Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/4)

BORSOS JÓZSEF, A FESTŐ / JÓZSEF BORSOS THE PAINTER - Arcképek/Portraits

3. Portré (Gróf Csernovics Péter arcképe) / Portrait (Portrait of Count Péter Csernovics), 1842 Olajfestmény Ismeretlen helyen Kiállítva: 1842 Bécs, Akadémia, kat. III./36. (Portrait); 1842 Bécs, Kunstverein (Kopp Jenő adata szerint); 1913 Ernst, kat. kívül Irodalom: Dusch, X.: Die diesjährige Kunstausstellung in Wien. Beilage zu den Sonntagsblättern, 1842. máj. 15. 366; Lázár 1913. 306; Lázár 1915. 91. (kiállítva a bécsi Akadémia kiállításán); Kopp 1931. 21-22, 58. kat. 71. Csernovics Péter (1810-1892) képmása - amennyiben Lázár Béla adata helyes, és a mű valóban szerepelt az Akadémia kiállításán - minden bizonnyal a III./36. számon bemutatott portréval azonosítható. Lázár 1913-as leírása szerint: „Gróf Csernovicz [sic!] Pétert, a szabadságharc későbbi híres kormánybiztosát, mint huszonkilenc éves, körszakállas férfit ábrázolja, fekete háziruhájában, gazdagon körültekert nyakkendővel, kibontott ingben. Kezében szivarját hanyagul tartja. A szivart tartó kéz annyira festői részlet, hogy szinte uralkodik az egészen."

1 A szerb eredetű, 18. század végén nemességet kapott „Mácsai és Kis Oroszi Csernovics" család sarja volt az a Csernovics Péter, akiről Lázár mint huszonkilenc éves férfiről beszél. A legújabb kutatások megerősítették, hogy valójában 1810-ben született, Lázár adata valószínűleg a frissen megjelent Révai Lexikon vonatkozó címszaván nyugodott, amely átvette Nagy Iván téves, 1813-as dátumát.

2 Csernovics iskoláit Pancsován, a debreceni református kollégiumban és Pozsonyban végezte, majd hazatérve szülőhelyére, Mácsára (ma: Macea, Románia), édesapja birtokán kezdett gazdálkodni. 1831-ben vette feleségül Vojnics Laurát, aki azonban 1842-ben meghalt. A lappangó portré éppen ebben az esztendőben készült. A következő évben Csernovics politikai pályára lépett: Arad vármegye követeként bukkant fel a pozsonyi országgyűlésen.

3 Hírnevét azonban nem politikusi rátermettségének, hanem „nagyúri allűrjei"-nek köszönhette: divatos ruhatárának, hatalmas költekezéseinek, kártyaadósságainak

4 híre Pozsonyba is elkísérte, s vendéglátó házában mindig szívesen időztek a diéta társasági életre vágyó fiataljai. Az egyik visszaemlékező szerint a „dúsgazdag Csernovics Péter, a ki ha megmozdult, egész parfüm-felleg követte nyomon, mely betöltötte a terem minden zugát".

5 1847-ben húgát Damjanich János vette el feleségül: „Másnap a Damjanics kapitánynak bájos arájával, Csernovics Emiliával tartott nagyfényű esküvőnek mi is tanúi valánk a templomban, s bátran állíthatom, hogy gyönyörűbb pár, mint a hatalmas termetű, daliás vőlegény s hozzá méltó gyönyörű menyasszony, aligha lépett valaha azon templom oltára elé."

6 Származása mellett feltehetően sógorának is köszönhette, hogy 1848 áprilisában pár hónapra kormánybiztosnak nevezték ki a délvidéki területekre. Működése nem volt sikeres, de függetlenségi eszményeit a későbbiekben is bátran vállalta, hiszen az 1849. október 6-án kivégzett Damjanich és Lahner György holttestét saját birtokán temettette el. „Az önkényuralom alatt a nemzettel gyászolt, daczolt, reménykedett. Ajtai mindig nyitva voltak a jó hazafiaknak; nagyszerű vigalmai egy-egy kis nemzeti demonstráczióval értek föl."

7 Az 1850-es években az aradi színház egyik fő mecénása volt, 1861 után pedig ismét országgyűlési képviselőként működött. Ekkor készültek róla Simonyi Antal fotográfiái.

8 Portréját megtaláljuk Barabás Miklós a Lánchíd 1842-es alapkőletételét ábrázoló, monumentális tablóján is, amelyet korabeli vázlata alapján 1864-ben festett: a kép jobb szélén, Kazinczy Gábor mögött félig takarásban áll. Sz. Gy. 1 A név további írásmódjai: Csernovics, Csernovits, Carnojevic. A MNM Történelmi Arcképcsarnokában August Strixner litográfiáját az ábrázolt Csernovitsként írta alá (Itsz. 7441 ). Megköszönöm Gödölle Mátyásnak, hogy a mű adatait megküldte. Strixtner 1848-as, illetve Barabás Miklós 1857-es litográfiáját megemlíti: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. II. Bp., 1893.327. 2 Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzedékrendi táblákkal. III. Pest, 1858.148; Révai Nagy Lexikona.V. Bp., 1912. 71. 3 Csernovics Péter életútját összefoglalta, és a korábbi adatokat pontosította: Varsányi Péter István: Szerbek és magyarok között a Tisza mentén. Csernovits Péter politikai pályája. Békéscsaba-Szeged, 1988. 4 Fábián Gábor: Csernovits Péter. In: Sárosy Gyula: Az én albumom. Pest, 1857. 7. Idézi: Varsányi: i. m. (3.j.) 12-13. 5 V.: A 48-előttiországgyűlésekből. Vasárnapi Újság, 1897. augusztus 15.538. 6 Aradi vésznapok. Margitfalvi Margitay Gábor 1848-49. honvédmérnökkari őrnagy emlékiratai. Sajtó alá rend. Nagy Izsó. Bp., 1890.11. 7 [n. n.]: Csernovits Péter 1810-1892. Vasárnapi Újság, 1892. május 8. 329. A nekrológ Barabás Miklós 1857-es litográfiáját reprodukálta. 8 Simonyi Antal portréfotója az 1861-es országggyűlési képviselők albumában (Itsz. 6043/1957), illetve a Deák-albumban (593/1957) található az MNM Történeti Fényképtárában. Az 1860-as évek elején készült egészalakos fotója szintén két példányban van meg (Itsz. 79.149M; 1093/1957). Az adatokat Lengyel Beatrixtől kaptam. 9 Rózsa 1977. 34. kat. 46. 59. BARABÁS MI KLÓS : Csernovics Péter arcképe, 1857 R.: Vasárnapi Újság, 1892. máj. 8. 329.