Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/4)

BORSOS JÓZSEF, A FESTŐ / JÓZSEF BORSOS THE PAINTER - ACZÉL Eszter Krisztina: Anya- és gyermekábrázolás Borsos József képein

45. BORSOS JÓZSEF: Anyai öröm Ismeretlen helyen 46. BORSOS JÓZSEF: Anya gyermekével, 1844 Ismeretlen helyen A 18. század második felétől a 19. századi közepéig a képzőművészeti alkotásokon többnyire a nő hagyományos, családi szerepeit hangsúlyozták.

12 A lányok neveléséről szóló és a nő feladatát a család körül meghatározó elképzelések népszerűsítésének kedvelt formái voltak az Anyai öröm címmel ellátott anyagyermek ábrázolások. Hirdették az anyai hivatás szépségét, hogy a nő legyen a gyermek áldozatos és odaadó anyja, a nevelést maguk végezzék, és ne másokra, ne dajkákra bízzák.

13 Ma csupán reprodukcióból ismert egy Anyai öröm című miniatűr alkotás, amelyet talán Borsos József festett.

14 (45. kép) Az anya egy asztal mellett ül, erre föltette a kicsit, hogy egy magasságba kerüljenek, a kisgyermek lágyan odabújik anyja fejéhez, miközben megsimogatja arcát. A kisméretű kép egy érzelmes összeölelkezés ábrázolása: a gyermek anyja odaadását, szeretetét nagy gyengédséggel viszonozza. Azt az örömöt, amelyet ez a helyzet jelent, a lehető legnagyobb boldogságként írták le a 18. század végétől.

15 A 19. századi irodalomnak és képzőművészetnek jellemző témája az anyai szeretet mint az egyik legfőbb és legszentebb emberi érték.

16 Ferdinand Georg Waldmüller Az anya öröme (1847) című képe egy anyát ábrázol, aki a kép középpontjában, egy parasztház ajtaja előtt ül, ölében kisebbik gyermekével.

17 Mellettük pedig egy valamivel idősebb fiúgyermek a földön ül, majdnem térdel, miközben egy csokor virágot nyújt anyjának, valamint ölében ülő kishúgának, és hálával tekint rájuk. A festmény - melyet már a maga korában is ezen a címen állítottak ki - tisztelgés a női nem, illetve az anyai szeretet, az anya, továbbá a jövőbeni anya előtt, akin a társadalom jóléte nyugszik. A kompozíció a Szűz Máriát a gyermek Jézussal és Keresztelő Szent Jánossal ábrázoló képek hagyományát idézi. Waldmüller képéhez hasonlóan Borsos József Alamizsna című alkotása (kat. 90) is - elrendezését tekintve - valószínűleg szentképekre vezethető vissza.

18 Ezen az idealizált népi életképen a jelenetet az ajtóban álló fiatal lány, a kutyaházból bánatosan figyelő kutya, valamint részletesebb tárgyi környezet egészíti ki. A kompozíciós hasonlóság ellenére témájában alapvetően eltér Waldmüller képétől: az anya eteti az ölében ülő kisgyermekét, az ételt az ajtóban álló leány hozta, eközben mellettük a küszöbön ülve eszik a nagyobbik fiú. Az aszszony az ég felé tekint: Istennek mond hálát a mindennapi kenyérért. Ugyanezt a kompozíciós sémát követi August von Pettenkofennek, Borsos József barátjának a Tanítás című festménye is (67. kép),

19 amelyen a nagymama oktatja unokáit. Az alakok nagyon hasonló elrendezésben, szintén parasztház előtt láthatók; a kompozíció emlékeztet azokra a képekre, amelyeken Mária édesanyja, Szent Anna tanítja olvasni leányát. Borsosnak ugyancsak fotóreprodukcióból ismert az Anya gyermekével (46. kép) című műve, amelyen a fekvő gyermekét ölében tartó nő oldalnézetben, profilból látható.

20 Jobb kezével fogja gyermekét, kinek főként szőke fürtjeit, továbbá kezecskéit és meztelen kerek vállacskáját látjuk. Anyja bal kezével a nyakában láncon függő medaliont tartja, melynek képe feltehetőleg a távollevő, katona férjet ábrázolja. Az anya a kép szemlélőjétől elfordulva a távolba tekint, mintha arról gondolkozna, merre is lehet hitvese. A kisgyermekfelé eső oldalán a válláról az ing lecsúszott, keblei félig fedetlenek; a szoptatás utáni nyugalmas pillanatokat látjuk, amikor a gyermek jóllakottan, elégedetten alszik anyja ölében.