadásaihoz kívánt hozzájárulni. A Mindenszentek-oltárnak pedig, ahol lelki üdvéért naponta misét mondatott, két aranyozott ezüst keresztet juttatott.

35 Jelentős adományról tudunk az óvár Szent Mihály arkangyal-kápolnája esetében is. Egy selmeci polgár, Niclas Zygenpacher pl. a Gilg Korndeltól 1478-ban 700 forintért vásárolt malma és sörfőzdéje jövedelmét, újonnan vásárolt városi házát kerttel együtt adományozta a temetőkápolna javára, annak oltárát terítőkkel, kelyhekkel, misekönyvvel és egy képpel (Tafel) ajándékozta meg.

35 A 15. század második felének egyik legjelentősebb építkezése Selmecbányán az óvár Mária-temploma, a tulajdonképpeni plébániatemplom átépítése, illetve bővítése volt. A városi számadáskönyvek tetőfedőknek, illetve ácsoknak való sorozatos kifizetésekről tanúskodnak, és a tehetős polgárok is támogatták adományaikkal a munkát. 1492-ben Gilg Keusch városi polgár végrendeletében 70 forintot adományozott a plébániatemplom építésére. Ugyanezen végrendeletben könyveit, „die Tafeln Passionis Christi, all Schnitzwerk und Bild", három ércmalmát, valamint felesége halála után az ő ingóságait, gyűrűket, öveket, ezüst kelyheket, ruhákat, tálakat és gyertyákat, valamint házát és bányarészét a Szent Jeromos-kápolna javára hagyta, amely ezen malmok jövedelmének kamataiból már addig is évente 21 forint 67 dénár jövedelemmel rendelkezett. 1493-ban becslések szerint összesen 710 forint 43 dénárt hagyott ugyanezen kápolna javára.

37 1502. szeptember 29-én kelt végrendeletében Gaspar Hodritzer házát ajándékozta a Mária-templomnak. A házat a templom nevében Galer vette át. Ugyancsak ő 60 forintot helyezett el a Selmecbányái városi tanácsnál Róbert óbudai aranyműves Dorottya nevű lánya nevében azzal a megkötéssel, hogy Dorottya halála után a pénzt a Mária-templomnak kell átadni.

38 A Mária-templom építése több évtizeden át húzódott. A templom 1506-ban felállított új főoltárával, M S mester művével mindeddig egyetlen, részben közzétett dokumentum hozható összefüggésbe: az 1506-ban, az oltár Krisztus feltámadását ábrázoló jelenetén megadott évben, az alpítókként megnevezett „Leonhardus Heynitzky" és „Dorothea filia Andreáé Duschlin conjunx" számára kiadott búcsúengedély.

39 A megnevezett személyek a feldolgozott városi iratokban nem fordulnak elő,

40 feltehető tehát, hogy nem voltak Selmecbánya polgárai. M S mester oltárának donátorait és megrendelőit ezért valószínűleg a Selmecbányái polgárság körén kívül kell keresnünk. Az oltár rendkívül gazdag kivitele gondoljunk csak a nagy méretű táblák domborműves oldalainak és a külső, az oltár hétköznapi, becsukott állapotában látható festett képeinek szokatlan, nagy aranyozott felületeire -, a nagy méret gazdag mecénást sejtet. Az ismert festmények sokrétű, árnyalt jelentés- és utalásrendszere pedig tudós megrendelőre enged következtetni. Az oltár tehát nemcsak kvalitásával emelkedik ki Selmecbánya és a bányavárosi művészet mindössze néhány fennmaradt emléke, illetve töredéke alapján rekonstruálható művészeti terméséből, hanem ké-