Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)
TANULMÁNYOK / ESSAYS - VÉGH JÁNOS: A Selmecbányai Szent Katalin-templom szobrai a szakirodalom tükrében
Budapest, Magyar Országos Levéltár, Magyar Kamara Archívuma, E 152, Acta Jesuitica, 59. doboz, fol. 40 R . Említést tesz róla KATONA 1976,332., 338/61. Hálásan köszönöm Mikó Árpádnak ezzel kapcsolatos segítségét. HENSZLMANN L: „Jelentés a bányavárosokba tett régészeti kirándulásról. I. Selmec-Bánya." in: Archaeologiai Közlemények 5 (1865), 149-150.; HENSZLMANN, E.: „Die mittelalterliche Baukunst in Ungarn VI. Kremnitz, Schemnitz, Neusohl." in: Oesterreichische Revue 4 (1866:9), 121., 124. DIVALD 1910, 57-58. A szöveget és a képeket - egyébként a szárnyasoltároknak szentelt egész sorozatot - ismét megjelentette különnyomat formájában: Magyarország csúcsíveskori szárnyasoltárai. (Művészettörténelmi Tanulmányok 2.) Budapest 1911, 31. DIVALD K.: „Stósz-tanulmánvok." in: Budapesti Szemle 3. folyam 157. kötet (1914), 422-423. DIVALD K.: „Felsőmagyarországi gótikus szárnyasoltárokról." in: Az Országos Magyar Szépművészeti Múzeum Évkönyvei III. (19211923) Budapest 1924, 28-30.; DIVALD K.: Magyarország műemlékei. Budapest 1927,149. Csak elismerő említést tesz róluk egy cikkében, DIVALD K.: „A bányavárosok művészete." in: MM 1 (1925), 255. Ennek szövegét újra leközölte egy gyűjteményes kötetében, DIVALD K: Felvidéki séták. Budapest 1925,172-173. WAGNER, V: Dejiny vytvarného umenia na Slovensku. Trnava 1930, 85.; HOFMAN, }.: Staré uméní na Slovensku. Praha 1930, 41-42. GENTHON L: „Régi magyar faszobrok." in: A Műgyűjtő?) (1929), 275. GENTHON 1931, 122-132. Minimális változtatásoktól eltekintve ugyanezt a szöveget megjelentette németül is, GENTHON, S.: „Meister M.S." in: Ungarische Jahrbücher XII. Berlin-Leipzig 1932, 22-28. Gondolatait megírta egy lexikonban is: Művészeti Lexikon. Szerk. ÉBER L. Budapest 1935, II, 151. Minden bizonnyal az általa közzétett eredményekből dolgozott egy másik lexikon névtelen szerzője: Allgemeines Lexikon der bildenden Künstler. Begr. von THIEME, U.-BECKER, F. Bd. XXXVII.: Meister mit Notnamen und Monogrammisten. Leipzig 1950, 435. GENTHON 1932,100-113. Y. E. [YBL E.]: „A régi magyar festőművészet. Genthon István könyve." (könyvismertetés) in: Budapesti Hírlap 52 (1932. március 27.), 19. Vystava staré uméní na Slovensku. Praha 1937, 44., c. 250. a-b. SOUREK, K: Die Kunst in der Slowakei. Eine Sammlung von Dokumenten. Praha 1939, 61., Abb. 464-466. Egy erről szóló ismertetés megelégszik azzal, hogy a Stoß-hatast hangsúlyozza a Selmecbányái szobrok esetében. CIEKLINSKY, Z.: „Wystava »Sztuka na Slowanczyznie« w Pradze." in: Biuletyn Historii Sztuki i Kultun 5 (1937), 294. PÉTER A.: A magyar művészet története. I—II. Budapest 1930, I, 157-158.; PÉTER A.: „Genthon István: A régi magyar festőművészet..." (könyvismertetés) in: MM 8 (1932), 321-322. HEKLER A.: A magyar művészet története. Budapest 1934, 91.; HEKLER, A.: Ungarische Kunstgeschichte. Berlin 1937, 68. KAMPIS A.: A középkori faszobrászat Magyarországon. Budapest 1940, 135-137. A későbbiekben tudományos igényességgel nem, de népszerű összefoglalásaiban többször említette e szobrokat, ettől kezdve mindig M. S. mester műveiként. KAMPIS A.: „A képzőművészetek története." in: A kultúra világa. Budapest 1963, 609., továbbá az itt olvasható szöveg magyar vonatkozásainak a Corvina Kiadónál szinte szó szerint megjelent német, angol és francia változatában. Minimális változtatással jelent meg KAMPIS A.: A magyar művészet a XIX. századig. Budapest 1968, 62. MÜLLER, C. TH.: „Forschungsberichte - Zur Kunstgeschichte der Karpathenländer." in: Zeitschrift für Kunstgeschichte 8 (1939), 85.; FREY, D.: „Altdeutsche Kunst aus Krakau und aus dem Karpathenland. Deutsche Forschung im Osten." in: Mitteilungen des Instituts für Deutsche Ostarbeit 2 (1942), 176.; BARTHEL, G.: Die Ausstrahlungen der Kunst des Veit Stoß im Osten. München 1944, 49-50., 63^ 16 GEREVICH L.: A felvidéki szobrászat stílusfejlődése. (Bővített különnyomat a Szépművészet 1941. és 1942. évi számaiból.) Budapest 1943,17. Ugyanezt írja egy 1956 és 1970 között négy kiadást is megért összefoglalásában, bár itt a képek és a szobrok összefüggését csak „lehetségesnek" nevezi. GEREVICH L.: „A gótika korának művészete" in: A magyarországi művészet története. III. Főszerk. FÜLEP L., szerk. DERCSÉNYI D.-ZADOR A. Budapest 1970 4 ,1,171-172. 17 WAGNER, V: Vyvin vytvarného umenia na Slovensku. Bratislava 1948, 42. Néhány évvel későbbi cikkében csak az „1506-os oltár"-hoz tartozást és az idealizáló stílusjegyeket említi. WAGNER, V: „Umenie neskorej gotiky a ranej renesancie na Slovensku." in: Pamiatky a múzeá 3 (1954), 154. 18 Súpis pamiatok na Slovensku. I. Red. GÜNTHEROVÁ, A. Bratislava 1967, 74.; Hnutel'né pamiatky stredoslovenského kraja v státnych zoznamoch. Red. BALASA, G. Banská Bystrica 1972, 390.; CELKOVÁ, M.: „Staré umenie v zbierkach SNM - Banského múzea." in: Vlastivedny Casopis 10 (1991:1), 14. 19 Dvanást' storocí vytvarného umenia na Slovensku. Komisár vystavy VACULÍK, K. Slovenská národná galéria, Bratislava 1966, c. 31., 10., 135.; Gotické umenie Slovenská. Slovenská národná galéria, Zvolensky zámok 1975, c. 76. Az utóbbi nézethez hasonlóan vélekedik, a festő és szobrász munkatársi kapcsolatát szögezi le LICHNER, J.: Kunstdenkmäler in der Tschechoslowakei - Slowakei. Ein Bildhandbuch. Leipzig 1979, 358., továbbá a festő és a szobrász kapcsolatát meg sem említő SÁSKY, L.: „Pamiatky Banskej Stiavnice." in: Pamiatky a múzeá 6 (1957), 14. A művész személyére ki nem térő kiállítási katalógus is van: Part ancien en Tchécoslovaquie. Musée des Arts Décoratifs, Paris 1957, Nr. 262. 20 BALOGH, J.: „Lorigine du style des sculptures en bois médiévales de la Hongrie médiévale." in: AHA 4 (1957), 234. 21 BOSKOVITS M.: „On the Trail of an Old Hungarian Master." in: The New Hungarian Quarterly No. 6., 3 (1962), 97., 105. 22 MOJZER 1965/a, 5.; MOJZER 1976, 7. Mojzer, M.: „Vir clarissimi ingenii Joannes de Glogovia maiori..." in: Seminaria Niedzickie Niedzica Seminars III. Krakow 1988, 70, 73-74. A szobrokat Mojzer korábban élőszóban az 1490-es évek második felére keltezte, közli EISLER J.: „A besztercebányai Borbála-oltár keletkezésének kérdéséhez." in: Építés-Epítészettudomány 5 (1973), 401/23. 23 RADOCSAY D.: „Adatok a régi magvarországi táblaképfestészet történetéhez." in: MÉ 4 (1955), 49-51.; RADOCSAY 1967, 118119., 209. Egy ezzel a könyvvel kapcsolatos recenzió túlzottnak tartja a reneszánsz jelenlétének kiemelését. VÉGH J.: „Radocsay Dénes: A középkori Magyarország faszobrai. Budapest 1967." (könyvismertetés) in: AHA 18 (1972), 312. A könyv kéziratával kapcsolatban - mely a szerző nagydoktori disszertációja volt - nyert megállapítást, hogy Szent Katalin lába alatt Maxentius császár feje látható. VAYER L.: „Opponensi vélemény... " in: MÉ 13 (1964), 301. Lásd még: GALAVICS G.: Kössünk kardot az pogány ellen. Török háborúk és képzőművészet. Budapest 1986, 11., 4. kép. 24 HOMOLKA, J.: „K nëkterym otázkám stfedoevropské plastiky 15. století. Na okráj kníhy Th. Müllera Sculpture in the Netherlands, Germany, France, Spain 1400-1500, Pelican History of Art 1966 a D. Radocsay: A középkori Magyarország faszobrai, Budapest 1967." in: Uméní 17 (1969), 544-555.; HOMOLKA, J.: Gotická plastika na Slovensku. Bratislava 1972, 73-76., 395. 2D EISLER J.: i.m. (22. j.), 399^01.; EISLER, J.: „Forráskritika, stíluskritika. Adatok és megfigyelések az 1480 és 1520 közötti évtizedekből a besztercebányai művészettörténet vázlatához." in: Művészettörténeti tanulmányok Mojzer Miklós hatvanadik születésnapjára. A Magyar Nemzeti Galéria Evkönyve. Budapest 1991,116. 26 MAROSI E.: „A későgótika a 15. század végén és a 16. században - Oltárművészet 1500 körül." in: A művészet története Magyarországon. Szerk. ARADI N. Budapest 1983,143.
