Nagy Ildikó szerk.: ARANYÉRMEK, EZÜSTKOSZORÚK, Művészkultusz és műpártolás magyarországon a 19. században (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 1995/1)

TANULMÁNYOK / BEITRÄGE - SZABÓ László: Iskolai szemléltető képek 1872-ből

12 Juhász Imre: Gönczy Pál, a reformer pedagógus. Debrecen 1969, 9-11, 47-67. (A Hajdú-Bihar Megyei Múzeumok Közleményei, 11.). 13 Nagy László: Vezérkönyv a beszéd- és értelemgyakorlatok tanításában a népiskolák első és második osztály számára. Buda 1869. Az évtizedekig használatban lévő könyv a következő csoportosításban tárgyalta a gyakorlatokat: az iskolában lévő tárgyak; a szülői ház, háziállatok és családi élet; a helység és lakói, polgári élet; a helység és határa; a természet körébe eső némely jelenségek. Az egyes gyakorlatok elsősorban különböző tárgyak, eszközök, állatok és növények, természeti jelenségek megismertetésére szolgáltak. 14 Lásd 10. jegyzet. A tematika egyes pontjaihoz nem azonosított kézírással szerepelnek a kijelölt művészek. Mivel Pauler levele 10 művész közreműködésére utal, s a kivitelezés során a rajzokat készítő művészek köre kibővült, ugyanakkor a legtöbb lapot azok a művészek készítették, akiknek a neve a tematikában szerepel; minden bizonnyal még a megbízások kiadása előtt kijelölték a felkérendő művészeket. 15 Az egyetlen fellelt eredeti rajz a MNG Grafikai Osztályának gyűjteményében van. Ltsz.: 1907-37. Szerepelt a Magyar népélet 1850-1900 című kiállításon (MNG 1981). 16 Névjegyzék a magyar királyi Vallás - és Közoktatásügyi Ministeriumnak az 1873. évi bécsi világkiállításon rendezett tanügyi gyűjteményes kiállítására. B u d a pest 1873. Taneszközök az iskola számára című fejezetben a 1448. tétel alatt szerepelnek a szemléleti képek a beszéd- és értelemgyakorlatokhoz. A katalógusban az egyes lapok nincsenek felsorolva. 17 A kiállított lapokat tételesen felsorolja a Néptanítók Lapja 1873, VI./40. 731 18 Képes kiállítási lapok. Rendkívüli melléklet a Vasárnapi Újsághoz. Üj folyam 1873, 42-43. 19 Vasárnapi Újság Képes kiállítási lapok melléklete, Új folyam 1 873, 43, 135. 20 Egy központi tanszermúzeum gondolatát a népnevelők pesti egylete vetette fel 1872-ben: Néptanítók Lapja 1872. (V.) 192-193. Gönczy Pál kezdeményezése a világkiállítási anyag egybentartására: V.U. 1873. (XX.) 42. 505. 21 A megbízólevél az Újházy-hagyatékban. (MNG Adattár 1837/1925 ltsz.) 22 Szemléleti képek a népiskolák számára: Néptanítók Lapja 1874. (VII.) 375-376 (az első sorozat ismertetése); Néptanítók Lapja 1874, (VII.) 402 (a második sorozat ismertetése). Az ismertetések közlik a szemléleti képeket készítő művészek nevét is. 23 V.U. 1874. (XXI.) 51. 824. 24 Szemlér mintalapjáról tudjuk, hogy már 1872-ben elkészült. Az első két sorozatban az alkotók között találjuk Irinyi Sándort és Greguss Jánost. Sárdy Istvánnak A nyírfa és feldolgozása című lapját ismerjük, Klimkovics helyett készítette el. Az ugyancsak ismert Felvidéki udvar című lapot Kacziány Ödön készítette, vö. Kacziány Ödön emlékiratai (kézirat, MNG Adattár 3775 ltsz.), 88. A kéziratból megtudjuk, hogy Kacziány 1875-ben kapta a megbízást. Tanulmányok rajzolása végett Nyitrára ment. A szemléleti táblát maga rajzolta kőre az államnyomdában. A Klimkovicsnak szánt két lapot Orlai, illetve Sárdy, a Lotznak szánt Égi tüneményeket Székely rajzolta. 25 A 8 darab elkészült rajz után járó tiszteletdíj kifizetéséről szóló igazolások az Újházy hagyatékban, MNG Adattár 1834/1 924 ltsz. 26 A újonnan megjelent harmadik sorozatot közreadja a Néptanítók Lapja 1875. (VIII.) 436. Az egyes szerzőket már nem közlik, azok a fellelhető lapok alapján ismertek. 27 A negyedik sorozatot közli a Néptanítók Lapja 1877. (X.) 432. 28 Néptanítók Lapja 1875. (VIII.) 28. 29 Orlai Petrics Soma: Falusi iskola ; o.v.; 36,5x48 cm; MNG ltsz: 60.98. 30 A festmény szerepelt a Művészet Magyarországon 1830-1870 című kiállításon (MNG 1981), a katalógusban a 260. tétel alatt, reprodukálva a 97. táblán. Vö. még Keserű Katalin: Orlai Petrics Soma. Budapest 1984, 63-64, ceuvre-katalógus 37/a., repr. 18. kép. 31 Lásd 4. jegyzet és 5. jegyzet 25. 32 Orlai-hagyaték: MNG Adattár 20442/1980.2. ltsz. Keserű Katalin, a lap téves technikai meghatározásából kiindulva, a Falusi iskola című képhez készült ceruzavázlatként bevette az oeuvre-katalógusba 37/b. tétel alatt. 33 Műcsarnok 1900, 270. Marczali Henrik, Mika Sándor és Thaly Kálmán a huszonöt történelmi, Lóczy Lajos, Cholnoky Jenő és Herman Ottó a tizenkét földrajzi és etnográfiai, Hampel József a hat archeológiai kép tárgyáról adott véleményt. 34 Műcsarnok 1 900, 287. ^Műcsarnok 1901, 149-150, 158-159. 36 Műcsarnok 1901, 270. A pályázat teljes szövege, amelyből kiderül, hogy mely témákkal lehetett pályázni: 1. Árpád pajzsra-emelése 2. A honfoglaló magyarok átlépik az ország határát 3. Asztrik átadja a koronát Szent Istvánnak 4. Szent László megszabadítja a fogoly leányt 5. Könyves Kálmán a meghódított magyar Tengerpartvidék hódolatát fogadja és megerősíti a dalmát városok kiváltságait 6. IV. Béla és a tatárjárás 7. Morvamezei csata