Mikó Árpád szerk.: "Magnificat anima mea Dominum" M S Mester vizitáció-képe és egykori selmecbányai főoltára (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1997/1)
TANULMÁNYOK / ESSAYS - TÖRÖK GYÖNGYI: M S mester virágábrázolásai és a középkori műhelygyakorlat
2. Martin Schongauer: Pünkösdirózsák. Akvarell és fedőfesték, 1472 körül. Magángyűjtemény Martin Schongauer: Study of peonies. Water-colour and body-colour, c. 1472. Private collection nyitja, hogy M S mester festménye nem vezethető viszsza közvetlenül a Schongauer-tanulmányra. Az összevetésből kiderül, hogy M S mester festményét hasonló felfogású természeti stúdiumoknak kellett megelőzniük, amelyek nyilvánvalóan hasznosították a korábbi ábrázolások tapasztalatait. Arra, hogy éppen ez az akvarell miként került felhasználásra nemcsak Schongauer, hanem Dürer oeuvre-jében is, egyértelmű stiláris bizonyítékok vannak. Fritz Koreny pontos elemzése kimutatta, hogy az akvarell előtanulmány Schongauer 1473-ban festett „Madonna a rózsalugasban" című festményéhez (Colmar). A bal odalon megcsonkított colmari festményen csak töredékében látható a rózsabokor, de egy Bostonban őrzött másolat alapján a teljes, eredeti megoldást is ismerjük. 7 A bokor dús leveleinek ábrázolása - a nézővel szembeforduló, a leveleket mintegy felülnézetben bemutató visszaadása - jól összehasonlítható M S mester képével, ugyanakkor azonban szembeötlik a különbség is: a levelek megoldása M S mesternél sokkal sematikusabb és térbeli elhelyezésük is kevésbé megoldott. Amikor Albrecht Dürer 1491-ben elzarándokolt Colmarba Martin Schongauerhez, őt magát már nem találta életben, de fivéreitől rajzokat szerzett meg. Jó néhányon saját kezű feljegyzései is megtalálhatók, és a fenti pünkösdirózsa-tanulmány is ezek között volt. Ennek a legfőbb bizonyítéka Dürernek a bécsi Albertinában őrzött, „Madonna mit den vielen Tieren" címen ismert rajza - 1503 körül készült előtanulmány egyik Madonnaképéhez -, mely a harminc évvel korábban készült Schongauer-akvarell pontos ismeretéről tanúskodik. Dürer a nagy előd „természettudományos" tapasztalatát mint a még mindig legmodernebbet hasznosította. 8 A fenti kutatások alapján megdőlni látszik az az eddig általánosan elfogadott vélekedés, hogy az első valódi természettanulmányok kizárólag Dürer nevéhez fűződnek, és 1500 körűire keltezhetők. Schongauer pünkösdirózsa-tanulmánya több mint egy emberöltővel Dürer
