Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)
KATALÓGUS / KATALOG - III. Állami műpártolás
Az előoldalon szárnyas puttó feliratot vés egy antik oszlopszékre: AD GLÓRIÁM / ARS / LONGA / VITA [BREVIS]. Az oszlopszéken kalapács, paletta, körző. A jelvényeket babérkoszorút tartó nőalak koszorúzza meg. Jelzés lent: DANIEL DUPUIS. A hátoldalon SOCIÉTÉ DES ARTISTES FRANÇAIS köriratban PEINTURE / - / SALON DE 1891 / - / ETIENNE CSOK / - / MÉDAILLE DE / 3 ME CLASSE / felirat olvasható. Ezt a tipusú érmet 1885-től adták ki. A kitüntetést Csók István kapta az Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre című festményéért. Irodalom Forrer I. (1902) 328. MNM Éremtár Itsz.: 14.C./986-6 B. G. III. 3b. 13. GEORG GEYER (?-?) és OTTÓ SCHULTZ (1848-1911) A berlini nemzetközi képzőművészeti kiállítás aranyérme 1891 Die Goldmedaille der Internationalen Kunstausstellung von Berlin 1891 arany; 35 mm; 34,90 g j. előlapon L: G. GEYER SC. j. hátlapon I.: 0. SCHULTZ R. / B. HETTER SC. Az érem előoldalán INTERNATIONALE KUNST AUSSTELLUNG BERLIN 1891 köriratban az uralkodói pár, II. Vilmos császár és Auguszta császárné egymással szembenéző profilképe látható, fölöttük a császári korona. A hátoldalon Berlin látképe előtt egy bábos korláton a művészetek múzsája ül, lába előtt paletta, körző, kalapács hever. A nőalaknak egy ruhátlan puttó balról babérkoszorút nyújt át. Az érem Bihari Sándoré volt. A művész három festménnyel szerepelt a kiállításon: 3411-es katalógus számon a Bíró előtt, 341 2. számon a Falurossza, 341 3. számon a Romániai temetés című festményeit állította ki. Ilyen kitüntetést, ún. II. osztályú aranyérmet, a 62 berlini magyar kiállító közül Biharin kívül Horovitz Lipót és Feszty Árpád nyert. Keleti Gusztáv 1892-ben részletesen leírta a berlini kiállítás díjazási elveit. Eszerint I. osztályú aranyérmet csak az nyerhetett, aki más nemzetközi kiállításokon korábban már nyert aranyérmet. Eszerint érthetetlen, hogy Berlinben miért hivatkoztak a fenti előfeltétel hiányára, ami miatt itt nem nyerhetett I. osztályú aranyérmet, hiszen Bihari az 1888-as müncheni nemzetközi kiállításon ugyanezen művéért már nyert egy aranyérmet (kat. sz. III. 3b. 11.). Irodalom Forrer II. (1904) 254; Keleti 1892. MNM Éremtár ltsz.: 15 A/1911.2 B. G. III. 3b. 14. GERL KÁROLY (1857-1907) és REISNER JÓZSEF (1859-1929) A millenniumi állami aranyérem 1896 Die Staatliche Goldmedaille der Millenniumsausstellung 1896 arany; 39 mm; 17,92 mm Az előoldalon FERENCZ JÓZSEF I • K • A • CS • ÉS M • H • S • D • O • AP • KIR • (Ferenc József Isten Kegyelméből Ausztria Császára és Magyar, Horvát, Szlavón, Dalmát országok Apostoli Királya) köriratban az uralkodó jobbra néző profilképe. A hátoldalon AZ EZREDÉVES ORSZ. KIÁLLÍTÁS / KÖRÜL SZERZETT KIVÁLÓ / ÉRDEMEK JUTALMÁUL / köriratban Magyarország angyalok tartotta nagycímere, alatta kis táblában 896-1896 felirat. A peremen: MADARÁSZ VIKTOR FESTŐMŰVÉSZNEK BUDAPEST.