Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)

TANULMÁNYOK / ESSAYS - TÖRÖK GYÖNGYI: M S mester virágábrázolásai és a középkori műhelygyakorlat

bekarcolták, utalás lehet arra, hogy a tábla alapozását egy előkészítő mester végezhette. Ez a vonal egyúttal részletekbe menő pontossággal megadott tájkontúr, amely egy papírra készült előrajz nyomán úgy jöhetett létre, hogy azt a táblára nyomták.

19 Ugyancsak bekarcolták a domborművek kontúrjait a Keresztvitel és a Kálvária festményeinek hátán is; ez esetben azért, hogy a domborművek mögött ne aranyozzanak fölöslegesen. A kontúrokból elég nagy valószínűséggel arra lehet következtetni, hogy nem jelenetes domborművekről volt szó, hanem két-két figura elhelyezéséről. A domborműveket előkészítő rajz (Werkzeichnung) némi nyoma is észlelhető.

20 Az említett két passió-táblán, akárcsak a Vizitáció egykori belső oldalán legyalult csapok láthatók, melyek egykor a domborműveket rögzítették. Mivel a festményoldalon a festékréteg az alapozással együtt károsodás nélkül fedi a beékelt csapokat, bizonyítható, hogy az alapozási munkák megkezdése előtt a keret és reliefek már elkészültek, tehát a festő a szárnyakat a domborművekkel együtt kapta meg. Kérdés, hogy M S mester a domborművek festését is elvégezte-e, vagy ezt a munkát egy szoborfestőre (Fassmaler) bízta. A restaurálás kapcsán tett megfigyelések azt mindenesetre egyértelműen alátámasztják, hogy M S mester egy nagyobb műhely vezetője volt. 10. Rajz a leibici Szent Anna-oltáron. Budapest, Magyar Nemzeti Galéria Drawing on the St. Anne-altarpiece from Leibic. Budapest, Hungarian National Gallery JEGYZETEK 1 A Feltámadás-jelenet szarkofágján található 1506-os évszám hitelességét a legutóbbi vizsgálatok újra megerősítették. BÜCHNER, E.: „Der ältere Breu als Maler." in: Beiträge zur Geschichte der deutschen Kunst. Bd. II. Augsburger Kunst der Spätgotik und Renaissance. Hrsg. BUCHNER, E.-FEUCHTMAYR, K. Augsburg 1928, 272-383 (231-232, 234. kép); RUHMER, E.: Cranach. Köln 1963, 7.; LÖCHER, K.: „Berichte: St. Florian. Die Kunst der Donauschule (Malerei)." in: Pantheon 23 (1965) 344.; LÜBBEKE, L: „Der Meister der Crispinuslegende - der Maler einer thüringischen Altarwerkstatt." in: Zeitschrift des deutschen Vereins für Kunstwissenschaft 38 (1984), 45. 2 Meisterwerke massenhaft. Die Bildhauerwerkstatt des Nikolaus Weckmann und die Malerei in Ulm um 1500. Stuttgart 1993. (További irodalommal) 3 URBACH 1964, 69-123, 299-320. 4 BEHLING, L.: Die Pflanze in der mittelalterlichen Tafelmalerei. Weimar 1957.; JENNI, U.: „Vorstufen zu Dürers Tier- und Pflanzenstudien. Naturerfahrung aus bildnerischen Vorlagen und eigener Anschauung." in: Jahrbuch der Kunsthistorischen Sammlungen in Wien. 82/83 (1986-87) 23-33. 5 Der hübsche Martin. Kupferstiche und Zeichnungen von Martin Schongauer (ca. 1450-1491). Unterlinden Museum Colmar 1991, 66.; Le beau Martin. Etudes et mises point. Actes du colloque organisé par le musée d'Unterlinden a Colmar 1991. Strasbourg 1994, 80. Ugyancsak természettudományos megfigyelésekre támaszkodnak azok a virágábrázolások is, amelyek a kódexek lapszéli díszítésében elszórva („Streumusterbordür") a Gent-Brügge-i könyvfestészetben az 1480-as évek elejétől kimutathatók. Ezek legszebb magyarországi megfelelői az 1510-es és 1520-as években a címeresleveleken tűnnek fel. Vö.: Kanizsai Dorottya