Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/4)

BORSOS JÓZSEF, A FESTŐ / JÓZSEF BORSOS THE PAINTER - Másolatok/Copies

Kat/Cat. No. 121 ban Galavics Géza hívta fel a figyelmet egy 1837-ben megjelent szövegre, Bárány Ágoston útleírására, amelyben a szerző arról ad hírt, hogy a mohácsi püspöki palotában találkozott Borsos Józseffel. A fiú éppen az ott látható, a mohácsi csatát ábrázoló festményt másolta igen ügyesen: ,,A'szelíd ifjú festesz' müve szinte meglepett" - írja Bárány; de „főnökének", Hertelendy Ignácnak is elnyerte a tetszését a másolat:„az ifjúnak ösztönt nyujtandólag fölszólitá a'kis Borsost, 's ez a'két ütközet' 's Lajosunk képe lemásolását fölvállalá". Az eredeti művek alkotója Dorffmaister István volt; az első, 1526-os, valamint a második, 1687-es mohácsi csatát és II. Lajos páncélos képmását ábrázoló, 1787-ben festett művei akkoriban a püspöki palotában voltak. Innen 1856-ban szállították át őket mai helyükre, a temetőkápolnába, ahol a két mohácsi csata hőseinek emlékkápolnáját alakították ki.

1 (II. Lajos képe ma a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeumban látható; kat. A9, 75. kép). Utóbbi esemény is egy epizódja a mohácsi csata 19. századi „kultuszának", csakúgy, mint az a tény, hogy Borsos lemásolta a képeket; hogy erre megrendelést kapott; és hogy e munkák több példányban is megvalósultak. Borsos munkája a 19. században is ismert volt, hiszen az 1526-os mohácsi csatát ábrázoló képről litográfiát is készített, amely nevét is feltünteti festőként. A csataképekből több példány is létezett; egy 1913as levél például egy 1840-es szignójú, a nagyharsányi csatát ábrázoló, a levélíró anyósának birtokában levő Borsos-képről tudósította Lázár Bélát.

2 (A jól értesült levélíró egyébként már azt is tudta, ami még sokáig elkerülte a kutatók figyelmét: hogy a „mohácsi egyik kápolnában állítólag hasonló kép van elhelyezve".) Lehetséges, hogy Borsos több példányt készített a képekből, ahogy az is, hogy mások is másolták az ő munkáit vagy Dorffmaister eredetijét. Kiállításunkon két olyan festményt mutatunk be, amelyek mai ismereteink szerint Borsos művei, és az 1837-es másoláshoz kapcsolódnak, de nem feltétlenül egymás párdarabjai - méretük ugyanis eltérő. V. N. 1 Sinkó Katalin: Kontinuitás vagy a hagyomány újrateremtése? Történeti képek a 19. században (Részlet). In: Mohács. Szerk. B. Szabó János. (Nemzet és Emlékezet) Bp., 2006.474. 2 Mező Jenő (?) közjegyző levele Lázár Bélához, 1913. máj. 9. MNG Adattár, Itsz.: 3664/1939/1.„A képnek egyik sarkában a következő bekarcolás látszik: »Borsos József 1840«."Vö. még Történelem-kép 2000. 537. kat. IX-9. (Sinkó Katalin) 121. A mohácsi csata 1526-ban / The Battle at Mohács in 1526, 1837 Olaj, vászon; 114 x 188 cm J.b.l.: Borsos 1837 Polgármesteri Hivatal, Mohács Proveniencia: Az Ernst Múzeum aukciói XXXVIII (1928), kat. 49. R. XXII. tábla. Kiállítva: 1997 Szombathely, kat. 82; 2001 Mohács. Irodalom: Bárány 1837.363; Kopp 1931.15-17,54. kat 2; Ambrózy György: A magyar csatakép. Bp., 1940.118; Molnár 1971. 7-8; Művészet Magyarországon 1980. 164. kat. 63. szövege (Galavics Géza); Galavics 1998. 83-97. R.; Dorffmaister 1998. 312. kat. 82. (Boros László) R.; Galavics Géza: Ősök, hősök, szent