Gömöry Judit – Veszprémi Nóra - Szücs György szerk.: A Művészház 1909–1914, Modern kiállítások Budapesten (A Magyar Nemzeti galéria kiadványai 2009/2)
KATALÓGUS - III. Nemzetközi impresszionista kiállítás a Művészházban
Exposition). Jóllehet „a tudás és a tudomány gyümölcseit szüretelő" leányokat és asszonyokat megjelenítő Modern nő című alkotása nem maradt fenn, a kompozíció egyes részleteit számos olajfestmény, pasztell és metszet közvetíti. Ezek közé tartozik a bendzsón játszó fiatal lány is. Mary Cassatt sokszorosított grafikáihoz legtöbbször pasztelljei szolgáltak előképül, ezúttal viszont fordított a sorrend: 1893-ban az első változat hidegtű technikával készült. A zenélő és a muzsikát elmélyülten hallgató fiatal lányok kettőse csendes, meditativ hangulatot áraszt, a motívum pasztell változata viszont (Virginia Museum of Fine Arts, Richmond) a színárnyalatok gazdagsága révén dinamikusabb hatást kelt. G. Zs. 111.21. Jean-Louis Forain (1857-1931) Sztrájkjelenet (Scène de Grève), 1897 körül Litográfia a művész nevével ellátott vízjelű papíron, 284x447 mm (395x515 mm) J. j. I. a kövön: forain; j. I. a lapon ceruzával: forain SzM, Itsz.: 1912-175 Proveniencia: vétel Backer Bélától 1911-ben. Kiállítva: 1910, Nemzetközi impresszionista kiállítás, Muvészház, kat. 1/16. (Sztrájkjelenet) Irodalom: Guérin 1910. 59.; Faxon 1982. 242. Forain impresszionista korszakának (1879-1900 korul) legnagyobb sikereit a párizsi nők megörökítésével aratta. Festményei, rajzai, valamint újságillusztrációi egyaránt arról tanúskodnak, hogy legjobb barátjához, Edgar Degas-hoz hasonlóan a színházak, kávéházak, budoárok világának avatott ismerője volt. Éppen ezért meglehetősen szokatlan életművében ez a sztrájkjelenetet ábrázoló litográfia, melynek előterében a bal oldalon munkások izgatott tömege figyeli az előttük magasodó férfi szavait. A szituációt a háttérben elnagyoltan érzékeltetett füstölgő gyárkémények teszik egyértelművé. Korának hű krónikásaként író kortársaihoz, Zolához, a Concourt fivérekhez és Huysmans-hoz hasonlóan Forain figyelmét sem kerülhették el az elégedetlen gyári munkások körében egyre gyakoribbá váló demonstrációk. 1897-ben három litográfiát 70 és egy festményt 21 szentelt a sztrájk témájának. A kiállított lap az utolsó a téma grafikai feldolgozásai sorában, melyen a kompozíció alkotóelemei megmaradtak ugyan, de a korábbi változatokon megfigyelhető heves, teátrális mozdulatokkal gesztikuláló agitátorszerű alak inkább a tömeget csitító figurává lényegült át. Forain tudatosan kerülte az anekdotikus elemeket, ábrázolásmódja nagyvonalú, lendületes.
