Gömöry Judit – Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: A Művészház 1909–1914, Modern kiállítások Budapesten (A Magyar Nemzeti galéria kiadványai 2009/2)

KATALÓGUS - IV. A csoportkiállítások II.

IV.5. Egry József (1883-1951) Bohóc, 1911 Olaj, karton, 54x37,7 cm J. b. I.: Egry József RRM, Itsz.: 55.424 Proveniencia: Rippl-Rónai Ödön hagyatékából, 1923. Kiállítva: 1912, 6. csoportos kiállítás, Művészház, kat. 106. (Bohóc, 250 kor.) A kép Rippl-Rónai Ödön gyűjteményéből került a kaposvári múzeum tulajdonába: Rippl-Rónai József műgyűjtő testvérének kollekciójában számos olyan fiatal művész alkotása megtalálható volt, akik rendszeresen kiállítottak a Művészházban, és ezeket a műveket talán éppen onnan vásárolta. A 6. csoportkiállításon Egry a belgiumi utazásán festett képeit mutatta be. A hajórakodók, a kikötői jelenetek mellett a városi élet más szereplői is felbukkannak a művek között. A Csavargó pár, a Párizsi apacsok vagy a Rossz leányok című képek között találkozhatunk a Bohóc című festménnyel, amely valószínűleg szintén a külföldi élmények alapján készült. A frontális figura kihívó póza más képeken is felbukkan, alakja maszkszerűvé kisminkelt arcának merevre torzult grimaszával nem komikus, inkább tragikus, sőt ijesztő hatást kelt, amelyet az üresen vak, lecsukott szemek fokoznak. Az alak megformálása egyértelműen kötődik Egry korabeli élclapok számára rajzolt karikatúráihoz, azok leegyszerűsítő kontúrrajzát itt piszkos tónusú színek töltik ki. Egry festészete ekkoriban egyre expresszívebbé válik, a dinamikus ecsetvonások pasztózus faktúrájú festékfelületté állnak össze. Z. A. IV.6. Egry József (1883-1951) Kikötőmunkások, 1912 körül Olaj, karton, 57x100 cm J. b. I.: Egry József MNG, Itsz.: 59.93 T Proveniencia: vétel a BÁV II. képaukcióján 1960-ban. Kiállítva: 1912, 6. csoportos kiállítás, Művészház, kat. 85. (Kikötő munkások, 500 kor); 1971, Egry József emlékkiállítás, MNG. Egry 1910 augusztusában Rózsa Miklóssal és több művésztársával együtt Belgiumba utazott, és mivel közülük páran szintén kiállítottak a Művészházban, lehetséges, hogy az utazást valamilyen módon az egyesület szervezte. Egry itt sem elsősorban a tájat, a városokat, hanem az egyszerű emberek mindennapi életét festette meg. Naplójában beszámol