Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/4)
BORSOS JÓZSEF, A FESTŐ / JÓZSEF BORSOS THE PAINTER - BÉKEFI Eszter: Borsos József, a festő munkássága a tények tükrében
8. JOSEF KRIEHUBER: Borsos József portréja, 1853 Litográfia Borsos portrét készített a sok szempontból riválisának számító Lieder Frigyes (1786-1859) festőről. 72 Önarcképe (kat. 31) pedig a kassai múzeumba Klimkovics Ferenc (1825-1890) ajándékaként került, aki jeles műgyűjteményébe számos kortárs festő művét szerezte meg. 73 Ők még lehettek megrendelők vagy későbbi vásárlók, de Canzi Ágoston (1808-1866) karikatúrája már személyesebb viszonyt mutat. (6. kép) Egy - valószínűleg - baráti társaságról készített karikatúrasorozatában a legmeghökkentőbb képet ugyanis épp Borsosról készítette, s bár a társaság többi tagja kevésbé ismert, de azért jelentősége van, hogy egy több művészt is magába foglaló, részben magyar baráti körnek Bécsben élő festőnk egyáltalán tagja volt. 74 Borsos Pesttel való szoros kapcsolatára bizonyíték, hogy rendszeresen részt vett a Műegylet kiállításain, és az egylet több képét is megvette sorsolásra (kat. 97,104 b). Sőt, Bécsben támogatta az odaérkező tehetséges magyar ifjakat, például Izsó Miklóst, aki egy 1857-es levelében írja, hogy későbbi mesteréhez, Hans Gasserhez Borsos ajánlásával jutott el. 75 Hazatelepülésekor Borsos rögtön a meginduló hazai művészeti szervezkedések mellé állt, festőiskolát tervezett, 76 1861-ben tevékenyen részt vett az Országos Magyar Képzőművészeti Társulat megalakulásában, szerepelt az alapító tagokat megörökítő fényképen. 77 Ehhez kapcsolódik az a litográfia-sorozat, amelyet Marastoni József (1834-1895) készített a társulat körül bábáskodó művészekről, köztük Borsosról. 78 (14. kép) Mindegyik arckép felirata:„Baráti emlékül Marastoni József", ami összetartozó társaságra látszik utalni, és arra, hogy hazatelepülésekor Borsos eleinte éppen úgy szeretett volna részt venni a művészeti élet szervezeteiben, ahogyan Bécsben tette. ATársulatban való aktív közreműködését bizonyítja az a fennmaradt tanúsítvány is, amelyet Than Mórral és Lötz Károllyal közösen írt alá, és amelyben Strommayer Mátyást ajánlják mint szabadkézirajz-oktatót. 79 A Képzőművészeti Társulat tagjaként a londoni világkiállítás előkészítésében igen aktív szerepet töltött be: képeivel részt vett a kiállítandó művek hazai tárlatán, 80 Két harcos (vsz. kat. 104) című művét vendégműnek fogadták el. 81 Egyébként ő maga is tagja volt a bíráló bizottságnak, sőt 1863. május 23-án a műbíró-zsűri elnökének választotta, de a felmerült viták miatt e posztjáról egy hét múlva lemondott. 82 Ez azonban nem jelentett teljes kivonulást, hiszen ismert, hogy például 1865-1866-ban Borsos is ott volt Lötz Károlynak a Vigadó freskóihoz készített vázlatainak bíráló bizottságában, 83 1869-ben mint fényképész ismét a Társulatnak dolgozott, amikor őt bízták meg jelmezbáljuk megörökítésével. 84 II. MIT TUDHATUNK MEG BORSOSRÓL MŰVEI ALAPJÁN? Egy festő életének rekonstruálásához - a dokumentumok szűkében - legkézenfekvőbb út a művein át vezet. Borsos ma ismert festői életművében nem tűnnek ki radikális fordulatok, stílusfejlődése nem látványos.További bizonytalanságot okoznak a jelenleg csak címről ismert képek, és azok, amelyekről még ennyit sem tudunk, de valószínűsíthetően fel fognak bukkanni a jövőben. Ezért is választottuk katalógusunkban a hagyományos időbeli helyett inkább a tematikai felosztást. 85 Szeretnénk azonban e helyütt egy rövid, kronológiai szempontú összefoglalót adni Borsos munkásságáról. Míg stíluskérdésekkel elsősorban Veszprémi Nóra tanulmánya foglalkozik, itt inkább az életrajzi adatok kiegészítéseként foglaljuk időrendbe azokat a fontosabbnak vélt műveket, amelyeket - jelenlegi ismereteink alapján - mérföldkőnek tekintünk, s amelyek segíthetnek rámutatni Borsos megrendelői körére. KORAI ZSENGÉK: ELSŐ MÜVEI AZ AKADÉMIA ELŐTT Borsos műveinek külön csoportját képezik a bécsi tanulmányai előtt készített képek, amelyekről Molnár Zsuzsa 1971-ben rövid tanulmányt adott közre. 86 Mint írja, mitológiai és történeti témák foglalkoztatták a 16-17 éves művészt, akinek e műveit „műkedvelő munkáknak" minősíti. Borsos első publikus műve egy Angelika Kauffmann Psyché ajándéka című képe nyomán készült grafika volt (kat. 120). Feltételezhető, hogy a mű már eleve sokszorosított grafikai eljárás vagy egy azóta elkallódott másolat útján jutott el Borsoshoz, így nem eldönthető, hogy az apró eltérésekért az ifjú művész vagy az ismeretlen grafikus, illetve másoló a felelős. A megjelenést apjának, Borsos Mártonnak köszönhette, aki ebben az időben az Ismertető című lap szerkesztője volt. E lap melléklete volt „félévi kedveskedőként" Borsos József litográfiája. Az első és a második mohácsi csatáról 1837-ben festett olajképei, mint Molnár Zsuzsa cikkének megjelenése óta kiderült, szintén másolatok (kat. 121 -122). Az eredeti megbízót 9. BORSOS JÓZSEF: Libanoni emír, 1843. MNG (kat. 5)
