Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/4)

BORSOS JÓZSEF, A FESTŐ / JÓZSEF BORSOS THE PAINTER - BÉKEFI Eszter: Borsos József, a festő munkássága a tények tükrében

BÉKEFI ESZTER Borsos József, a festő munkássága a tények tükrében I. TÉNYEK ÉS LEGENDÁK - AZ ADATOK VALÓSÁGÉRTÉKE Egy-egy kiemelkedő magyar festő életművének feldolgozásakor általában rendelkezésre áll - természetesen a festményeken kívül - írásbeli hagyaték is: naplók, levelek, feljegyzések. Borsos József után azonban gyakorlatilag nem maradtak fenn dokumentumok.

1 Ilyenfajta hagyaték nélkül nehézkes még felvázolni is, hogy hogyan is élhetett Borsos József, kikkel tartott kapcsolatot, kik hatottak rá, milyen motivációk indították és térítették aztán el a festői pályájáról. A Magyar Nemzeti Galéria 50 éves fennállása alatt több mint 300 magyar művésznek rendezett monografikus kiállítást, de Borsos műveivel - egy kisebb 1971-es veszprémi kiállítást leszámítva

2 - csak az állandó kiállítás képei közt találkozhatott a nagyközönség. Eközben Borsos helyét a 19. század közepének legfontosabb művészei közt jelölik ki, s ebben egységes véleményen van a művészettel foglalkozó szakirodalom, a kiállított képek alapján ítélő nagyközönség és a műkereskedelem is. A festő munkásságának tudományos igényű feldolgozása azonban sokáig váratott magára.Természetesen ez nem jelenti azt, hogy meg sem próbálkoztak volna vele. A 20. század 10-es éveiben elsőként Lázár Béla méltatta Borsost a Művészei hasábjain.

3 írásának apropóját valószínűleg az 1913-as Ernst Múzeum-beli biedermeier kiállítás szolgáltatta, ahol az addig elfeledett festő művei kitűntek kvalitásukkal. Borsos életrajzát 1913-ban, műveinek jegyzékét 1915-ben publikálta Lázár, s hogy továbbra is foglalkoztatta a téma, azt bizonyítja, hogy 1935-ben nyílt levélben fordult a Borsosról regényt írni készülő Csathó Kálmánhoz, hogy életrajzi adatait kiegészítse.

4 Az 1937-es másodikjóval nagyobb szabású biedermeier kiállítás

5 rendezője, Kopp Jenő is különös figyelmet fordított a művészre; a Fővárosi Képtár igazgatójaként (1935-1947) pedig több Borsos-művet is megvásárolt. Érdeklődése a festő iránt néhány évvel korábbra nyúlik vissza: Borsosról írta 1931-ben doktori disszertációját. Mindmáig ez az egyetlen monográfia a festőről.

6 Az 1960-as években ismét nekifutottak az életmű szakszerű összefoglalásának, de a tragikus hirtelenséggel elhunyt kiváló kutatónak, Molnár Zsuzsának csak az említett veszprémi kiállításra és egy rövidebb tanulmányra maradt ideje.

7 Tetemes munkáját kéziratban maradt hagyatékából ismerhettük meg.

8 Hármójuk elmélyült kutatásai mellett számos más szerző is megkísérelte kitölteni azt az üres teret, amelyben a kevés ismert életrajzi adat lebeg: volt, aki logikusnak tűnő következtetésekkel (Lyka Károly),

9 volt, aki tetszőleges toposzokkal (Londesz Elek),

10 és akadt olyan is, aki művészi fantáziája szüleményeivel (Csathó Kálmán).

11 Különleges - feltehetően az eredeti személyiségtől merőben eltérő - Borsos József-képet hagytak így az utókorra. Borsos alig dokumentált életpályájának szinte csak legfőbb pontjai biztosak. 1840-1842-ig tanult a bécsi képzőművészeti akadémián, majd 1861-ig a császárvárosban élt és alkotott. Művei Bécsben és Pesten is rendszeresen szerepeltek kiállításokon, jelentős megrendelők foglalkoztatták, a kritikusok figyelemmel kísérték munkáját. 1861-ben hazaköltözött Pestre, és felhagyott a festészettel; fényképész-műtermet nyitott. 1865-ben megvásárolta a Szép Juhászné fogadót, 1877ben fényképész cégét is felszámolta, és vendéglősként halt meg 1883-ban. Jelenlegi kutatásunk egyik legfőbb célja a Borsosra vonatkozó adatok összegyűjtése, és ezek közül az alaptalan állítások kiszűrése.

12 Megpróbáltuk elválasztani a tényeket a legendáktól; a korabeli dokumentumokat, a levéltári forrásokat és a kortárs kritikai írásokat szinkronba hozni a fennmaradt képekkel. Nem állítjuk, csak reméljük, hogy az általunk nyújtott keretbe a jövőben esetlegesen előkerülő újabb tények is beilleszthetők lesznek, hogy az általunk adott tükör nem bizonyul görbének. Ugyanakkor a korábbi feltevésekről sem szeretnénk elfeledkezni, hiszen a mai Borsos-képünkhöz már ezek a legendák is hozzátartoznak, még ha kevés is a valóságalapjuk.