Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)

TANULMÁNYOK / BEITRÄGE - SINKÓ Katalin: A művészi siker anatómiája 1840-1900

53 A Pesti Műegylet alapszabályai. In: A PestiMűegylet Évkönyve 1853-ra, Pest 1854, 3. Az alapszabályokat 1842 augusztus 30-án hagyta jóvá a Helytartótanács. 54 Az alapszabály szerint a Társulat megvásárolja a művészek minden el nem adott művét, majd félévenként kisorsolja azokat. Ez természetesen igen megnehezítette a Társulat anyagi megerősödését. A tagok száma alig érte el a százat. Harsányi Pál elnök 1863 évi jelentéséből kiderül, hogy a sorsolásokra 10 % adót vetett ki a kormány, melynek felét a közművelődési célra tekintettel elengedte. A Magyar Képzőművészeti Társulat Évkönyve 1863. Pest 1864, 13-14. m

V. U. 1863, 403; Szmrecsányi 1911, 102; Pipics 1928, 116; Gergely 1979, 283-307. 56 Felszólítás egy nemzeti szoborcsarnok ügyében. Életképek 1846 július 11.11. félév 2. sz. 39. 57 Henszlmann 1990, 91. Henszlmann múltszemléletéről, s ezen belül a versengő fejlődésről, illetve a nemzetek életkorára vonatkozó nézeteiről lásd Széphelyi F. György 1989, 92-99. 58 Henszlmann 1990, 92. 59 Henszlmann 1990, 88-89. 60 A korai múzeumegyesületek áttekintését lásd: Langenstein 1983, 44-47. 61 Vladimir Novotny: Hundert Jahre Kunstverein für Böhmen. Prag 1935; Verein zur Beförderung der bildenden Künste. Rechenschafts-Bericht über die Geschäftsführung des leitenden Ausschusses. Wien 1852. ^Pesti Divatlap 1844.(1

1.) 125: „A Pesti Műegylet művészeinek legnagyobb része idegen, a bennszülött versenyzők száma alig megy tízre, ezek közül csak három vagy négy beszéli anyanyelvünket". - Továbbá: Petrichevich Horváth Lázár: Festészeti csarnok. In: Honművész 1843, 83. A későbbi irodalom főképpen Frankenburg Adolf emlékiratainak adott hitelt: Emlékiratok. Pest 1868, III. 58-59; A magyartalanság vádja aztán tovább hagyományozódott Szana Tamás művein keresztül (Szana 1890a, 23-52) Bayer Józsefhez, aki úgy véli, mivel az egyesület a sorsolás eredményeit a Pesther Tageblattban közölte, „e ténnyel már kezdetben elárulta, hogy milyen mértékben óhajt magyar művészeti egyesületként szerepelni" Vö. Bayer 1916, 250; Bayer 1904, III. 170. E vélekedést hagyományozta tovább Szmrecsányi 1911, 155; Lyka 1981

3 (1922) 88-89; újabban Szvoboda 1980, 281-282; Gergely 1979, 283. 63 Már 1845-ben döntés született, hogy a befolyt összegek egy negyedét magyar honos művészek alkotásaira fordítják. „Honi művészeképp tekintendőnek határoztattak mindazok, kik a hazában születtek, habár rendes lakásuk helyét máshová tették is; és azok is, kik itt telepedvén meg tíz évi e honban tartózkodás által meghonosultak". A Pesti Műegylet Évkönyve 1853-ra, Pest 1854, 36. ^A Magyarországi Műegylet Évkönyve 1863-ra, 1864, 1. 65 Trefort ugyan maga eleinte csatlakozott a védegylethez, ám eredményeit nem becsülte sokra s akár a többi centralista, ő is a magyar-osztrák vámszövetség eszméjét pártolta. Vö. Mann 1982, 37. 66 Pesti művészeti egyesület. In: Athenaeum 1840, 638. 87 Hormayr a nemzeti irodalom és festészet témáinak felkutatásával és közzétételével vált a Habsburg tartományokban és Magyarországon is közismertté. Vö. Kunczer 1929. Hannoveri letelepedése száműzetésnek fogható fel. 88 Langenstein 1983, 131-134. 69 Ilyen kartell-szerű egyesülés volt az 1825-ben alakult Verein der Kunstfreunde im preussischen Staate (Berlin); a Drezdában megalakult Sächsische Kunstverein; az 1837-ben Karlsruhe központtal működő Rheinische Kunstverein; sa Passavant szorgalmazására 1828-ban Nürnbergben megalakult Allgemeine Deutsche Kunstverein. A délnémet műegyletek is kartellbe tömörültek. Vö. Langenstein 1983, 135-146. Kurt Eberlein: Geschichte des Kunstvereins für die Rheinlande und Westfahlen 1829-1929. Düsseldorf 1929. 70

A Pesti Műegylet Évkönyve 1854-re. Pest 1855, 100. A kapcsolatokat évente megújították. 71 Honderű 1844, 530; Jelenkor 1844,178. A szervezők: Pesten Klausz Antal; Bécsben Müller H.

F. műárus; Münchenben Friedrich Hohe. Triesztben és Prágában az ottani műegyesületek, 72 Vö. A Pesti MűvészetiEgyesület által 1840-ben kiállított művek lajstroma. Pest 1840, kat. sz. 222; Kunstwerke der Ausstellung welche der Pesther Kunst-Verein im Jahre 1843 veranstaltet hat. Pest 1843, kat. sz. 115; A Pesti Műegylet által 1845 évben a városi táncház épületében kiállított művek lajstroma. Pest 1845, kat. sz. 172; A Pesti Műegylet évkönyve 1853-ra. Pest 1854, 12. 73 Christian Ruben prágai akadémiai mester Kolumbusz felfedezi Amerikát című képének eredetije a sokszorosítás időpontjában Ervin von Nositz birtokában volt. A lap technikailag is érdekes, mert Hanfstaengl egy új, ún. galvanográfiai eljárással készítette. Ennek lényege, hogy a képet egy ezüsttel bevont rézlapra festették és galván-fürdőben mélyítették el a vonalakat. Voltaképpen átmeneti technika, mely hamarosan a fotó-sokszorosítást lehetővé tevő nedves kollódium alkalmazásához vezetett. Vö.Gebhardt 1984, 258; kat.sz. Il.3a.8. 74 Gebhardt 1984, 257. 75 Lásd a Pesti Műegylet műlapjait e katalógusban: II.2. 76 Kubinyi 1845-től a Pesti Műegylet választmányának tagja, 1852-től a Pesti Műegylet alelnöke. 77 A Nemzeti Képcsarnokot Alakító Egylet autonómiájának jogi biztosítékául az alapszabály 14. §-a úgy intézkedik, hogy „a pénztár csak az egyesület kitűzött céljaira fordíttathatik, és semmi más nemű közpénzekkel soha össze nem vegyíttethetik. Ennek kezeltetését és a felügyelési jogot az egyesület örökre fenntartja magának". Vö. Mátrai 1862, 41. 78 A szüntelen panasz, hogy a Pesti Műegylet a magyar művészektől keveset vásárol, akkor állná meg a helyét, ha a magyar és külföldi képek egyenlő arányban szerepeltek volna a kiállításokon, ám azokon többnyire a külföldiek voltak nagyobb számban a hazai festők szerényebb produkciói miatt. Keleti Károly: Műviszonyaink és a Magyarországi Műegylet. In: Köszörű 1864, I. félév június 19, 578. 79 Keleti Károly id.mű 579. 80 Keleti Károly id.mű 579. 81 A két egyesület közötti különbséget már az alakulástól hangsúlyozta a sajtó: nem múegyletnek, hanem művészegy/etnek nevezve a Képzőművészeti Társulatot. V. U. 1861, 94; ua. 1868, 45. 82 Harsányi Pál igazgató, elnök, ellenvéleménye a két művészeti társulat egyesülése tárgyában. Pesten 1867. 83 Szmrecsányi 1911, 107. 84 MTA Művészettörténeti Intézet Adattár, Levéltári gyűjtemény, MKT A-M. (Ill) 1866. 85 Szmrecsányi 1911, 105. 86 MTA Művészettörténeti Intézet Adattár, Levéltári gyűjtemény, MKT A-M. (151) 1866; 48 (1867); 2 (1869); 96 (1870). 87 „Ha a művészetekben nagyokká válni akarunk, szükséges leend, hogy először is valódi magyarokká válni tanuljunk" Az ifjú művésztől nem várhatjuk el, hogy magyar stílust teremtsen, ha szüntelen idegen példák másolásával foglalatoskodik: „Ne gondoljunk vele, ha a túlmívelt külföld bennünket nevetni fog, majd kivívjuk valahára mi is a győzedelmet, midőn sajátos nemzeti művészettel állandunk elő. Akkor a külföld tanuland tőlünk, mint most mi járunk ő hozzá iskolába, s az által hazánkba rothadt gyümölcsöt hozunk, mert nem igaz, hogy a művészetet, mint gyárokat s gépelyeket a külföldről behozhatni". Vö. Henszlmann 1990, 89. 88 A párizsi :École Imperiale et Spéciale des Beaux-Arts vonzerejének titkát az iskola által évenként buzdításul osztott nagyszámú jutalomban és pályadíjban véli Keleti fölfedezni. Az érmek nem egyszerűen pénzértéket jelentettek, hanem bizonyos „erkölcsi értékszám" felelt meg azoknak, melyek összegéből adódott az évi osztályzat. A legnagyobb állami díj, melyet egy növendék elnyerhetett, a Grand Prix de Rome (1200 frank, 4 évi itáliai ösztöndíj). Vö. Keleti 1870, 19-21. 89 Keleti 1870, 77. ^Trefort Ágoston vallás és közoktatásügyi magyar királyi ministernek ő császári apostoli királyi Felséghez 1882 évi május hó 5-én Î1422 sz.a. tett legalázatosb előterjesztése egy magyar Képzőművészeti Akadémia felállítása tárgyában. In: Jelentések és javaslatok egy országos Képzőművészeti Akadémia tárgyában Pest 1882, 11. 91 A beköltözés 1845-től folyt, az első termeket a könyvtár kivételével 1846 decemberében nyitották meg. Vö. Berlász 1981, 283-285.