Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: Borsos József festő és fotográfus (1821–1883) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai 2009/4)

BORSOS JÓZSEF, A FESTŐ / JÓZSEF BORSOS THE PAINTER - Életképek/Genre Paintings

biedermayer festők múltjából (1853). Magyar Hírlap, 1913. jún. 13; Lázár 1915.92; Szendrei-Szentiványi 1915.232; Kopp 1931. 44, 57. kat. 53. (A sebesült harcos és az apáca); Pesti Hírlap Vasárnapja, 1934. okt. 28. R. címlapon; Szvoboda Dománszky 2007.164.1383. j. ABF I/71 Archív adat: MNG védettségi archívum; MTA MKI Adattár, Itsz.: MKCS-C-I 77/1058/1 -5 (MZS); MNG Adattár, Itsz.: 22726/1987 /23 (R.); Aczél 2001. 72. Acélmetszet: Johann Sonnenleiter Borsos József után: Lovag és apáca, 1853 körül, acélmetszet, papír; 160 x 130 mm, j. b. kép alatt: Borsos pinx.; j. kép alatt: Stich u. Druck d. Kunst-Anstalt d. Oestr. Lloyd in Triest. - J. Sonnenleiter sc.; felirat alul: Ritter und Nonne. Példányok: 1. Slovenská národná galéria, Bratislava, Itsz.: G 12260 (73. kép); 2. Galéria mesta Bratislavy, Bratislava, Itsz.: C 5596. Az 50-es években Borsos számos divatos képtípussal kísérletezett, ennek eredménye ez a kosztümös zsánerkép és legközelebbi rokona, az egy évvel későbbi Csata után (kat. 104). A keresztes lovag és az apáca a 18. század második fele óta gyakori szereplője volt az izgalmas regényeknek, novelláknak és színdaraboknak. Jellemző példa August von Kotzebue 1801-ben írt, de a következő évtizedekben is népszerű, Die Kreuzfahrer című színműve, amelyet az 50-es években is előadtak Bécsben.

1 A Szentföldön játszódó darabban sebesültek ápolásával foglalkozó apácák szerepelnek, de - akárcsak a 1819. század fordulóján népszerű gótikus regényekben - a kolostor egyben a felszín alatt sistergő szenvedélyek helyszíne is: az apátnő kegyetlen bosszút forral egy ártatlan leány ellen, 73. JOHANN SONNENLEITER Borsos József után: Lovag és apáca, 1853 körül. Slovenská národná galéria, Bratislava (kat. A22) aki éppen ekkor állt be novíciának, és csupán annyi a „bűne", hogy apja egykor elhagyta akkori szerelmét - az apátnőt. A leány vitézkedő vőlegényét követve jött a Szentföldre, és téves halálhírt kapva állt apácának; mire a férfi sebesülten a kolostorba érkezik, már késő. Borsos műve valószínűleg nem egy konkrét irodalmi mű jelenetét ábrázolja, de motívumai - a vitéz férfi és a szűzies nő, akik nem lehetnek egymáséi; a sebesültet gondozó, önfeláldozó nő; az apáca elmélázó szeméből esetleg kiolvasható reménytelen szerelem - ezeket idézték fel a korabeli nézőben. A festmény statikus, nincs „cselekménye", meghagyja a befogadónak a lehetőséget, hogy maga kapcsoljon hozzá asszociációkat ebből a motívumkincsből. A hangsúly a két figura jellemzésén van - a kép, ahogy a Pesti Napló írja,„kivált a két arcznak szép ellentéte által válik érdekessé". A festményről metszet is készült, amelynek mindkét ismert példánya Pozsonyban maradt fenn; ez talán a kép ottani kiállítási szereplésével hozható összefüggésbe. V.N. 1 [n. n.]: Wiener Stadtpost. Humorist, 1854. jún. 15. 592. 101. Az özvegy (Nő képe) / The Widow, 1853 Olaj, vászon; 98,5 x 83 cm J.j. I.: Borsos József 1853 MNG, Itsz.: 4622 Proveniencia: 1853-ban a bécsi Österreichisches Kunstverein megvette és kisorsolta, a nyertes gróf Joachim Münch-Bellinghausen volt; vétel 1913-ban Link I. és társa bécsi kereskedőtől. Kiállítva: 1853 Bécs Ost. Kunstverein május, kat. 27. (Die Witwe; fl. 400 BV; a katalógus 2. kiadásában kat. 46); 1853 Bécs Öst. Kunstverein sorsolás, kat. 21 ; 1853 Műegylet (Lázár Béla adata szerint); 1913-1941 Veszprémi Múzeum állandó kiállítás; 1943 Győr, kat. 18; 1953 Székesfehérvár; 1955-1970 Móra Ferenc Múzeum, Szeged állandó kiállítás; 1971 Veszprém, kat. 20; 1973 Moszkva; 1981 MNG 1830-1870, kat. 240. R. 64; MNG állandó kiállítás; 1998 Gödöllő kat. sz. n.; 2006 Krems, kat. sz. n. R.; 2006 Schleswig-Holstein Irodalom: Arithmetisch geordnete Ziehungsliste über die vom Oesterreichsischen Kunstvereine in Wien (Tuchlauben Nr. 526) am 29. October 1853 verlosten 129 Gewinnstgegenstände im Betrage von fl. 25,166 kr. 22 C. M. (Gewinner Se. Exc. Joach. Graf Münch-Bellinghausen); Wurzbach 1857; Művészet 1904. 199; Lázár 1913. 311; Peregriny 1914A. 266-267, 602; Peregriny 1914B. 1229. (Nőképe); Lázár 1915. 92; Peregriny 1915A. 276; Dornyay Béla: Veszprém és környéke részletes kalauza. Bp., 1927.23; Kopp 1931.44,57. kat. 49. (Nő képe; Az özvegy); Jánosi József: Borsos József emlékezetére. Veszprém vármegye, 1933. aug. 20. (A kép a Veszprémi Múzeumban van letétben.); Radocsay 1941. 308; Csánky Dénes: Száz év magyar festészete. Győr, 1943.18. R.; Molnár 1971 A. [2]; Borsos József 1971. kat. 20. R.; Művészet Magyarországon 1981. 351. kat. 240. (Bakó Zsuzsanna) R. 64; MNG 1993.123. R. 82. kép; Öriné Nagy Cecília: Festmények és műlapok. In: '48 kultusza. Szerk. Czeglédi Noémi - Uő. Gödöllői Városi Múzeum, Gödöllő, 1998. 28-29; Die ungarische Seele. Romantik und Realismus im Land der Magyaren. Hrsg. Bakó, Zsuzsanna - Belgin, Tayfun. Kunsthalle