Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)

KATALÓGUS / KATALOG - I. Művészkultusz a 19. században

I. 3a. 14. Munkácsy Mihály nemesi oklevele 1879 Der Adelsbrief für Mihály Munkácsy 1879 kézzel írott, festett, aranyozott pergamen, 4 folio, bordó bőrborításban, függő pecséttel, réz tokban; lapok mérete: 360 x 273 mm, pecsét átmérője: 80 mm Az I. Ferenc császár által alapított Osztrák Császári Vaskorona Rendet három osztályban adták ki. Az I. osztállyal titkos tanácsosi rang, a II. osztállyal bárói cím, míg a III. osztállyal nemesség járt. Ez utóbbit kapta meg Munkácsy Mihály 1879-ben. így királyi kötelezettség lett a festő nemesítése. A díszes kivitelű, magyar nyelven, kézzel írott nemesi levél 1880. december 12-én kelt. Az első lapon a Császár szó iniciáléjában a szépművészet allegorikus ábrázolása (festőpaletta, antik buszt, festővászon, „M" -monogramos vaskos könyv) kapott helyet, ezzel is kifejezve az adományozott érdemeit. Az oklevélben foglaltak szerint Munkácsy Mihálynak a párisi világkiállításon szerzett érdemeiért és az ezért kapott harmadosztályú Vaskorona Rendért adományozott a király nemességet. Munkácsy és utódai jogosultak a Munkácsi nemesi előnév használatára és a törvénybe iktatott, illetve szokásjogon alapuló nemesi kiváltságokra. Egyúttal nemesi címert adományoz az uralkodó: „Egy álló vitézvért hosszában kék és vörös mezőre osztva, melyekben vörös nyelvű arany grif áll és előmarkai között szarvaival jobbra fordított arany félholdat tart s a vért felső szögleteiben és talpazatán egy-egy arany csillag által van környezve. - A vért felső szélén koronázott nyílt lovagsisak nyugszik, jobbra kékarany, balra vörös-arany sisaktakarókkal; a sisak koronájából szinte vörös nyelvű arany grif nő ki, maga előtt arany félholdat tartván." A Gödöllőn kiadott oklevelet Ferenc József látta el kézjegyével és aláírta báró Orczy Béla (1822- 1917) is, Őfelsége személye körüli miniszter, titkos belső tanácsos, aki a nemesi levelet a festőnek kiadta. Az oklevelet a magyar királyi pecséttel látták el. A magyar művészek közül a következők kaptak még nemességet: Keleti Gusztáv (1901), Quittner Zsigmond (1905), László Fülöp (1912), Stróbl Alajos (1913), Horvai János (1918), Hauszmann Alajos (1918), és Ferraris Artúr, aki 1 907-től használhatta a Ferraris nevet, eredetileg Szabó Artúr néven még ősei révén volt nemes. Irodalom lllésy-Pettkó 1895; G erő 1940;Sz. Kürti 1989, 15-17 (repr.) MNG Adattár ltsz.: 3957 Sz. L.