Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/4)

BORSOS JÓZSEF, A FESTŐ / JÓZSEF BORSOS THE PAINTER - Sabine GRABNER: „Csodálatraméltó, szinte olyan, mint Amerling". Borsos József bécsi tanulóévei

sajátította el. Amerling azonban olyan irányt mutatott Borsosnak, amely egészen közel állt lelkialkatához és művészi elképzeléseihez egyaránt. Ha a magyar festő nem is vett órákat Amerlingtől a szó hagyományos értelmében, mégis ez a mester volt az, aki kezdettől fogva a legnagyobb hatást gyakorolta művészetére. JEGYZETEK 1 Meynert, Hermann: Die Wiener Kunstausstellung. Allgemeine TheaterZeitung, 1845. május 14.462. 2 Ld.: Statuten für die kaiserl. königl. Akademie der bildenden Künste vom Jahre 1800. In: Lützow, Carl von: Geschichte der kais. kön. Akademie der bildenden Künste. Wien, 1877.158-163. 3 Lützow: i. m. (2. j.) 79. A római ösztöndíjhoz, valamint az Akadémián elnyerhető többi ösztöndíjúthoz Id.: Grabner, Sa bine: „...mit unserer Liebe für die Künste und der Absicht der Kunstschulen Bestand und Festigkeit zu versichern". Kunstförderung am Kaiserhof zwischen 1770und 1850. In: Italienische Reisen. Landschaftsbilder österreichischer und ungarischer Maler. 1770-1850. Hrsg. von Grabner, Sabine - Wöhrer, Claudia. Ausst.-Kat., ÖGB, Wien, 2002.80-86. 4 Weinkopf, Anton: Beschreibung der k.k. Akademie der bildenden Künste in Wien. 1783 bis 1790. Wien, 1875. 61. 5 Lützow: i. m. (2.j.) 163. 6 Ld.: Hessky, Orsolya: Zur Bedeutung der Münchner Kunstakademie für ungarische Künstler. In: 200 Jahre Akademie der bildenden Künste in München. Hrsg. von Gerhart, Nikolaus - Grasskamp, Walter - Matzner, Florian. München, 2008. 276-278. 7 A 19. századi művészettámogatás gyakorlatához vö.: Grabner, Sabine: Die „Moderne Schule" in der kaiserlichen Gemäldegalerie und andere Bestrebungen zur Förderung der zeitgenössischen Kunst im 19. Jahrhundert. In: Das Museum. Spiegel und Motor kulturpolitischer Visionen / The Museum. Mirror and Motivator of Cultural-Political Visions 1903-2003. 100 Jahre Österreichische Galerie Belvedere. Hrsg. von Kräutler, Hadwig - Frodl, Gerbert. Konferenzband zum gleichnamigen Symposium anlässlich des 100-jährigen Bestandes des Museums in Wien vom 16. bis 19. Oktober 2003. Wien, 2004. 93-105. 8 Ld. a művész egyik levelét, amely nyomtatásban megjelent: Alla ricerca del colore e délia luce. Pittori ungheresi 1832-1924. Bearbeitet von Szinyei Merse, Anna. Kat. MNG - Galleria d'arte moderna di Palazzo Pitti, Livorno, 2002.12. 9 Meynert, Hermann: Die Wiener Kunstausstellung 1843. Allgemeine TheaterZeitung, 1843. máj. 27. 568. 10 Schindler 1845.298. 11 „Borsos festőként rátalált a bölcsek kövére, hiszen ért hozzá, hogy a sárga festék a gyűrűkben és a brokátokban valóban arannyá váljék" - dicsérte Hermann Meynert (Die Wiener Kunstausstellung 1843. Theater-Zeitung, 1843. máj. 13. 511.). Schindler is lelkesedett az arany, valamint az öltözék brokátjának érzékletes festésmódjáért,„amely feledteti, hogy festménnyel van dolgunk". (Schindler 1843.251.) 12 Meynert véleménye szerint:„Színei oly tiszták és erőteljesek, hogy még a jó képek is nehezen állják meg mellette a helyüket." (Die Wiener Kunstausstellung. Aligemeine Theater-Zeitung, 1844. máj. 18. 499.) 13 Schindler 1845. 298. 14 Meynert, Hermann: Die Wiener Kunstausstellung. Allgemeine TheaterZeitung, 1845. máj. 15.467. 15 Melly, Eduard: Die Kunstausstellung im Jahre 1845. Beilage zu den Sonntagsblättern, 1845. jún. 8. 545. 16 A Barabás-Borsos-kapcsolat problematikájához vö. még Békefi Eszter tanulmányát e katalógusban. (A szerk,) 17 Probszt, Günther: Friedrich vonAmerlings Tagebuch und Briefe. In: Mitteilungen des Vereines für Geschichte der Stadt Wien, Bd. 8. Wien, 1928. 74-103., 103. 18 Dusch, X.: Die diesjährige Kunstausstellung in Wien. Beilage zu den Sonntagsblättern, 1842. május 15. 366. 19 Uo. 20 Idézi: Leisching, Julius: Danhauser und die Akademie. Neue Freie Presse, 1906. szept. 1.18. skk. Danhauser akadémiai munkásságához Id.: Grabner, Sabine: DerMaler JosefDanhauser (1805-1845). Leben und Werk. Phil. Diss. Graz, 2000. 41-52. 21 Vö.: Eitelberger v. Edelberg, R[udolf]: J. Danhauser und Ferdinand Waldmüller. In: Eitelberger 1879.73-91. 22 Az összehasonlítás alapja az Aczél Eszter Krisztina, Békefi Eszter és Farkas Zsuzsa által összeállított műjegyzék (ABF). 23 A kis festő kapcsán utalnunk kell Danhauser több változatban megfestett Az alvó festőjére (a képek többsége ma ismeretlen helyen, kivéve az 1844-es változat: Pfalzgalerie, Kaiserslautern). Az elégedetlen festő kompozíciója emlékeztet a Regényolvasás különböző változataira (szintén csak másolatokról ismert, kivéve az 1841-es első változat: 37. kép). 24 Arról, hogy Borsos Waldmüller tanítványa lett volna, nem rendelkezünk kortárs forrással. Vö. ehhez Békefi Eszter tanulmányát jelen katalógusban. (A szerk.) 25 Waldmüller Dichtkunst, Tonkunst, bildende Kunst (Költészet, zene, képzőművészet) című írásában említi a köré gyűlt mintegy 80 tanítványt. (WienBibliothek, Handschriftensammlung, Itsz. 4651, nyomtatásban megjelent: Feuchtmüller, Rupert: Ferdinand Georg Waldmüller 1793-1865, Leben. Schriften. Werke [mit Werkverzeichnis]. Wien-München, 1996. 400-405.). A mesteriskola bezárását Waldmüller a következőképp indokolta:„Amint beláttam, hogy jelen körülmények között még a legmeglepőbb fejlődést mutató tehetség számára is lehetetlenség a művészi egzisztenciát akár csak kilátásba helyezni, egy pillanatig sem haboztam az iskolát becsukni." Az idézet forrása: Roessler, Arthur - Pisko, Gustav: Ferdinand Georg Waldmüller. Sein Leben, sein Werk und seine Schriften (mit Werkverzeichnis), Bd. 2. Wien, 1907.61. 26 A Waldmüller által az 1840-es és 1850-es években kiadott különböző vitairatokat nyomtatásban Id.: Roessler-Pisko: i. m. (25. j.) 2. Bde.; Feuchtmüller: i. m. (25. j.) Waldmüller akadémiai kizárásának körülményeiről új keletű öszszefoglalás: Grabner, Sabine: Ferdinand Georg Waldmüller - Künstler und Rebell. In: Ferdinand Georg Waldmüller. 1793-1865. Hrsg. von Husslein-Arco, Agnes - Grabner, Sabine. Ausst.-Kat., Musée du Louvre Paris - ÖGB, Wien, 2009. 13-17. 27 Az idézet forrása: Roessler-Pisko: i. m. (25. j.) Bd. 2.94. 28 1857-ben kiadott Andeutungen zur Belebung der vaterländischen bildenden Kunst (A hazai képzőművészet élénkítésére tett javaslatok) című írásában Waldmüller kétéves művészeti képzésről beszél. Az első évet a technikai stúdiumoknak, a másodikat egy mű elkészítésének kell szentelni. Ehhez Id.: Roessler-Pisko: i. m. (25. j.) Bd. 2.102. 29 Épp ez a korlátozás adott alapot Waldmüller ellenlábasainak az éles kritikára, hiszen közismert volt, hogy Waldmüller a korai években sok festményt másolt osztrák és külföldi gyűjteményekben. A mester a szemrehányásokkal szemben azt az ütőkártyát játszotta ki, hogy épp e tapasztalatok raboltak el sok időt művészi pályafutásából, mert csak fáradságos munkával tudott megszabadulni a másolt festők manírjának hatásától és rátalálni saját festői stílusára. 30 Schindler 1846.335. 31 Schindler, Franz Vinzenz: Wiener Kunstsalon. Österreichisches Morgenblatt, 1847. jún. 19. 290. 32 Ehhez Id. nyomtatásban: Eitelberger von Edelberg, Rudolf: Die Reform des Kunstunterrichtes und Professor Waldmüller's Lehrmethode. Wien, 1848.