Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)

TANULMÁNYOK / ESSAYS - TÖRÖK GYÖNGYI: M S mester virágábrázolásai és a középkori műhelygyakorlat

A virág botanikai azonossága a düreri tanulmány pontos „növényportréjával" valószínűnek látszik, annak ellenére, hogy M S mester kevésbé részletező és kompozicionális okokból csak egyetlen, arányaiban a szárhoz képest jóval nagyobb és nyitottabb virágkehellyel akarta megteremteni a kép bal oldali „sarokpillérét". A Dürer-akvarellen látható nőszirom, melyet sokáig „Iris germanica"-ként határoztak meg, később az „Iris trojana" besorolást kapta.

11 Amennyiben ez a megfigyelés helytálló, úgy azt is tudni lehet, hogy az ábrázolt virág csak a késő 19. században került Közép-Európába, és 1500 körül valószínűleg csak Velencében volt látható. Már Winkler felvetette, hogy Dürer az ösztönzést, hogy a virágot természetes nagyságban adja vissza, Jacopo Bellini vázlatkönyvéből merítette. O az akvarellt Dürer első velencei tartózkodásával hozta kapcsolatba, s az szerinte ezen az úton, vagy nem sokkal ezután, 1496-ban készült.

12 Ennek kapcsán Jenni - Pacht alapvető tanulmányából kiindulva - arra figyelmeztetett, hogy a röviddel Jacopo Bellini előtt készült herbáriumok arról tanúskodnak, hogy Velencében és Padovában a növény-ábrázolások hagyománya soha nem szűnt meg és nem veszített jelentőségéből.

13 Panofsky elismerte ugyan a Bellini-féle közvetítés valószínűségét, mégis joggal gondolkozott el azon, vajon nem lehetséges-e, hogy Dürer első velencei tartózkodása idején, amikor Bellinit megismerte, ennek a botanikus ritkaságnak egy példányát ajándékba kapta. A szoros kereskedelmi kapcsolatok miatt az is elképzelhető, hogy egy ilyen ritka növény Dürertől függetlenül is megtalálta az útját Északra.

14 Az akvarell datálásában ezek a megfigyelések éppúgy közrejátszottak, mint a téma egyéb Dürer-művekhez való viszonya is. Míg Schongauer pünkösdirózsa-tanulmánya az apró részletek megragadásában vált fontos építőkövévé a colmari Madonnának, majd Dürer rajzának, a Brémában őrzött nőszirom-akvarell a Dürer-műhely alkotásának tartott Madonna-festményen (London, National Gallery) a maga teljességében került 1503 körül felhasználásra.

15 A közvetlenül az ülő Madonna mögött, a kép bal oldalán elhelyezett virág fontos részévé vált a festménynek. M S mester nem ezt a kompozíciós felhasználási módot követte, hanem megmaradt a régebbi - németalföldi hagyományú -, előtérben történő elhelyezésnél, és ezen belül adott kiemelt hangsúlyt a virágoknak a méretek és a természethűség tekintetében. Schongauer és Dürer bizonyítottan akvarell-természettanulmányokkal készítették elő festményeiket. Ennek a munkafolyamatnak az alapján joggal feltételezhetjük, hogy M S mester is hasonló módon járt el. Az M S mester képein, illetve oeuvre-jén belül megfigyelhető kvalitásbeli eltérések, valamint a kivitelezés gondosságában - és főként a Vizitáció és a passiójelenetek alárajzolásai között - megmutatkozó különbségek a kor műhelygyakorlatából is adódhatnak. Anélkül, hogy állást kívánnánk foglalni abban a kérdésben, hogy M S mester összes ismert festménye egy oltárhoz tartozott-e eredetileg, az már a nyilván összetartozó négy passiójelenet mérete alapján is megállapítható, hogy igen nagy valószínűséggel egy főoltár táblaképei voltak. A felvidéki, közelebbről a bányavárosi művészetben a plébániatemplomok mellékoltárainak festményei átlagosan kisebb méretűek. A plébániatemplomok főoltárait a város tanácsa és polgárai együttes erőből állíttatják, a megrendelő tehát egy városi közösség - így van ez Kassán és Lőcsén is -, ez azonban nem zárja ki, hogy egy helyi egyházi, esetleg világi személynek ne lehetett volna az alapításban fontos tanácsadó szerepe. Az oltár szobrainak és a nyitott szárnyak ünnepi oldalainak feltétlenül a templom patrocíniumához kellett kapcsolódniuk. A pontos megállapodást szerződésben rögzítették, ezzel együtt a kivitelezést illetően az oltár terve (Riss, Visierung) volt a legfontosabb, amelyet ebben az esetben minden bizonnyal maga M S mester készített. Ez leggyakrabban tollrajz volt, mely pontos tá7. Ecsetrajz térdelő női figura lefejezésének jelenetével M S mester Feltámadás-képének hátoldalán Brush sketch with kneeling female figure with her executioner on the reverse of the Resurrection by Master M S