Gömöry Judit – Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: A Művészház 1909–1914, Modern kiállítások Budapesten (A Magyar Nemzeti galéria kiadványai 2009/2)

KATALÓGUS - V. Egyéni kiállítások I.

V. EGYÉNI KIÁLLÍTÁSOK A Művészház 1910 őszén rendezte első egyéni kiállítását, amelyet összesen nyolc további követett. Ezek közül több olyan volt, amely az alkotó teljes addigi pályájáról kívánt képet adni (Rippl-Rónai József, Kernstok Károly), és voltak olyanok, amelyek a művész utóbbi időszakának termését mutatták be a közönségnek (Vaszary János). A művészek kiválasztásában érvényesülő egyik szempont az volt, hogy a hazai modernizmus elismert képviselőivel ismertessék meg a nézőket, így kapott lehetőséget egy-egy retrospektív kiállításra az egyesület két tiszteletbeli tagja: Rippl-Rónai József és Kernstok Károly. A Művészház másik két tiszteletbeli tagjának: Szinyei Merse Pálnak és Ferenczy Károlynak nem volt egyéni kiállítása. Szmyeinek ugyan terveztek ilyen tárlatot, de ő inkább az 1912-ben megnyíló Ernst Múzeumot választotta, nem sokkal később pedig a Művészklub alapítása körüli botrányok miatt kilépetta Művészházból, akárcsak Ferenczy Károly, illetve Iványi Grünwald Béla, akik 1913-ban ugyancsak az Ernst Múzeumban rendezték meg egyéni kiállításukat. Z. A. Rippl-Rónai József retrospektív kiállítása 1911. március 12-én Rippl-Rónai József egyéni kiállításával nyílt meg a Művészház új kiállítóhelye a Kristóf tér 2. alatti ház második emeleti lakásában. A Rippl-Rónai József retrospektív kiállítása 1888-1911 című kiállítás, mint az évszámok is mutatják, a művész teljes munkásságát be kívánta mutatni. A kétszáznál több mű - ebbe az előcsarnokban kiállított rajzok nem számítanak bele - között szerepeltek az életmű olyan kiemelkedő darabjai, mint a Kalitkás nő, az Öreganyám, Aristide Mailiol arcképe vagy az Apám és Piacsek vörösbor mellett. A festmények jelentős részét különböző magángyűjtők kölcsönözték a kiállításra: Petrovics Elek, Majovszky Pál és Kohner Adolf mellett Nemes Marcell gyűjteményéből is több darab volt itt látható. Nemes kollekciója, közel negyven mű, külön teremben kapott helyet. A Művészház a Rippl-Rónai-kiállítás alatt is szervezett előadóestet: március 21-én Lázár Béla Rippl-Rónai művészetéről beszélt, Mészáros Gizella modern verseket szavalt, maga a művész a mejelenés előtt álló Emlékezések kötetből olvasott fel.

1 Ugyanazon a napon a kiállításon megjelent az Országos Képzőművészeti Tanács művásárló bizottsága, és kiválasztotta azokat a műveket, amelyeket megvásárlásra terjesztettek fel, ekkor került a Szépművészeti Múzeum tulajdonába az Öreganyám című festmény és több grafika. A kiállítás rendkívüli sikeréről a kritikák mellett az is tanúskodik, hogy - a sajtó beszámolója alapján - már a megnyitó napján százhúsz kép elkelt.

2 A tárlatot Zichy János gróf kultuszminiszter is meglátogatta, aki „elragadtatással nyilatkozott a kiállítás színvonaláról és művészeti jelentőségéről".

3 A kiállítás nyitva tartása alatt Rippl-Rónai „barátai és tisztelői" vacsorával ünnepelték meg a Muvészház alapításakor tiszteletbeli taggá választott művészt, aki az egyesület ekkor tartott éves közgyűlésén a művésztanács elnöke lett. Z. A. Kernstok Károly retrospektív kiállítása - „Ez az ember tud, de nem akar" (Gustav Klimt, 1911) Kernstok Károly, akit a Művészház tiszteletbeli tagjává választottak, pályája elején a közönség és a jurorok tetszését is elnyerő naturalista és impresszionista képeket festett, majd befutott mesterként csatlakozott a modern festők, a Nyolcak csoportjához. A kritikusok, akik a fiatalokat merészséggel párosuló tudatlansággal vádolták, Kernstok új műveit - ismervén addigi munkásságát - csak tévelygéseknek minősítették. Ily módon személye alkalmasnak tűnt az új irányzatok elfogadtatására is. 1911. október végén megnyílt retrospektív tárlatán hat teremben közel 70 olajfestményen és 30 grafikán mutatatta be 20 évnyi munkásságának eredményét. A gazdagon illusztrált katalógus a kor neves esztétáinak, Gerő Ödönnek, Diner Dénes Józsefnek, valamint a Művészház elnökének, Rózsa Miklósnak elemző írásaival - a művek jegyzékében található sajnálatos tartalmi tévedések ellenére is - a kor legmagasabb színvonalát nyújtotta. Kernstok elismertségét volt hivatott igazolni a kiállítások és az elnyert díjak rövid listája, és a Kernstok-művekkel rendelkező hírességek illusztris névsora. A szervezők