Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)

TANULMÁNYOK / BEITRÄGE - BOROS Judit-SZABÓ László: Munkácsy Mihály hazai ünneplése, temetése és hagyatéka

MUNKÁCSY MIHÁLY HAGYATÉKA A Pesti Hírlap tudósítója még a temetés előtt interjút készített a festő özvegyével. Arra a kérdésre, hogy maradt-e a mester utolsó műveiből relikvia vagy rajz, Munkácsyné azt a választ adta, hogy az Ecce Homo után már csak krétarajz maradt, az is befejezetlen. „De azért csodás isteni akaratból igen becses ereklyém van tőle, melyet a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozok. Megvan az utolsó palettája, azon festékesen, ahogy használta. Elhatároztam, hogy ezt a palettát, a festékes szekrényét és ecsetjét, még mostani időzésem alatt a Nemzeti Múzeumnak adom megőrzés végett. Kolpachi kastélyomban szobája és műterme azon állapotban marad, amint azt utoljára hagyta. Nagyon kedves előttem minden tárgy, ami szegény Miskára emlékeztet, de azért legyenek nyugodtak, a relikviák soha nem jutnak idegen kézre. Halálom után minden ereklyémet, ami Miskára vonatkozik, a Magyar Nemzeti Múzeum kapja meg."

5 A gyászszertartást követően, május 11 -én, pénteken délelőtt Telepy Károly meglátogatta az özvegyet. Ekkor ismét szó esett a festő hagyatékáról. Az özvegy a temetésre való emlékezésre csak a gyászszalagokat kívánta magával vinni. Azt tervezte, hogy colpachi kastélyában a műteremből Munkácsy-múzeumot alakít ki, s a koszorúszalagokat a többi relikviával együtt ott helyezi el. Ekkor tett Munkácsyné ismételten ígéretet arra, hogy az emlékszoba anyagát a Nemzeti Múzeumra hagyományozza. Wlassics Gyula kultuszminiszternek pedig arra tett ígéretet, hogy az Ecce Homo nagy vázlatát a nemzetnek adományozza.

6 Munkácsyné több relikviát hozott magával a temetésre, melyek a gyászszertartás során szerepet kaptak. Egyetlen, de a legfontosabb ereklye, Munkácsy utolsó palettája Magyarországon maradt és a Nemzeti Múzeum képtára őrizte meg.

7 A relikviák végül Munkácsy Mihályné halála után unokahúga, Cécile von Barnewitz jóvoltából kerültek haza. A hagyaték sorsáról többen is írtak, azonban számos pontatlansággal.

8 A Magyar Nemzeti Múzeum leltárkönyvei és irattári anyaga alapján nemcsak a hagyaték összetétele, hanem sorsa is rekonstruálható.

9 Bizonyosan annyi tudható, hogy az özvegy halála után, az első világháború idején Barnewitzné küldte haza az emlékanyagot. Azonban a háborús viszonyok, a proletárdiktatúra, majd az ezt követő átszervezések és személycserék okán a küldeményről jószerivel megfeledkeztek. A Múzeumok és Könyvtárak Országos Főfelügyelősége megszűntével az intézmény anyaga, irattára, bútorai stb. a Vallásos Közoktatásügyi Minisztériumba került. 1930 áprilisában e holmik között egy ládát találtak, amely a „Munkácsy-láda" nevet viselte, s amely a relikviák egy részét tartalmazta. A helyszínen felvett jegyzőkönyv nyolc tételt, összesen kilencvennyolc darab tárgyat írt le. A minisztérium a ládát átadta a Nemzeti Múzeum Történeti Osztályának. A relikviákat 1930. április 12-én Genthon István a 75. számon bevezette a leltárkönyvbe. A huszonnégy tétel között találjuk Munkácsy festőasztalát, a jobb kezéről készített gipszöntvényt, továbbá hetvenhárom darab fényképet. Az anyag a festő használati tárgyait (kefék, kesztyű, cipőkanál stb.) és festőeszközeit (paletta, palettakés, körzők, vonalzó stb.) tartalmazta. A leltárkönyvi bejegyzés szerint az anyag Barnewitz Cecília ajándéka. Az irattári anyag között található egy kézzel írt, datálatlan feljegyzés arról, hogy egy másik láda is előkerült a múzeum lapidáriumából. Ebben volt Munkácsy díszruhája, száznál több koszorúszalag, parasztruhák, arany- és bronzérmek, oklevelek, két darab ezüst babérkoszorú, fényképek és vázlatok. A feljegyzés szövegéből arra lehet következtetni, hogy ez a láda is 1 930 első felében került elő, miután Barnewitzné érdeklődött Békéscsabán a relikviák hollétéről. A megkerült tárgyak egyikénmásikán még megvolt a vignetta Barnewitzné írásával ráírva, hogy a Magyar Nemzeti Múzeumnak.

10 Mindkét láda anyagát bevezették a Magyar Nemzeti Múzeum ereklye-leltárkönyvébe. A lapidáriumból előkerült relikviákat Munkácsy Mihályné hagyatékaként, 171/E-290/E leltári számon, míg a Kultuszminisztériumból átküldött láda anyagát Barnewitz Cecília ajándékaként, 291/E-315/E leltári számon jegyezték be.

11 A relikviákat a festő halálának 30. évfordulója alkalmából a múzeum Munkácsy-termében ideiglenes kiállításon bemutatták. 1930-ban a Munkácsy-hagyatékot teljes egészében a Nemzeti Múzeumban őrizték. További sorsáról Hóman Bálintnak, a Nemzeti Múzeum főigazgatójának Barnewitznéhoz írt levele szolgál támpontul. A főigazgató Barnewitzné beleegyezését kérte ahhoz, hogy a Nemzeti Múzeum határozhassa meg, mely tárgyak kerüljenek Békéscsabára és melyek maradjanak a múzeumban, mivel az ideiglenes kiállítás lebontása után, a Munkácsy-relikviák egy részét más hírességek tárgyaival együtt a múzeum állandó kiállításon szándékozik bemutatni. így Békéscsabának inkább a festő mindennapi életével kapcsolatos tárgyakat adták volna át. A relikviák tényleges elosztásának kezdetét Varjú Elemérnek, a Nemzeti Múzeum Történeti Osztálya vezetőjének és Dr. Korniss Gézának, Békéscsaba múzeumi bizottsága elnökének személyes találkozása jelentette 1931. május 5-én. Ekkor született megállapodás arról, hogy a Barnewitzné által Békéscsabának szánt relikviákon felül a Nemzeti Múzeum további darabokat is átad a Munkácsy-hagyatékból. 1931. június 3-án, a Nemzeti Múzeum Történeti Osztálya szaktanácsának ülésén határozat született arról, hogy a Munkácsy-hagyatékból tíz darabot töröljenek a leltárból és azokat adják át a Békéscsabai Múzeumnak, további harminckét darabot pedig letétként engedjenek át a nevezett múzeumnak. A leltárból törölt tíz tétel Barnewitzné ajándékából került ki, továbbá közte volt Munkácsyné hagyatékából a Munkács város által adományozott ezüst babérkoszorú, egy ezüst serleg és egy üvegedény. A letétként átengedett anyagban oklevelek, személyes használati tárgyak, ruhák, paraszti öltözékek, néhány festőeszköz és százhat darab koszorúszalag volt. A letéti anyagot 1931. október 22-én vette át Dr. Korniss Géza Békéscsabán. A Békéscsabai Múzeum tulajdonába átmenő tárgyakat pedig 1931. november 17-én vette át a múzeumi bizottság elnöke. Ebben az anyagban további hat fénykép is szerepelt a Nemzeti Múzeum letétjeként.

12 A Nemzeti Múzeumban maradt Munkácsy-relikviák 1941-ben kerültek át a Szépművészeti Múzeumba. Csánky Dénes főigazgató 1941. július 14-én kelt, Dr. gróf Zichy Istvánhoz, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Múzeuma főigazgatójához írott levelében kéri a Munkácsy-hagyatékban őrzött azon fényképeket, melyeket előtanulmányként használt a festő. A kérést