Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/4)

BORSOS JÓZSEF, A FESTŐ / JÓZSEF BORSOS THE PAINTER - VESZPRÉMI Nóra: Virtuóz táncos az álarcosbálon. Borsos József stílusáról

9 Waldmüllert először Lázár Béla említi (Lázár 1913. 303, 306.), Amerling viszont majdnem-kortárs szövegekben is szerepel Borsos mestereként (Amerling, Carl: Friedrich Amerling. In: Oesterreichische Kunst-Chronik. Hrsg. von Kábdebo, Heinrich. Bd. 2. Nr. 6., 1879. júl. 15.88, idézi Grabner 2003A. 23; Franki 1889. 58.) Vö. még ehhez Grabner 2003A. 23, illetve Békefi Eszter és Sabine Grabner tanulmányát e kötetben. 10 „Ein Streben, das dem eines Amerling ähnlich ist, spricht sich aus den heurigen Leistungen dieses jungen Talentes aus [...]". - Schindler 1845.298. 11 Kertbeny 1846. 157. Az írás Lázár von Káról név alatt jelent meg. A szerző kilétét a szakirodalom eddig nem tudta meghatározni (vö. Szvoboda Dománszky 2007 123.1007. j.); a szöveg mondandója azonban (például a Borsosról és Barabásról alkotott vélemény) olyan jól megfelel Kertbeny más írásainak, hogy véleményem szerint szinte biztosnak tekinthetjük az ő szerzőségét. Az írást tartalmazó kötetet Kertbeny szerkesztette, aki egyébként is gyakran használt álneveket. Kertbenyről ld. még 83. j. 12 Amerlingről ésWaldmüllerről vö. e katalógusban SabineGrabnertanulmányát. 13 Preleuthner 1845.492. 14 Hiller, Friedrich, Dr.: Die Wiener Kunstausstellung im Jahre 1845. II. Artikel. Wiener Zeitschrift für Kunst, Literatur,Theater und Mode, 1845. május 22-23. 407. 15 Frodl, Gerbert: Biedermeier. In: Geschichte der bildenden Kunst in Österreich. 19. Jahrhundert. Hrsg. von uő. Red. Telesko, Werner. München-BerlinLondon-New York, 2002. 281-282. Georg Himmelheber, aki szerint 18301835 körül ért véget a biedermeier kora, a portréfestészetben is váltást mutat ki: „[...] új lesz a beállítás, amely eltér a biedermeier tárgyilagosan objektív emberábrázolásától. Fontossá válik a környező tér és annak kellékei." Vö. Himmelheber: i. m. (6. j.) 31-32. 16 Kertbeny 1846.156-158, illetve: Kertbeny 1855.17-18. Érdekes ellentmondás, hogy az osztrák szakirodalom Canzit az Amerling körül csoportosuló magyar festők közé sorolja (Probszt 1927.92.), és Barabásnál is Amerling hatását mutatja ki (Grabner 2003A. 23; korábban Günther Probszt éppen ellenkezőleg vélekedett: Probszt 1927.93-94.) - a kortárs Kertbeny ítélete ezt cáfolni látszik. 17 Barabás Miklós műveiből éppen utóbbiakat hiányolja: „Um das [a magyar nők fiziognómiáját] aber gehörig aufzufassen und wiederzugeben, gehört Geist und Poesie dazu; sonst werden es bloß materielle Skelette, wie in den Bildern des Herrn Barabás"- Kertbeny 1846.158. 18 Eitelberger v. Edelberg, R[udolf]: Das Wiener Genrebild vor dem Jahre 1848. In: Eitelberger 1879.42-45. 19 Eybl és Pettenkofen között a 40-es években szoros volt az együttműködés, de később a tanítvány nemcsak művészi stílusában, de lélekben is megtagadta mesterét. Eyblnek egyébként valószínűleg több tanítványa is volt, de Pettenkofenen kívül csak egyről, Leopold Brunnerről tudunk. Vö.: Kastel, Ingrid: Franz Eybl. Dissertation zur Erlangung des Doktorgrades an der Geisteswissenschaftlichen Fakultät der Universität Wien. Wien, 1983 (kézírat). 155-159. 20 Preleuthner, Josef: Über Josef Danhauser's Gemälde, ausgestellt im Volksgarten im Juni 1845. Österreichische Blätter für Literatur und Kunst, 1845. júl. 3. 611. A német nyelvű kritikákat a továbbiakban is saját fordításomban közlöm. 21 „Die Genremalerei hat seit einigen Jahren im Ganzen eine neue bessere Richtung angenommen, sie hat das Karakteristische des Volkslebens, das demselben inwohnende poetische Element in ihren Bereich gezogen [...]." - Sava, K. von: Ausstellung von Gemälden des Herrn Josef Danhauser in Wien, zum Besten des Künstler-Pensionsvereines. Österreichische Blätter für Literatur und Kunst, 1844. III. Quartal, júl. 6.221. 22 Nemoianu, Virgil: The Taming of Romanticism. Cambridge, Mass. - London, 1984. 23 „Witz ist eine Explosion von Gebundnem Geist." Schlegel, Friedrich: 90. Lyceum-töredék. A témához vö. Pikulik, Lothar: Frühromantik. Epoche, Werke, Wirkung. München 1992.98-100. 24 A romantikus iróniához Id.: Behler, Ernst: The Theory of Irony in German Romanticism. In: Romantic Irony. Ed. by Garber, Frederick. Bp., 1988.43-81, valamint a kötet többi tanulmányát; Pikulik: i. m. (23.j.) 106-112. Carl Spitzweg Szegény költőjét elemezve a romantikus irónia fogalmát használja Schultes, Lothar: „Der arme Maler". Zur sozialen Lage der bildenden Künstler im Wiener Biedermeier. In: Künstler und Gesellschaft im Biedermeier. Wissenschaftliche Tagung 6. bis 8. Oktober 2000, Ruprechtshofen, N. Ö. Hrsg. von Harrandt, Andrea und Partsch, Erich Wolfgang. (Studien zur Musikwissenschaft 50.) Tutzing, 2002. 60-61. Schultes hangsúlyozza, hogy Danhauser humora ennél vaskosabb és direktebb; én viszont a továbbiakban amellett érvelek, hogy a romantikus irónia fogalma ezzel együtt jól alkalmazható aző műteremképeire is. A műteremképek részleteinek érzékeny elemzése: Schnell, Werner: Die Historie als Spiegel der Gegenwart im Spiegel der Historie, oder: Vom Nutzen des Historienbildes in Josef Danhausers „Atelier mit Mäusen i"und anderen Atelierbildern. In: Kunst und Geschichte. Festschrift für Karl Arndt zum siebzigsten Geburtstag. Hrsg. von Ackermann, Marion et al. (Niederdeutsche Beiträge zur Kunstgeschichte 38.) München-Berlin 1999.283-302. 25 Utóbbi értelmezést Id.: Schnell: i. m. (24. j.) 301-302. 26 A témáról vö. Danhauser 1983. kat. 60, 60.1, 76, 76.1-3, valamint e katalógusban Aczél Eszter Krisztina tanulmányát és kat. 92. elemzését. Danhauser művei a korszak legszélesebb körben ismert képei közé tartozhattak: nemcsak a sokszorosításnak köszönhetően, hanem azért is, mert 1844-ben és 1845-ben is nyílt a művész munkáiból egyéni kiállítás. Borsos személyesen is ismerhette, hiszen Danhauser 1838-1841 -ig korrektor, 1841-1842-ig pedig a történeti festészet professzora volt az Akadémián. Vö. i. m. 14-15. Danhauser és Borsos kapcsolatáról vö. még e katalógusban Sabine Grabner tanulmányát. 27 „Statt ergreifender Vorstellungen, in welchen sich die Macht des Glaubens und der Frömmigkeit im Menschen so recht herzerhebend ausspräche, tändeln Kinder mit geheiligten Gegenständen wie mit ihrem Spielzeuge; statt des Kampfes wechselvollem Glück, des Menschen kühnem Wagen in feindlicher Begegnung oder in ruhiger Berechnung, sieht man Kinder spielen mit den Werkzeugen des Todes; statt der Leidenschaften weitverzweigtem Getriebe sieht man die Kinder um die Puppe zanken. So muß das Kind den Mann, das Spiel die That, die Kinderstube das Weltdrama vertreten."- Preleuthner: i. m. (20.j.) 611 .Vö. ehhez: Danhauser 1983. 93,101-102. (Veronika Birke tévesen véli úgy, hogy ez a kritika Danhauserre is vonatkozik.) 28 Ld. Danhauser 1983.95-96. kat. 61. R. 95. A festményt 1844-ben Stöber sokszorosította. 29 Vö. Börsch-Supan, Helmut: Die deutsche Malerei von Anton Graff bis Hans von Marées 1760-1870. München, 1988. 294-298; Andrée, Rolf: Katalog. In: Die Düsseldorfer Malerschule. Kunstmuseum Düsseldorf - Matildenhöhe Darmstadt, Düsseldorf, 1979. 481 -482. kat. 248. 30 J. Gille litográfiát, maga Schrödter pedig rézkarcot készített róla. Ld. Nationalgalerie Berlin. Bestandskatalog 19. Jahrhundert. Verzeichnis der Gemälde und Skulpturen des 19. Jahrhunderts. Katalogbearbeitung: Dieterich, Barbara - Krieger, Peter - Krimmel-Decker, Elisabeth. Berlin, 1977.371. 31 Schultes: i. m. (24. j.) 66-67. Amerling fényűző környezetét igen részletes forrás írja le: a halála után felvett hagyatéki leltár. Inventar über dem Nachlass des Malers Friedr. R. v. Amerling. Wiener Stadtbibliothek, Handschriftensammlung, 16599 JC, H. I. N. 19089. 32 Solt: A pesti állandó képtárlat. Divatcsarnok, 1853. jún. 5.374-378. Afanyalgók: [n. n.]: Ausstellung des Oesterreichischen Kunstvereins. (Monat Jänner) III. Wiener Zeitung, Abendblatt, 1853. Jan. 25. (19. sz.) 75; [Kertbeny Károly?]: Unsere Kunstausstellungen. Pester Lloyd, 1854. 76. sz. o. n.